Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít. Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog, Uborkát esznek. Harsan. S csattog az olló. A sarkon túl egy illatszerárus árul, Elődje vén volt már. Meghalt. S mint bárki mást, Feledni tudnak jól. A tegnapi halott Egy újságlap repül: most csákót hord a szél. Még kávéházba jár. Látom hébe-korba, Mit írjak még e versben? Ejtsem el talán, Hisz úgyis elfelejtik. Semmi sem segít. 1941. január 30. |