Megyek meghalni, párom, jer velem,
A német Isten nem lesz Istenem.

Az öreg Istent hittem eddig én,
Ki mennydörög a magas ég ivén.

Az öreg Istent, akinek szeme
Arany nyilával tűz e földre le.

A német Isten komoly és szelíd,
De vasba önti harcos híveit.

Keresztje kard, oltára félhomály,
Mennykő helyett a sípja orgonál.

A német Isten szőke idegen.
Az öreg Isten jó uram nekem.

Ha magyar földön híve nem marad,
Megyek pihenni magyar föld alatt.

Megyek meghalni, párom, jer velem,
Föld ősanyánk ölébe csendesen.

Elemzések

A vers témája a vallási hit és a természettudomány közötti konfliktus. Az első sorokban a költő arról beszél, hogy úgy érzi, megtalálta az önazonosságát és a boldogságot a vallásban, az "öreg Istenben", aki a természeti jelenségek erejét képviseli. Az "öreg Isten" itt az isteni erőt jelképezi, amely a magas égből, a mennydörgés formájában érkezik le a földre, és arany nyilával tűzi át azt.

Azonban a vers második felében a költő ellentétbe állítja az "öreg Istent" a "német Isten" képével. A "német Isten" itt a modern vallási felfogást képviseli, amely nem a természetfölötti erőkben hisz, hanem inkább a hitetlen és hataloméhes emberiség által kitalált isteneket tiszteli. Ez az isten "komoly és szelíd", azonban harcos híveit vasba önti, azaz militarista és represszív vallási rendszert képvisel.

A versben megjelenik a német vallási kultúra szimbolikája is, mint például a kereszt, az oltár és a síp, amik a német hitet és hagyományokat jelképezik. Mindezek ellentéte az "öreg Isten" szimbólumainak, mint a mennykő és a magányos orgona.

A vers végén a költő úgy dönt, hogy ha a magyar földön nincs már híve az "öreg Istennek", akkor inkább a hazai föld alá tér nyugalomra. Ez az utolsó sorokban megfogalmazott döntés azt mutatja, hogy a természettudomány és a vallás közötti konfliktus a költő számára ismeretlen területre, a halál és a természet vágyott ölelésébe vezet.

A vers több természettudományos összefüggést is magában hordoz. A mennydörgés, amit az "öreg Isten" képvisel, elektromos jelenség, ami ma már a villámgömbökkel és az elektromágneses terekkel kapcsolatos kutatások részét képezi. Emellett a síp és az orgona is hangszer, amelyek a hangfizikával és az akusztikával vannak összefüggésben.

Összességében a vers a természettudomány és a vallás közötti konfliktust mutatja be, és a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összekapcsolva kifejezi a költő aggodalmát és bizonytalanságát a modern vallási felfogással szemben.

A vers teológiai szempontból a hit és vallás témáját boncolgatja, különösen az öreg (magyar) Isten és a német Isten közötti különbséget hangsúlyozza.

Bibliatudomány szempontjából megfigyelhetjük, hogy a versben az öreg Istent istenként, aki a mennydörgéssel és a magas égben lakozik, említik. Ez utalhat a Bibliában is megtalálható Istenre, akinek a jelenléte az idők kezdete óta mindig is erőteljes volt. A német Istent azonban megkülönbözteti tőle a költő, aki azt állítja, hogy ez az isten komoly és szelíd, de közvetve harcos híveit erőszakkal tartja magánál.

A patrisztikában a német Istent talán a római katolikus egyházra lehetne utalni, amely többnyire komoly és szigorú hittételekkel rendelkezik, és a hívek soraiban is találhatunk harcos alkatokat (pl. a szerzetesrendek tagjai). Az öreg Isten viszont itt általában jó uralkodóként jelenik meg, aki a magyar földön különleges védelmet nyújt és támogatja az élőket.

Skolasztika szempontjából a vers hangsúlyozza a német Istent által képviselt keresztény elvek és rituálék merevségét. A keresztje kardként van lefestve, és az oltára félhomályba burkolódzik, ami az egyházi hierarchia és a szertartások követése közötti merev választást jelzi. Az orgona helyett pedig a síp szól, amely megint csak a formális és merev vallásgyakorlatot jeleníti meg.

Ezen túlmenően, a versben egyértelmű a kulturális identitás és a vallás kapcsolatának bemutatása is. A költő azt állítja, hogy ha a magyar földön híve nem marad, akkor inkább meghalni és a magyar föld alatt pihenni szeretne. Ez kifejezi a kötődést a saját nemzeti és vallási hagyományokhoz, és azt sugallja, hogy számára ezek a fontosabbak, mint egy idegenhit elfogadása.

Az összességében a vers tehát arra utal, hogy az öreg Isten, a magyar vallási hagyományok és identitás fontosak a költő számára a magyar földön. Szembenállás van a német Isten által képviselt merev és idegen vallásgyakorlattal. A szövegben tehát teológiai, bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai elemek is fellelhetőek, amelyek együttesen alátámasztják a versek központi üzenetét és érzelmi tartalmát.

Juhász Gyula Thonuzoba című versének irodalomtudományi elemzésekor számos összefüggést lehet felvetni mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematika: A vers a német és a magyar istenkép különbségeit kezeli. Ez a téma általánosan jellemző a nemzetközi irodalomban is, hiszen a különböző kultúrákban más és más istenhit és istenkép alakult ki. Ezen belül a vers az öreg Istent és a német Istent állítja szembe egymással.

2. Vallás és hit: A vers alapvetően vallási témákat boncolgat. A szerző személyes vallási tapasztalatait és meggyőződését fejezi ki az istenhit kérdéseivel kapcsolatban. Ezen a területen számos irodalmi alkotás található, amelyekben a szerzők megfogalmazzák a hit, a misztikum vagy az isteni lét kérdéseit.

3. Versforma és nyelvezet: A vers ritmusosan, rímelten van megírva, ami a magyar irodalom hagyományos formai elemének tekinthető. A költő alkalmazza az alkotói önkifejezés különböző formáit, és megszólítja a "párt" vagy a szerelmesét. A vers nyelvezete tömör és erős képekkel dolgozik.

4. Népesség és identitás: A versben a magyar identitás és a nemzetiség kérdése is felvetődik. A vers utal arra, hogy ha a német Istennek nincsenek magyar hívei, akkor a költő a magyar föld alatt keres pihenést. Ez az identitás- és népességfogalom a nemzetközi szépirodalomban is fontos témát képez, hiszen a nemzetek, kultúrák és vallások sokszínűsége gyakran megjelenik az irodalmi alkotásokban.

5. Politika és társadalom: A vers jelzi a német istenkép mögött meghúzódó politikai és társadalmi jelenségeket. Olyan elemeket emel ki, mint a harcias hívek, a kereszt mint fegyver jelképe vagy a német Isten szőke idegenségét hangsúlyozza. Ezek a témák és jelenségek általánosan jelen vannak a nemzetközi irodalomban is, ahol politikai vagy társadalmi feszültségek, ellentétek és különböző népek, nemzetek közötti kapcsolatok szerepelnek.

6. Szimbolika: A versben számos szimbolikus elem is található, amelyek az irodalmi alkotások fontos eszközei. Ilyenek például az öreg Istent jellemző arany nyíl vagy a német Isten jelképei, mint a kard vagy az orgonaszó. Ezek a szimbólumok a versben többféle értelmezést is hordozhatnak, és hatással lehetnek a vers egészének értelmezésére.