A vers első néhány sorában a "hang" el van helyezve az erdőben, bujdokol, vagyis mozog, változik a hangtérben. Ez lehet utalás a hang terjedésére és az akusztikai jelenségekre, amelyek a hangot magasabbról vagy alacsonyabbról, távolabbról vagy közelebbről hallhatóvá teszik. Ezen felül, a versben említett "kakuk" madár természetrajzi tulajdonságai, mint például a hang kaméleon jellege, vagyis hogy változik a messzeségtől, illetve a hangátvitel bonyolultságai a természettudományos kutatásokban is vizsgálhatóak.
A második szakaszban a versben felmerül a kérdés, hogy hogy lehet, hogy egyetlen kakuk hangzik el vagy akár egy egész csoport. Ez utalhat az állati kommunikáció kutatására és az állatok közötti hangátvitelre. A mai természettudományban sok területen tanulmányozzák az állatok hangjelzéseit, mint például az etológia vagy az akusztika területén.
A harmadik szakaszban a versben megint felmerül a kérdés, hogy mi is a kakuk valójában. Az, hogy az erdőnek az "öreg lelke" vagy egy "ifjú, nótás hang-ruhába járó" lény lehet, rámutat az emberi érzelmi, kulturális és zenei aspektusokra is, amelyek a természettudomány és a hangkutatás terén összekapcsolódnak. A hang kutatása nemcsak a fizikai jelenségekből áll, hanem emberi érzelmekkel és kultúrával is összefügg.
A negyedik szakaszban a versben feltűnik az erdő "öreg titka", amelyet a hang mögött keresnek. Ez utalhat a természet rejtélyeire és a természettudományos kutatások folyamatosan kutatott területeire. A természeti titkok felfedezése és megértése a mai természettudományban is fontos szerepet játszik.
Végül a versben az "ősi rejtelem" is megjelenik, ami utalhat a természeti folyamatok és jelenségek múltban létrejött, de azóta is felfedezetlen titkaira. Ez utalhat a természettudósok folyamatos kutatására és a legfrissebb felfedezéseikre, amelyek még mindig sok ismeretlen területet tartalmaznak.