A vers címe "Búvár", ami egyből utal a vízi élményekre, a mélybe vonzódásra. A vers első részében a költő megemlíti, hogy nem csábítja a fölszín, ahol a sugarak járnak, ahol a csillagok fürödnek. Ez a vonzódás nincs jelen a költő érzésében, inkább a mélységet és annak rejtélyeit keresi.
A második részben a költőt egy "balga vágy" hajtja a mélybe. Az akarat, az ösztönzés ebben az esetben őrületté válik, ami arra sarkallja, hogy kutassa az őshínár rémeit, gyöngyöket, korallt és elsüllyedt aranyat találjon. Emellett az élményt, ahogy a víz sötét oszlopára néz és áll olyan helyen, ahol még senki sem állt, egyedülállónak és különlegesnek érzi.
A vers utolsó részében még élesebben látszik a költő vonzódása a mélységhez. Megjegyzi, hogy ha itt pusztulna, a vékony fonál elszakadna és örökre a mélységben ragadna. Az álmok titkos tengerfenekén végső üzenetét hagyná csak hátra.
Az alábbiakban bemutatom a vers összefüggéseit mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban:
1. A vízi és mélytengeri motívumok: A víz, a mélység és az azokban rejlő titkok széles körben használt motívumok a világirodalomban. Például Edgar Allan Poe szerelmes verseiben és kísérteties történeteiben gyakran szerepel a víz és a tenger. Ugyancsak számtalan műben találkozhatunk a mélytengeri világ felfedezésével, legyen szó Jules Verne kapitányáról vagy H. P. Lovecraft horrorregényeiről.
2. A rezignált vonzódás Irás és a halál között: A költő mélybe vonzódó vágya, hogy kutassa az őshínár rémeit és álljon olyan helyen, ahol még senki sem állt, a spirituális vonzódás egy formája. Ez az önfeladás és kilépés az ismert világból olyan filozófusok és költők munkáiban is megjelenik, mint Friedrich Nietzsche és Arthur Rimbaud. Racionalitásuk elutasítása, a hagyományos életformáktól való eltávolodás és a halál felé való haladás mind itt felfedezhető.
3. A lírai én magányossága: A költő ebben a versben kiemeli egyedüllétét, ahogy a mélyben áll és a víz sötét oszlopára tekint. A magányosságra való összpontosítás, a külső világtól történő elszigetelődés és az egyedüllét érzése számos költő munkájában megtalálható, mint például Emily Dickinson vagy Samuel Taylor Coleridge verseiben.
4. Az elmúlás és az üzenet: A versben megjegyzi, hogy ha itt pusztulna, egyedül egy sóhaj szállna fel, az élet utolsó üzenete. Az elmúlás és az utolsó üzenet fogalma gyakran megjelenik a lírai művekben, például William Shakespeare Hamletjében vagy John Keats költeményeiben.
Ezen összefüggések mindegyike hozzájárul a vers gazdag jelentésének és értelmezésének megértéséhez az irodalomtudomány minden területén, mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalomban.