A vers középpontjában a szerző mikrofonhoz beszél, valószínűleg egy rádióadást vezetve. Láthatóan fontos számára ez a szerep, vagyis a mikrofonon keresztül való közvetítés lehetősége és felelőssége. A vers első részében arról beszél, hogy kér türelmet a hallgatóktól, mivel nem lesz sok szava, és hamar el fog távozni a mikrofon mellől. Ez arra utalhat, hogy a költő tudja, hogy rövid idő alatt kell elmondania mondanivalóját, és nem maradhat sokáig a középpontban.
A második részben arról beszél, hogy tudja, hogy a posztjára érkező új generáció váltása következik. Felkészül arra, hogy átadja a stafétát, mivel éjjel adja át a mikrofont, és ezért meg kell győződnie arról, hogy mindenki értesüljön az üzenetekről. Ez a rész arra utalhat, hogy a költő tisztában van azzal, hogy az irodalom szerepe a generációk közötti átadásban és a társadalom formálásában is fontos.
A következő részben a költő azt mondja, hogy bár szeretettel fogadja a mikrofon varázsát és elragadtatja a hit, hogy ő tudatja az igét, mégis szeretne megszabadulni attól a vádtól, hogy nem hallgatta meg eléggé "más, nagyobb állomások" üzeneteit. Ez arra utalhat, hogy a költő tudatában van a költői hagyománynak és a nagy elődökhöz való viszonyának.
A további részben a költő azt mondja, hogy boldogan végzi a feladatát, de meglátja a saját hiányosságait is. Kifejezi azt a vágyat, hogy a következő generáció, mielőtt a mikrofonhoz érkezik, időt adjon a szívnek, vagyis a költő belső gondolatainak és érzéseinek. Ez arra utalhat, hogy a költő azt kívánja, hogy a következő generáció ne csak elsietve közvetítsen üzeneteket, hanem figyeljen az érzelmekre és az igazi tartalomra.
A vers végén a költő úgy fogalmaz, hogy "a nemzedékek őrváltása jön", amivel azt fejezi ki, hogy tudja, hogy az idő múlik és új generációk jönnek és mennek. De a költő boldogan távozik, mivel átállítja "megromlott felvevőjét", vagyis a saját szívét a "legfőbb Leadóra", vagyis az irodalomra. Ez arra utalhat, hogy a költő befejezte a saját szerepét a generáció közvetítőjeként, és hagyja, hogy az irodalom továbbra is formálja a társadalmat.
Az elemzés során kiderül, hogy a vers többek között általános érzelmeket és gondolatokat fejez ki a költői szerepről és a generációk közti átadás fontosságáról. Emellett a versben megjelenő motívumok és képek kapcsolatba hozhatók más költők és művek érzéseivel és szimbolikus jelentéseivel is. Ezen keresztül is láthatjuk, hogy a vers hogyan illeszkedik a magyar és nemzetközi szépirodalom témáihoz és hagyományaihoz.