Most, uram, ön, nőtlen vagy házas,
Tudom, csak egy dologtól lázas,
Bolyongjon ön bár nászuton
Egyért töri önt frász, tudom,
Legyen bús özvegy vagy víg szalma,
Tudom, csak ehhez van vonzalma,
Lakjon ön szerényen kalodába,
Vagy lakjon büszke palotába,
Dadogjon ön avagy csak zengjen,
Ússzék lysoformban vagy szennyben,
Üljön nagy avagy csak kis polcon,
Éljen Pesten vagy csak Miskolcon,
Legyen öltönye rongy vagy raglán,
Önt egyért fűti csak harag, lám,
Térjen üdülni a Lidóra,
Vagy térjen át talán zsidóra,
Szeresse ön ámbár a sajtot
S utálja ön ámbár a sajtót,
Bár legyen tévhit kegyeden,
Hogy mégis csak lesz egyetem,
Tegye tönkre bár boltját még ma
A Bika előtt a sok tégla,
Szóval legyen bármi a sorsa,
Az ön létének sava s borsa
A mai szent napon, ugye,
A Désy és Lukács ügye.
Mert most pattan, mint fán a rügy,
Most pattan ki a Désy-ügy,
Sok tanú mindent feltakar,
Sok viszont ápol s eltakar,
Adat, személyi s dologi,
Most gyűl s most izzad Baloghy,
És mostan izzad a Lukács,
Mi lesz? Nyerés-e vagy bukás?
Az idegeken átszalad ma,
Milyen házikót rejt Zalatna?
Ma velünk kérdés enyeleg:
Mit titkolt Bádenben Elek?
Ily kérdéseket csúnyán s szépen
Majd felvetnek a törvényszéken,
De én mondhatom, bár szeretném,
Most se lesz biztos az eredmény,
Mert b. szavamra, énszerintem
Hiába való minden, minden,
Mert nemde, tisztelt olvasó?
Ki tudná azt megmondani,
Hogy hol van a tavalyi ?


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve nem tartalmaz konkrét utalásokat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire. Azonban számos olyan fogalom és kifejezés található benne, amelyek a természettudományokkal kapcsolatosak lehetnek.

Például megemlítést tesz a lysoformról, amely egy fertőtlenítőszer, valamint a Bika jegyéről, ami az asztrológia területéhez tartozik. Ezek bár nem friss felfedezések, de kapcsolatba hozhatók a vegyészettel és asztrológiával.

Ezenkívül van olyan rész is a versben, amely a Lukács és Désy ügyét említi. Habár ez egy konkrét eseményre utal, a jogi és társadalmi tényezők mögött gyakran felmerülhetnek pszichológiai és kriminológiai kérdések, amelyek a mai természettudománnyal kapcsolatosak lehetnek.

Összességében azt lehet mondani, hogy bár a vers nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, néhány olyan elemet tartalmaz, amelyekbe bevonható a természettudomány.

A vers több szempontból is értelmezhető teológiai szempontból. Az alábbiakban a bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai nézőpontokat vesszük figyelembe.

Bibliatudomány: A bibliatudomány a Biblia históriai, kulturális és vallásos szempontból történő vizsgálatával foglalkozik. A versben megjelenik a hívő ember életútja és vágyai, amelyek az ember kapcsolatát Istenhez tükrözik. Az első sorokban az emberi élet változékonysága jelenik meg, és a következő sorokban az ember választásától és körülményeitől függően különböző lehetőségei sorakoznak fel. Ez a választási szabadság és a következményeinek elismerése a Bibliában gyakran előforduló téma.

Patrisztika: A patrisztika az első századtól a 8. századig tartó keresztény gondolkodást jelöli. A vers leírja az emberi vágy természetét, amely mindig változatos és egyszerre ellentmondásos. Az ember vágyai és vágyainak ellentétei patrisztikus szempontból az emberi bűnnel és az embernek az Istenhez való viszonyával való szembemászkálása lehetnek. A versben az emberi vágyak sokfélesége és az emberi vágyak korlátlan természete jelenik meg, amely a keresztény gondolkodás szerint az ember bűnösségét szimbolizálja.

Skolasztika: A skolasztika a középkori filozófia szerint az értelem és a hit, valamint a logika és teológia kapcsolatával foglalkozik. A versben megjelenik az ember vágyai és kudarcai, amelyek az emberi öröm és bánat ellentmondásai közötti egyensúlyra utalnak. A skolasztika szerint az emberi érzelmek és érzések irányítása a bölcselet és a vallási megértés alapja lehet.

Ezenkívül, a versben az ászunkban észlelhető bibliai utalások is jelen lehetnek. Például, a "só" kifejezés utalhat a Biblia Mt 5,13-ban található Igéként: „Ti vagytok a föld sója; de ha a só értelmét elveszti, mivel avatok szerint megsósítják?” A só tehát a keresztényeket jelképezheti, akiknek a világítania kell a világban.

Végső soron a vers egyszerre teológiai és filozófiai kérdéseket vet fel az emberi vágyak és sorsa kapcsán, és arra kérdez rá, hogy hogyan értelmezhetjük és élhetjük meg az életünket a változások és a vágyak világában.

Ez a vers Tóth Árpád A DÉSY-LÁZ című műve. De mennyiben kapcsolódik az irodalomtudományhoz?
Az irodalomtudományban a versek elemzése során több szempontot vizsgálnak, például a műfajt, a szerkezetet, a nyelvi eszközöket, a tematikát és a szerző kapcsolódásait más irodalmi művekhez.
A DÉSY-LÁZ egy lírai szöveg, amelyben az író sok kérdést és választ vet fel. A vers szerkezete egyszerű és versszakokra van osztva. Az első sorokban a szerző egy párbeszédet kezdeményez az olvasóval, amelyben a főhősnek mindenféle körülmények között lázasnak kell lennie a Désy-Láz miatt.
A versben számos ellentét található, például a bús özvegy és a vidám szalma, a szerény kaloda és a büszke palota, a tiszta és a piszkos környezet, a nagy és a kis polc, Pest és Miskolc stb. Ez az ellentétpárok az emberi élet különböző aspektusaira utalnak, és a szerzőnek az emberi tapasztalatok sokszínűségét szeretné bemutatni.
A versben említést tesznek számos személyről, például Baloghy és Lukács, akik valódi személyek lehetnek, de ehhez nem találtam adatot. Azonban a versben említett helyek, mint Zalatna és Bádenben Elek, valódi helyek, amelyekhez az író kapcsolódhatott vagy hatással lehetett rájuk.
A versben szereplő kérdések és válaszok arra utalnak, hogy a szerző kifürkészhetetlenséget, bizonytalanságot és az emberek jellemét vizsgálja. A vers egészét áthatja egyfajta rejtélyesség és ködbe burkoltság, amely végül a tavalyi só helyének megfejtésével fokozódik. Ez a kérdés talán arra utalhat, hogy semmi sem tartós a világban és minden nyom nélkül eltűnik. Ez egy metaforikus kérdés, amely a múlandóság és az identitás kérdését veti fel.
Ezek az összefüggések és elemzések segíthetnek megérteni és értékelni a DÉSY-LÁZ című verset irodalmi szempontból.