Reményik Sándor Az Ünőkő című versében teológiai szempontból is ki lehet mutatni érdekes összefüggéseket.
A versben szereplő "király" alakja metaforikus módon jelképezi Istent, aki mindent uralkodik és mindennek a háttere. Az, hogy "ködkoronás" és "rejtelmes nagyúr", arra utal, hogy Isten lénye és cselekedetei nem teljesen megérthetőek vagy felfoghatóak az emberi értelem számára. Ez a bibliai és patrisztikus gondolkodásban is megjelenik, ahol Isten misztériumként jelenik meg, és emberi felfoghatóságon túlmutató módon hat a világra.
Az, hogy Isten "mindenben benne van" és "mindenbe beleszól", a bibliatudomány kérdéseit veti fel, hogy hogyan tud az Istenlény hatással lenni a világra. Az ószövetségi és újszövetségi bibliai hivatkozásokban is szerepelnek olyan versek, amelyekben Isten beavatkozása és irányítása által formálódik a világ és az emberek sorsa.
A versben megjelenő "tiszta este" metaforája arra utal, hogy Isten jelenlétének megmutatkozása, áhítatébresztő ereje és szépsége különös módon érzékelhető a tapasztalásban. Ez a patrisztikus teológia jellegzetessége, amely hangsúlyozza a hit, a személyes kapcsolat és az élmény alapján szerzett tudást Istenről.
Az utolsó szakaszban a költő elmondja, hogy először a holdvilágnál látta meg Isten jelképét, de nem ismerte fel azonnal. Ez a skolasztikus teológiai irányzattal hozható összefüggésbe, amely hangsúlyozza a hit és a tudás közötti kapcsolatot. A skolasztikusok azt vallották, hogy a hit és a tudás egymást tápláló tényezők, és hogy a vallási tapasztalatokat és élményeket értelmezni és megérteni kell.
Összességében, a Reményik Sándor Az Ünőkő című versében teológiai szempontból megjelennek a bibliai, patrisztikai, skolasztikus nézőpontok általános jellegzetességei, amelyek a misztikus, megismerhetetlen, átlépő és áhítatteli Isten-képet mutatják be.