Vilma néninek

Jólész -: felsőgömöri kis falu -
Bűbájosan most mért zeng a neved?
S mért jut eszembe éppen most és itt?
Jólész - a lelked oly messze virít,
Mint Negojtól a Gerlachfalvi csúcs;
Mint Szebentől a pelsőci hegyek -
Mint a Leány-kő: Anyám lány-kora.
Jólész - oly messze virít a neved.

De erdők, erdők vannak itt és - ott.
Erdők, erdők, szűzek, hallgatagok -
Erdők ölén itt vándorolgatok -
S érzem, Jólész, a neved illatát.
Erdőid ölén tűzte fel Anyám
Sírba-vitt menyasszonyi fátyolát -
S feltűzte tiszta kézzel, öntudatlan
Mindazt, mibe én belesodortattam:
Minden bűnömet s minden versemet.
Jó-lész?? kérdezte komolyan Anyám.
Bár felelhettem volna: Jó-leszek.

Erdők, mélyek, szűzek, hallgatagok:
Ó, erdők, erdők vannak ott és - itt.
Erdőt lélekzelt gyönge tüdejével
Anyám, s beszívta erdők titkait.
És erdő-mester volt a nagyapám.
Én nem vagyok az erdők Mestere -
Az erdők az én nagy Mestereim.
Úgy ülök a sziklák közt hallgatag:
A legnagyobb Iskola padjain.

Jólész, felsőgömöri kis falu:
Három kislány hajdani otthona,
Van-e most körülötted olyan béke,
Mint itt, hol léptem puhítja moha?
Van-e most körülötted olyan Béke
Jólész, amilyet én kívánok Néked?
Míg dübörög észak felé a föld,
S északi-fényként ezer-faluk égnek?!!

Hohe Rinne, Szebeni-havasok, 1939 szeptember

Elemzések

A vers esztétikai értékei:
- Rímképlete: abccba.
- Az ismétlődő motívumok: erdők, Jólész név, béke.
- A képek lenyűgöző és erőteljesek: Negojtól-Gerlachfalvi csúcs, Szebentől-pelsőci hegyek, Leány-kő, menyasszonyi fátyol, erdők tüdeje, sziklák, Iskola padjai.

Magyar irodalom:
- A vers Reményik Sándor megemlékező költészetébe tartozik, melyben gyakran visszaemlékezik falujára és a gyermekkori otthonára.
- Az erdők és a természet motívuma tipikus Reményik Sándor életművében.
- A versben jelen vannak a népi ihletésű motívumok, ami jellemző a magyar költészetben.
- A hangulatos, szép képek, a rímképlet és a ritmusok mind a magyar lírai hagyományokat erősítik.

Nemzetközi szépirodalom:
- A természet motívuma és a természettel való kapcsolódás általános témája a világirodalomnak.
- Az erdők és a sziklák visszatérő metaforaképek a világirodalomban.
- A versben látható az individuum és természet kapcsolata, ami szintén egy gyakori témája a világirodalomnak.
- Az évszám és a helymegjelölés hozzájárul a vers nemzetközi jellegéhez, hiszen rámutat az idő és a tér hatására a költőre.

Általános észrevételek:
- Egyéni hangvétel és nyelvezet jellemzi a verset, ami a költő saját stílusát tükrözi.
- A versben a lírai én említésre kerül, ami a lírai költemények sajátossága.
- Az ismétlődő képek és motívumok segítenek a vers egységességében és megerősítik az érzelmeket.
- A vers erős érzelmi hatást kelt az olvasóban.

Összességében a vers Reményik Sándor jellegzetes költészeti és személyes stílusát tükrözi. Tartalmazza az erdők és a természet motívumait, amelyek központi helyet foglalnak el a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is. Az erőteljes képek és az érzelmi hatások teszik emlékezetessé a verset.

A vers nem tartalmaz közvetlen teológiai elemeket vagy utalásokat, de vannak olyan részek, amelyek teológiai értelmezésre adnak lehetőséget.

A bibliatudomány szempontjából a versben szereplő erdők, szűzek és hallgatagok utalhatnak a természet és a csend szimbolikus erejére és az ember kapcsolatára Istennel. Az erdők az isteni jelenlétnek, a teremtés csodájának vagy az isteni gondviselésnek szimbólumai lehetnek. Az erdők csendje és nyugalma pedig az elmélyedésre, a meditációra és a lemondásra hívhatja fel a figyelmet.

A patrisztika szempontjából a versben megjelenő Anya és Nagyapa megkoronázhatók a szent apákhoz, amelyek az egyházi hagyományban és teológiában meghatározó szerepet játszanak, és a hit átörökítéséért felelősek. Az Anya aktív szerepe abban, hogy erdők titkait lélegzi és a fátylat feltűzi, utalhat arra, hogy a hit továbbadása nem csak a férfiak feladata, hanem a nők is aktívan részt vesznek benne.

A skolasztika szempontjából a versben a megjelenő Jólész, a felsőgömöri kis falu, mint egy konkrét földi hely, az egyes helyeknek és közösségeknek a jelentőségét hangsúlyozza. Az emberek helye és szerepe a világban és az egyházban, valamint a helyi közösségek ereje lehet a skolasztikus teológia szempontjából.

Továbbá, a versben megjelenő béke és harmónia kifejezések, a föld dübörgésének utalása, valamint az északi-fény megjelenése, teológiai értelemben utalhatnak Isten időn túli jelenlétére, a teremtés folyamatára és az emberi élet alapvető értékeire.

Más ötletként pedig a versben megjelenő erdők, csend, béke és egyetemes szépség, az emberi természet és Isten teremtése közötti kapcsolatot hangsúlyozhatjuk. Ezzel a verselemzéssel azt sugallhatjuk, hogy az emberi szépség, harmónia és béke az isteni teremtésből árad, és a természeti elemekben megtalálható. Ez pedig az emberi élet mélyebb céljára, a lelkiség és az isteni szeretet keresésére és megvalósítására hívhatja fel a figyelmet.

A vers természettudományos szempontból elemzésekor először is szem előtt kell tartani, hogy a vers nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. Ennek ellenére azonban több olyan elemet is fel lehet hozni, amelyek összefüggésbe hozhatók a természettudományos ismeretekkel.

Az első fontos elem az erdők és a természeti táj megjelenése a versben. Az erdők a növényvilággal és az ökológiai rendszerekkel kapcsolatosak. Az erdők említése lehetőséget ad arra, hogy beszéljünk az erdős területek jelentőségéről az ökoszisztémák fenntartásában, az erdőirtás következményeiről és az erdők szerepéről a klímaváltozás mérséklésében.

A "Jólész" név utalása egy kis falura általában az emberi beavatkozásra a természetben. Ez az ember és természet viszonyának integrálásával kapcsolatban áll. Ez kapcsolódhat a fenntartható fejlődés koncepciójához, amely a természeti erőforrások megőrzésére és az emberi tevékenységek összehangolására fókuszál.

Az erdők mélységének említése a bioszféra és az abiotikus tényezők (pl. talaj, víz) közötti kapcsolatra utal. Az erdők rakoncátlan jellemzése és a természeti elemek iránti elismerés szintén fontos elemei a természettudománynak.

A vers említi a Gerlachfalvi csúcsot és a pelsőci hegyeket, ennek kapcsán lehet beszélni a hegységek és a földrajzi formák kialakulásának természettudományos magyarázatairól, például a lemeztektonika szerepéről és az eóliánus és fluvális folyamatok hatásáról a hegységek formálódásában.

A versben említett "legnagyobb Iskola" utal a természettudományok tudományterületeire, amelyek összességükben az ember és a környezet közötti kapcsolatra összpontosítanak. A természettudományok tanítása és kutatása segít megérteni, hogyan működik a természet és hogyan függünk tőle.

Végül, a versben megemlített "északi-fények" utalhat az északi fény jelenségére, amelyet az Északi-sarkvidéken lehet megfigyelni. Az északi fény az atmoszféra és a Nap különböző kölcsönhatásainak eredménye, és ismeretében lehetőség nyílik a Föld geomágneses mezőjének és az időjárásnak a tanulmányozására.

Bár a vers alapvetően nem a mai természettudományos felfedezésekhez kapcsolódik, számos tekintetben összefüggésbe hozható a természettudomány mai állásával és az ember és a természet kapcsolatával.