A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?


Elemzések

A vers Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című műve. Az irodalomtudományi szempontból a következő összefüggésekre térhetünk ki mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Hangulat és érzelmek: A versben megjelenik a játékosság, a gyermeki lényeg, de egyúttal a sötétség, a fájdalom és a halál is. Ez a hangulati és érzelmi változatosság tipikus az irodalomban általában, és például az angolszász romantikus költészetben is gyakran előfordul.

2. Szimbólumok: A versben előkerülnek olyan szimbólumok, mint a gyöngy, a téli időjárás, a november, a kígyó, madár, hajó stb. Ezek a szimbólumok nemzetközi szinten is gyakran felbukkannak a költészetben, és egyetemes jelentéssel bírnak.

3. Modernizmus: Kosztolányi Dezső Azarsz-e játszani című versét a modernista irodalomhoz is kapcsolhatjuk. A vers elliptikus, fragmentált szerkezete, a nem lineáris időbeliség, valamint a különböző érzelmi és hangulati rétegek egymásba simulása a modernista költészet tipikus jegyei.

4. Élet és halál témája: A versben megjelenik az élet és halál, valamint a játék és a realitás közötti kontraszt. Ez a téma az irodalom sok más művében is kiemelt helyet foglal el, például Shakespeare Hamletjében vagy Csehov Ivanov című drámájában.

5. Önarckép és szereplőidentitás: A versben a költő arra is utal, hogy álarcok mögé bújva vagy szerepet játszva talán valóságosabban lehet élni. Ez az önarckép és szereplőidentitás témája olyan írók munkájában is megjelenik, mint például Luigi Pirandello vagy Fernando Pessoa.

Ezen összefüggések révén a Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című vers széles körű és sokdimenziós irodalmi kapcsolatokkal rendelkezik mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A versnek nincsenek konkrét természettudományos témái vagy hivatkozásai, ezért nehéz lenne a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozni. Azonban néhány általánosabb megfigyelésnél maradhatunk.

Az első sorok arra kérdezik a játszótársat, hogy akar-e játszani. Ez az emberi szórakozás és kreativitás témájához kapcsolódik, ami szintén vonatkozhat a természettudományos felfedezések fejlődésére. A játék, a kreatív gondolkodás és az új ötletek kifejlesztése mind fontos elemei a tudományos folyamatnak.

Az "asztalfőre ülni" részletesen leírja, hogy gyöngyöket dobálnak és semminek örülnek. Ez arra utal, hogy a természettudósok gyakran dolgoznak együtt, dobva ötleteket és koncepciókat. Az öröm vagy elégedettség hiánya pedig azon keresztül fejeződik ki, hogy gyakran hosszú és nehéz kérdésekkel foglalkoznak, amelyek megoldása több időt és erőfeszítést igényel.

A versben említett "havas telek" és "hosszu-hosszu őszt" szintén kapcsolódnak a természetes környezethez és a változó évszakokhoz. A tudósok és kutatók tanulmányaik során gyakran figyelik és tanulmányozzák a természet változásait, az időjárási mintákat és az évszakok eltérő hatásait.

A versben szereplő "némán teát inni véled, rubin-teát és sárga páragőzt" kifejezések a szín és az érzékek általános témáját érintik. A tudományos felfedezések segítségével az emberek egyre többet tudnak arról, hogyan érzékelik és értelmezik a színeket, valamint arról, hogyan befolyásolják ezek az érzékeléseiket.

A versben említett "körút" és "utcaseprő" utalhat a nap körkörös mozgására az égen vagy akár az emberi városi környezetben végzett munkára. Ez kapcsolatba hozható a természettudósok munkájával, akik figyelik az idő múlását és tanulmányozzák a bolygó mozgását.

A játszma leírása, beleértve a kígyót, madarat, hajót, stb. a kalandozás témájához kapcsolódik. Az utazás, felfedezés és felfedezés az ismeretek bővítésének fontos része a természettudományban.

Összességében bár a versnek nincsenek konkrét kapcsolódási pontjai a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel, számos általános témával és élménnyel rendelkezik, amelyek az emberi szórakozás, a kreativitás, a természet megfigyelése és az ismeretek bővítése által összekapcsolhatóak a természettudománnyal.

A vers teológiai szempontból számos érdekes összefüggést rejt magában. Az alábbiakban részletesen kifejtem a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira vonatkozó releváns összefüggéseket.

Bibliai szempontból a versben megjelenik az emberi élet mélysége és vihara. Az "összes, mi élet" kifejezés arra utal, hogy minden pillanatban jelen van az életnek mind a kezdete, mind a vége. Az életnek ezen a tartományán belül az embernek választania kell, hogy akar-e játszani, vagy komolyan venni az életét. A játszani vágyás az élet könnyedségét, örömét jelenti, míg a komolyság az élet mélysége, súlya, felelőssége. A vers ezzel a választással kihangsúlyozza az emberi szabadságot és felelősséget.

A patrisztika és skolasztika nézőpontjai szerint a versben megfogalmazott választás az ember életszemléletét, értékrendjét tükrözi. A játszani akarás, a gyerekes könnyedség azt jelenti, hogy az ember az életet ajándékként, játszmaként fogadja el. Számára az élet célja a boldogság, öröm és vágyak teljesítése. Az élet fontos elemét képezik az érzéki, örömteli élmények, az emberi kapcsolatok és a kívánságok kielégítése.

Ugyanakkor a versben jelen van a komolyan venni akarás is, amely a hit, erkölcs és felelősség értékeinek fontosságát állítja előtérbe. Az asztalfőnél való nagykomoly ülés, az ésszerű mértékkel való bánásmód, a sóhajtva rossz ruhákat ölteni mind-mind azt jelzik, hogy a versben megfogalmazott választás nemcsak a külső élményekre és vágyakra irányul, hanem a belső személyes fejlődésre, az önmegvalósításra, az erkölcsi és vallásos alapokon nyugvó életre is.

A bibliatudomány nézőpontjából a versben megfogalmazott kérdésekre a Biblia tanításait is vonhatjuk. Az emberi élet választása és értelme a Szentírás szerint Istenhez és az Ő terveihez kapcsolódik. Az élet célja az Isteni terv szerint az, hogy az ember kapcsolatba lépjen Istennel, elfogadják a küldetését és az Ő törvényeit kövessék. Az élet során az ember választhat a jó és a rossz, a játékosság és a komolyság között, de az igazi boldogság, értelme és teljessége Isten bölcsességét és irányítását követi.

Ezen kívül még számos más szempontból is közelíthetjük a verset teológiai nézőpontból. Például szó lehetne a játék és a halál összefüggéseiről, az igazság és rejtély örök harcáról, vagy a kegyelem és szabad akarat kölcsönhatásáról is. Az élet és halál ellentétének és kapcsolatának vizsgálata is érdekes lenne, ahogy az ember választása milyen hatással van arra, hogyan éljük meg az életünket és hogy fogadjuk el a halált.

Mindent összevetve, a Kosztolányi Dezső "Akarsz-e játszani" című vers teológiai, bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai nézőpontból számos érdekes összefüggést rejt magában az emberi élet végső kérdéseivel, választásaival és értelmezéseivel kapcsolatban. Ezáltal rámutat az ember szabadságára, felelősségére és az isteni terv szerinti élet fontosságára.