A vers többféle természettudományos elemet tartalmaz, amelyek összekapcsolódnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.
Az első elmélet, amelyet megemlíthetünk, a levél esése és a világ-erdő fogalma. A versben megjelenik, hogy az ember-fák millió éve temetkeznek a tavaszba. Ez kapcsolódik az őszi lombhullatás és a tavaszi kihajtás folyamatához, amelyet a modern természettudomány alaposan tanulmányoz.
A versben szerepelnek olyan történelmi referenciák, mint Hellas fája és Róma törzse, amelyekre bíborlevelek hullottak. Ezek a részek visszavezetnek a növények biológiai evolúciójához és a fajok közötti genetikai átadás mechanizmusához.
A "fonnyadt forradalmak" kifejezéssel a vers arra utal, hogy a természet mindig változik és átalakul, és hogy az emberi történelem is átél sok változást. Ez a gondolat összhangban van a természettudományokkal, melyek tanulmányozzák a természeti folyamatokat és azok változásait az idő során.
Az utolsó részben a vers arra utal, hogy jövőre újra zöld láng csap a fákból és szép lesz a tavasz. Ez a gondolat kapcsolódhat a növények életciklusához és az évszakok változásához, amit a modern természettudomány is alaposan vizsgál.
Összességében a vers több utalást is tartalmaz a természettudomány területeire, mint például a növények életciklusára és evolúciójára, a genetikára és a természet változásaira az időben. Ezek a gondolatok összecsengenek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatásaival, amelyek új perspektívákat nyújtanak a természet megértésében.