Reményik Sándor Egyenlőség című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
A vers az 1919-es forradalom időszakának drámai eseményeit mutatja be. Az első két sorban a lírai én megemlíti, hogy az emberek egy tündér-szárnyon szálló, fehér égi álomban képzelték el a hazáért, a szabadságért küzdő hős megjelenését. Ezzel a megfogalmazással Reményik Sándor jellemzi az emberek vágyát, reményét a felszabadulásra, a jobb jövőre, ami a magyar irodalomban gyakran jelent meg a történelmi események kapcsán.
Azonban a következő sorokban a lírai én egy szörnyű képet ismertet: az alámerülő álom helyett a hős egy pallossal és hóhérpalástban jön. Ez az erőszakos, kegyetlen megjelenítés nemcsak a bevezető sorokban megidézett elvárásokkal szembemegy, hanem a véráldozatok, a megtorlás és a megfélemlítés megvalósultságára is utal, ami az 1919-es forradalmi időszakot jellemezte.
A versben szereplő többi sor is arra utal, hogy a hős nem az emberek megmentője, hanem a hatalommal való törődésben részesül. Az emberek a hős előtt hosszú sorban állnak, kérik az üdvösséget és az életet. Azonban a hős elhalad mellettük, csak a főket nézi, és gúnnyal figyeli a "legszebb fejeket". Ezzel a személyek közötti különbségeket és a hatalomnak való alávetettséget mutatja be a vers.
A lírai én mégis azt állítja, hogy "láttam" mindezt. Ez a megfogalmazás a tanúskodást, a jelenlétet, a valóság megélését jelzi. Ezzel a lírai én felhatalmazza magát arra, hogy beszéljen az eseményekről, és az olvasóval megossza tapasztalatait.
Ez a vers nemcsak a magyar irodalomban, hanem a nemzetközi szépirodalomban is talál összefüggéseket. Az erőszakos hős, a pallos és a hóhérpalást motívumai a tragédia és a szimbolikus igazságszolgáltatás témájában gyakran fordulnak elő a világirodalomban. A hős és az emberek közötti hatalmi egyenlőtlenség, a gúnnyal és kegyetlenséggel teli hatalmi helyzet szintén megjelenik számos világirodalmi műben.
A verset irodalomtörténeti szempontból is érdekes elemezni. Az 1919-es forradalom időszakában Reményik Sándor hasonlóan sok más költőhöz, irodalmárhoz, művészhez, aktívan részt vett az eseményekben és megszólalt a történelmi helyzet kapcsán. A verse egyfajta szemtanúvallomásnak is tekinthető, amely megörökíti az akkoriban tapasztalt erőszak és kegyetlenség megjelenését.
Összességében Reményik Sándor Egyenlőség című verse számos irodalomtudományi kapcsolódási pontot mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A vers az 1919-es forradalom eseményeit drámai, erőteljes képekkel és szimbólumokkal jeleníti meg, és a hatalommal való törődést, valamint a hatalmi egyenlőtlenséget tárja elénk.