Hol vagy István király:
Énekeltük árván,
Rontó béke útján
Botorkálva járván.
Népünk drága kincse,
Szent jobb, sírva néztünk,
Míg a bontó balsors
Karja verte népünk.
Nagy öröme vagy ma
Lángoló szívünknek
S neved áldott napja
Új diadalünnep.
Ott vagy István király,
Hol a hadak járnak
Vágva széles útját
Nagy Magyarországnak.
Dicsőséges jobbod
Délre és keletre
Vezeti népünket
Örök győzelemre!
A vers teológiai szempontból István királyhoz szól, aki a magyar történelem egyik jelentős alakja, és a katolikus egyház szentje is. Az alábbiakban bemutatjuk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait az adott vers alapján.
Bibliatudomány:
A bibliatudomány a Biblia szövegének és tartalmának vizsgálatával foglalkozik. A versben István királyt a nép drága kincsének nevezi, mely a bibliai szóhasználattal egybevág, hiszen az Ószövetségben Isten népe a választott kincsnek nevezi. A versből kiderül, hogy a népünk szenvedett a rossz időkben, és a balsorssal küzdött. Ez az Ószövetségben is megtalálható, amikor az izraeliták az Egyiptomba való szolgaság alatt szenvedtek. Az Ószövetség számos olyan történetet tartalmaz, amelyek a nép szenvedéséről és Isten beavatkozásáról szólnak, ami a versben is megjelenik.
Patrisztika:
A patrisztika az első évszázadok egyházatyáinak tanításait vizsgálja. A versben István királyt nagy örömnek és diadalnak nevezik. Ez a patrisztikus tanításokban jelenik meg, melyek a hívők örömét a vallási tapasztalatokkal és Isten iránti hűséggel hozzák összefüggésbe. Az Ószövetségben is találunk olyan részeket, amelyek az örömről és a hűségről szólnak, mint például a Zsoltárok könyve.
Skolasztika:
A skolasztika a középkori teológiában elterjedt filozófiai és teológiai irányzat. A versben kiemelhető az, hogy István király a nép vezetője, aki a dicsőséges jobbjával a népét győzelemre vezeti. Ez a skolasztikus gondolkodásban a királyi hatalom szimbóluma, ami Isten akaratából fakad. A középkori gondolkodásban a királyokat Isten kegyelmével és akaratával kapcsolatban látták, és úgy gondolták, hogy a királyi hatalom Isteni rendelés. Az Ószövetségben is szerepelnek példák erre, például Dávid, aki Isten által megválasztott király volt.
A vers összességében teológiai tartalmú, és Isten és az emberi sors kapcsolatát hangsúlyozza. István királyt magasztalja, mint a magyar nép kincsét és vezetőjét, aki az Úr akaratából győzelmet hoz. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontokból különböző összefüggéseket lehet megállapítani a versben megjelenő vallási tartalommal.
A vers irodalomtudományi szempontból több lehetséges összefüggést is felvethet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Az első elemzési szempont a vers szerkezete és költői eszközei. A vers 4 négy soros strófákból áll, melyeknek a rímek rendszere is megegyezik: aabb. Ez a rímszerkezet közel áll a népdalok strófaszerkezetéhez, ami arra utalhat, hogy a költő a népi hagyományokból merített ihletet. Emellett a versben található ismétlés (pl. "Hol vagy István király", "Rontó béke útján") és a ritmusos verselés is jellemzőek lehetnek a népi dalokra. Ezek a költői eszközök segítik a hangsúlyok helyes elhelyezését és a ritmus létrehozását.
A vers témája és tartalma egy hősi királyhoz, István királyhoz kapcsolódik. Ez a történelmi alak a magyar nemzet egyik legnagyobb alakja, aki a pogány magyarságból kiindulva keresztény állammá fejlesztette a koronát viselő országot. Ez az alak és ennek kapcsán a nemzeti öntudat, az elismerés és az idealizált erőszakmentesség költői kifejezését is jelenti.
A versben található képek és szimbólumok is jelentőséggel bírnak. Például az "árván", "rontó béke útján botorkálva járván" képek kontrasztot alkotnak István király hősies és nemes alakjával. A "Népünk drága kincse" kifejezés a nemzetünkhöz, a magyarsághoz való erős érzelmi kötődést jelzi. A "Dicsőséges jobbod" kép a király hatalmára, hősiességére, valamint népéért végzett küzdelmére reflektál.
Az egyik lehetséges nemzetközi összefüggés a versben található vallásos motivációk és a királyi erények bemutatása. Ilyen királyi történetek és hősök találhatóak más nemzetek irodalmában is. Például Aragorn a Gyűrűk Ura trilógiában vagy Roland romantikus történetekben.
Egy másik nemzetközi összefüggés a versben található költői eszközök és az expresszív nyelvezet hasonlósága más nemzetek költőinek műveihez. A népi hagyományokból merített ritmus és rímszerkezet általában megtalálható más népek népköltészetében is.
Végül, még egy lehetséges összefüggés a vers történelmi és politikai kontextusa. Az a tény, hogy a vers egy királyhoz, Istvánhoz kapcsolódik, megjeleníti az irodalom és a politikai hatalom kölcsönhatását. Ez a kérdés más nemzetek irodalmában is hangsúlyos, például Shakespeare drámáin keresztül vagy az angol királyi családról írt műveken keresztül.
A Juhász Gyula Új ének István királyhoz című vers a történelmi személyiséghez, István királyhoz szól, aki a 11. században élt Magyarország uralkodója volt. Azonban ez a vers természettudományos szempontból vizsgálva is érdekes megközelítést kínál.
Az első sorokban hangzik el a kérdés: "Hol vagy István király?" Ebben a kontextusban a természettudomány tudással összefüggésben azt kérdezhetjük, hol lehet István király a mai világban. Az archeológiai és antropológiai kutatások révén ma már képesek vagyunk feltárni az ősi emlékeket és kultúrákat, így rekonstruálni a történelmet. István király maradványai és a vele kapcsolatos kulturális és történelmi emlékek segítségével fel tudjuk idézni életét és uralkodását.
A vers további részeiben megemlítik az állandó harcokat és a balsorsot, amelyek a népet érték az uralkodása idején. A mai természettudományi kutatások révén megérthetjük az ember és a természet közti folyamatos kölcsönhatást és az emberi tevékenység hatását a természetre. Például a klímaváltozás és az emberi tevékenység által okozott negatív hatások a természetre, például a környezetszennyezés vagy az emberi beavatkozások az ökoszisztémákban, mind olyan problémák, amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie és megoldást kell találnia.
A vers további részeiben István királyt dicsőítik és fénykorában megőrzött örökségét emlegetik. A természettudomány ma a genetikai kutatások révén képes megismerni az emberi öröklődést és az egyének közötti genetikai kapcsolatokat. Ennek révén nemcsak István király vérvonalát lehetne visszavezetni és megvizsgálni, hanem általában az emberi faj eredetét és genealógiáját is feltárhatjuk.
A vers záró sorai a dicsőséges jobbot és a nép vezetését említik a győzelemre. A modern természettudomány lehetőséget kínál az emberiség számára, hogy a természeti erőforrásokat fenntartható módon használja fel, valamint olyan technológiákat fejlesszen ki, amelyek segítenek a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén. Így a nép vezetését és a győzelmet a természeti kihívások felett is el lehet érni.
Összességében tehát a Juhász Gyula Új ének István királyhoz című vers természettudományos szempontból számos releváns kérdést és összefüggést felvet. A modern természettudományi kutatások segítségével jobban megismerhetjük a múltat és az emberiség helyzetét a természetben, valamint lehetőséget kinál az emberiség számára a fenntarthatóság és a környezetvédelem terén is.