A vers címe és a dátum jelzése, hogy Radnóti Miklós mikor és milyen alkalomból írta a verset. Valószínűleg egy főtárgyaláson történt eseményeket dolgozza fel a költő. A vers formaileg egyszerű, rímtelen struktúrával rendelkezik, ami a modernista költészet jele lehet.
A versben látható, hogy Radnóti egy tárgyalási helyzetben találja magát, ahol az ügyész személye érdekes módon "fujt rám", így a költő egyfajta támadhatatlanságot sugall személyével kapcsolatban. Az "óvták a népet ragályos verseimtől" sor azt mutatja, hogy a költő szóban is erős jellemzést ad a saját műveinek, amikről úgy tűnik, hogy komoly hatást gyakorolnak az emberekre.
A versekből kiderül, hogy a költő helyzetével kapcsolatban körülötte voltak a barátai és támogatói. Ez a sorrendiség azt mutatja, hogy akármilyen nehéz helyzetben is van, mindig számíthat bíztató környezetre.
A versben nem jelennek meg előzmények, tehát nem tudjuk, miért kerül sor a főtárgyalásra vagy miért "óvták a népet ragályos verseimtől". Azonban a versben megjelenő témák és hangulat némely összefüggést mutathatnak a korabeli politikai vagy társadalmi problémákkal vagy az elkülönözés és kirekesztés érzékelésével.
Ha a magyar irodalomhoz hasonlítjuk, a versben megjelenő tárgyalási helyzet és az ügyész általi támadás a totalitárius rendszerrel kapcsolható össze, amely tiltásokkal és üldöztetéssel járt mindenféle szabad kifejezés és kreativitás ellen. Az "óvták a népet ragályos verseimtől" sor arra is utalhat, hogy a költő szembefordult az állami elvárásokkal szemben, és ezért tartják veszélyesnek.
A nemzetközi szépirodalomban a költő élete és művei más híres költőkhöz vagy írókhoz hasonlíthatók, akik hasonló problémákkal és üldöztetéssel szembesültek. Többek között Franz Kafka vagy Osip Mandelstam juthatnak eszünkbe, akik a totalitárius rendszer ellenében írtak vagy szenvedtek.
Összességében a vers elemzése azt mutatja, hogy Radnóti Miklós egy tárgyalási helyzetben találja magát a versben, ahol a személye és a művei elleni támadásnak van kitéve. A vers a kirekesztés, az üldöztetés és az elnyomás érzetét sugallja, ami a totalitárius rendszerekre és a politikai környezetre utalhat. A versek példaként szolgálnak a magyar és a nemzetközi irodalomban a költőknek és íróknak a személyes kihívásokkal és a politikai háttérrel való küzdelemben.