A vers teológiai szempontból is értelmezhető, hiszen a boldogság és a szenvedés, a könnyek témája jelenik meg benne. Az alábbiakban megnézhetjük, hogy hogyan kapcsolódik a vers a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz.
- Bibliatudomány: Az idézet a Máté evangélium 5. részéből származik, amelyen Jézus boldogsághirdetése olvasható. Ez az evangéliumi rész azokról beszél, akik szomorúságban vannak, és megígéri nekik a vigasztalást és boldogságot. A versben a lány sírása kifejezi a szenvedését, és reményt jelent arra, hogy ő is részesülhet a Jézus által ígért boldogságban.
- Patrisztika: A patrisztika korában (az 1. és 8. század között) a teológusok, mint például Azsóda János, Ágoston Szent, Ciprián Szent, az emberi szenvedésben és a boldogságban az isteni gondviselést és az emberi élet célját keresték. A versben a fiatal lány könnyei egyfajta szenvedést jelképeznek, amelyben a vándor költő a boldogságot és a vigasztalást látja megnyilvánulni.
- Skolasztika: A skolasztika korában (a középkorban) a teológusok, mint például Aquinói Szent Tamás, különös hangsúlyt fektettek a boldogság kérdésére. Az Ő nézőpontjuk szerint a boldogság Isten megismerésében és közelségében található meg. A versben a költő a lány könnyeiben és boldogságban megnyilvánuló szenvedésében is egyfajta Isten közelét és jelenlétét látja.
Ezen kívül, a versben megjelenő személyes érzések és vágyak is kapcsolódhatnak a teológiai gondolkodáshoz. A költő tiszteletét fejezi ki a lány könnyei iránt, és vágyik arra, hogy Ő is képes legyen őszinte, meleg szívből jövő könnyeket ontani, ami teológiai értelemben egyfajta belső megtisztulást és Istenhez való közeledést jelenthet.
Végső soron a versben megjelenő szenvedés és boldogság, valamint a remény és vigasztalás témái teológiai és emberi tapasztalataink alapvető részei, amelyek segíthetnek a hitünk megerősítésében és a lelkünk elmélyítésében. A vers kifejezi a költő reményét és vágyát a boldogság elérésére, és megmutatja, hogy milyen fontos szerepet játszik a szenvedés az életünkben és a vallásos gondolkodásunkban.