Elutazás előtt Josénak
Tisztelve nyúlj e picike üveghez,
Mert benne álmok vannak, álmok,
Ez az üveg él s bármily elhagyott most,
Mint egy fiatal anya áldott.
Még nem tudod, mi nő ki majd belőle,
De szent e tinta, mint a lelkem.
Alázatos tollal merítsd ki vérét
És áldd meg őt és áldj meg engem.
1909
A verselemzést természettudományos szempontból közelítve, a versben nem találhatók olyan elemek vagy utalások, amelyek egyértelműen kapcsolódnának a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. A vers inkább a költészet és az emberi érzelmek felé irányul.
Az első sor arra utal, hogy a versben említett üvegben valami nagyon értékes és fontos lehet, mivel a költő azt mondja, hogy "benne álmok vannak". A természettudományban nincs olyan kutatás, amely az álmok elraktározásának vagy átadásának lehetőségét tárgyalná.
A második sor továbbra is az álmok jelentőségére utal, és azt sugallja, hogy az üveg valamilyen módon él, mint egy "fiatal anya áldott". Az élet és a tudomány között nincs közvetlen kapcsolat ebben az értelemben.
A következő sorokban a költő arra buzdítja Jose-t, hogy "szent tintával" merítsen az üvegbe és "áldja meg őt és áldja meg engem". Ezek az utasítások inkább a költészet és a személyes kapcsolatokra utalnak, semmint a természettudományra.
Összességében a vers inkább a költői képek és a személyes érzések kifejezésére összpontosít, nem pedig a természettudományos felfedezések bemutatására vagy azokkal való összekapcsolásra.
A vers Kosztolányi Dezső költőnek szóló üzenete előtt elnézést kér, hogy el kell utaznia, és megkéri egy kis üveg átadásával, hogy vigyázzon rá. Az üvegben Josénak szánt álmok vannak, amelyekhez hasonlóan az üveg is élettel teli és szent. Az üzenet arra utal, hogy Kosztolányi a költői ihlet fontosságát hangsúlyozza, amely a költővé válás folyamatának elengedhetetlen része. A "szent tinta" kifejezés arra utal, hogy a költői alkotás a költő lelkéből fakadóan isteni tisztasággal és szentséggel rendelkezik.
A vers egyik lehetséges összefüggése a magyar irodalomtörténetben az expresszionizmussal való kapcsolata. A vers tömör, erős hangulatot közvetít, és a költő érzelmi állapotát és belső világát fejezi ki. Ez a költészeti stílus a 20. század elején jelent meg Magyarországon, és célja az érzelmek intenzív és expresszív megjelenítése volt az alkotásban.
Egy másik lehetséges összefüggés a nemzetközi szépirodalomban a szimbolizmussal lehet. A versben az üveg szimbólumként jelenik meg, amely álmokat és a költészeti alkotást tartalmazza. A szimbolizmus a 19. század végén és a 20. század elején volt elterjedt Európában, és hangsúlyozta a jelképek és metaforák erejét az érzéki tapasztalatok és gondolatok megjelenítésében.
Összességében a vers Kosztolányi Dezső költői önreflexióját fejezi ki, miközben fontossága mellett könyörög a költői alkotásnak. A vers az időtlenül átélhető költői érzelmeket és üzeneteket közvetíti, és kapcsolódik a magyar és nemzetközi irodalmi mozgalmakhoz és stílusokhoz.
A Kosztolányi Dezső által írt "A költő tentásüvege" című vers teológiai szempontból is értelmezhető és összekapcsolható a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával.
A vers elején Kosztolányi arra kéri az olvasót, hogy tisztelettel nyúljon a picike üveghez, amiben álmok vannak. Ez az üveg az álmok szimbóluma lehet, ahol az álmok tulajdonképpen a vágyak, a remények és az elmúlás előtti világ reprezentációi. A teológiai szempontból az álmok és a vágyak kapcsolatba hozhatók az emberi lélek spirituális dimenziójával és a szabad akarattal, amit Isten a lélekbe helyezett. Az emberi vágyak és remények azzal kapcsolatosak, hogy az ember a saját teremtője által megvalósítsa Isten akaratát a világban.
A következő sorokban Kosztolányi az üveget élőnek nevezi, és hasonlítja egy elhagyott fiatal anyához. Ez is teológiai értelmezést kap lehetőséget, melyben az üveg az emberi lélek, az élet szimbóluma lehet, melyet Isten adott nekünk. Az elhagyottság utalhat az emberi lélek elidegenedettségére, míg a fiatal anya párhuzamba állítható az Újszövetségben szereplő Asszonyalakokkal, pl. Mária, aki Jézust hordozza a méhében. A fiatal anya áldott volta utalhat a reményre, a megvalósulásra és az új életre.
A következő sorokban Kosztolányi azt mondja, hogy még nem tudjuk, mi nő majd ki az üvegből, de az üveg tinta szent, mint a lelkünk. Ez az összefüggés a patrisztikával kapcsolható össze, amely a korai keresztény gondolkodást jelenti, amely arról szólt, hogyan lehetünk hasonlóak Istenhez és hogyan élhetjük ki a belénk helyezett istenbeni képességeket. Az üveg tinta szentsége utalhat arra, hogy az emberi élet, az emberi lélek szent egyedülállóságát és az Isteni jelenlétét, amely mindenkibben megvan. Az alázatos tollal való vérrel való merítkezés, és az üveg, valamint az ember áldásának kérését Kosztolányi arra utalhat, hogy szerepet játszunk az isteni teremtésben, és teste és lelke egyaránt az Isten akaratát szolgálja. Az Isteni teremtés általi áldás és áldás kérés azt a tényt erősíti meg, hogy az ember kiválasztott és megbízott életünk erejével a teremtés megtapasztalása és kiformálása részesei vagyunk.
A vers zárószavai pedig visszautalnak az időre, mintegy rögzítve a verset a múltban, és megadva az időbeli keretet az üveg szent jelentéseinek.
Ily módon a "A költő tentásüvege" című vers teológiai értelmet is hordoz, így számos kapcsolódási pontja lehet a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával is. A versben megtalálható üzenet, hogy az ember lelkében szilárd alapra helyezett vágyak és remények vannak, amik arra irányulnak, hogy Isten akaratát valósítsák meg a világban, valamint, hogy az ember szerepet játszik az isteni teremtésben és az Isteni jelenlét részese.