A lelkem fáj... Isten ne adja,
Hogy most belém szeressen egy leány,
Úgy vágyom egy puha ajakra,
Sovárabb soh'se lehettem talán -
Oly jó volna... Pihenni vágyom.
Csak két ringató kart találnék.
Egy perzselő iszonyu nyáron
Jön minden árnyék...

A lelkem fáj... Isten ne adja...
Jaj volna, hogyha most találna rám.
Bár volna jó, egyszerü fajta,
Egy senki, egy nyugodt leány.
Bár senki volna... ha enyém volna...
Oly beteg hő tüzel szemembe...
Itt hagyna, jaj... vagy ő is bús
Valaki lenne...


Elemzések

A vers szerzője, Tóth Árpád, a lelkének fájdalmát fejezi ki a szerelem hiánya miatt. Nem talál kellemes és pihentető érintést egy lány ajkain és karjain, amire szüksége lenne. A verse számos természettudományos elemet is felvonultat, amelyek segítségével jobban megérthetjük az emberi lélek és érzelmek működését.

Az első versszakban megjelenik a vágy egy puha ajakra, amelyet a szerző sováran keres. A szövegben megemlített perzselő iszonyú nyár és minden árnyék utalhat az időjárással és az árnyékkal kapcsolatos természeti jelenségekre. A vers második részében a szerző hozzáteszi, hogy jaj volna, ha most találna rá egy leány, mert vágyakozik egy egyszerű, nyugodt és senkiházi leányra. Ezt követően megjegyzi, hogy szemeiben tüzes, beteges vágy lobog, és igényelné, hogy hagyja el az itt tartózkodását, hogy helyette egy búsongó személy jelenjen meg.

Ezek a verselemek a következőképpen kapcsolódhatnak a természettudományos felfedezésekhez:

1. Az érintés és a testi közeledés igénye: A modern neurobiológia és a pszichológia kutatásai rávilágítanak az érintés és a testi kapcsolat fontosságára az emberi fejlődés és jólét szempontjából. Az érintés aktiválja az agy olyan területeit, amelyek az érzelmi és társas kötődésekre hatnak, és hormontermeléssel (például oxitocin) jár. Ez befolyásolja az emberi érzelmeket és hangulatot, és kielégíti a kapcsolati igényeket.

2. Az időjárás hatása az érzelmekre: Az időjárás állapotának hatása a hangulatra és az érzelmekre gyakran kutatási téma a pszichológiában. Napsütéses időben az emberek általában boldogabbak és energikusabbak, míg borús, esős napokon általában szomorúbbak és fáradtabbak lehetnek. A versben megjelenő perzselő iszonyú nyár és az árnyék iránti vágy is megemlíti a természet és az időjárás hatását az emberi érzelmi állapotokra.

3. Az emberi vágyak és kapcsolódó érzelmek: A vágyak és az emberi kapcsolódások fontosságát és működését a pszichológia és az agykutatás vizsgálja. Az emberi lélekről és érzelmekről szóló versben a szerző kifejezi vágyait a szeretettől és a nyugodt, egyszerű kapcsolatok iránt. Az emberi vágyak és érzelmek biológiai és pszichológiai alapokon nyugszanak, és az agy bizonyos területei aktiválódnak, amikor ezek a vágyak beteljesülnek vagy hiányoznak.

Ezek a természettudományos megközelítések, amelyek összefüggést mutatnak a verselemekkel, lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük az emberi lélek és az érzelmek működését, és hogyan hatnak ezek a természeti és társas környezetre.

A vers alapvetően a szerelem és az egyedüllét téma köré épül. Teológiai szempontból fontos megjegyezni, hogy Isten szerepe jelen van a versben, azáltal hogy a fájdalommal kapcsolatos kérést intéz hozzá. Az első sorban Tóth Árpád azt kéri Istentől, hogy ne adja meg neki a szerelmet, mert fáj a lelkének. Ez arra utal, hogy a szerelmi érzelmek kontrollálása és elnyomása az útja, amit választ. Ez az isteni beavatkozás a patrisztika szempontjából is jelentős, mely hangsúlyozza az egyéni érzelmi vágyak és kívánságok ellenőrzését az isteni akarat érdekében.

Az összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is felderíthetjük. A bibliatudomány ebben az esetben a lelki fájdalom tematikájára összpontosítana, és a keresztény szentírásban keresne hasonló érzéseket és történeteket. A patrisztika a lelki küzdelmek és az egyedüllét kérdésére koncentrálva filozófiai érveket és isteni szemléletet találna. A skolasztika a racionalitást és a logikát helyezné előtérbe, felvetve a kérdést, hogy miért vágyik az ember egyedüllétre, és milyen céllal.

Azonban a versben közvetlen szerepelnek az emberi érzések és vágyak, amelyek mindennapi tapasztalatokat tükröznek. Ezért fontos megérteni a pszichológiai és szociológiai nézőpontokat is. Az emberi vágyak és a szeretetkeresés központi motívumai a versben, amelyek sokak számára könnyen azonosíthatóak és megérthetőek lehetnek.

Az összefüggések felfedezése és értelmezése tehát attól függ, hogy milyen módon közelítünk és értelmezzük a verset. A teológiai szemponton kívül több más megközelítés is lehetséges, amelyek hozzájárulnak a vers teljesebb megértéséhez.

A Tóth Árpád "A lelkem fáj..." című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet értelmezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Először is, a vers nyelvezete és hangulata kapcsolódik a szimbolista költészet irányzatához, amely a 19. század végén alakult ki Franciaországban. A versben megjelenő metaforikus kifejezések és az intenzív érzelmi töltet a szimbolista költészet jellegzetességeit követi. Emellett a versben áthatóan jelen van a romantika világa is, amely a vágyakozás, az intenzív érzelmek és az önmagába zárkózás jegyében íródott.

A versben az örökkévalóság és a múlt idő összehasonlítása is megjelenik: az első sorban Tóth Árpád a jelenben lévő fájdalmát hangsúlyozza, majd Isten jelenléte által a leánybeli szerelem lehetőségére utal. Ez a párhuzamosítás a magyar líra hagyományában is gyakran felbukkan, például József Attila vagy Ady Endre verseiben is.

A versben megjelenő vágyakozás és a leány megjelenése a nőalak jelentőségét hangsúlyozza a költő számára. Ebben az értelemben a versben megjelenik a női szerelem fontossága, amely többek között a magyar irodalomban is gyakran felbukkan, például Petőfi Sándor vagy Ady Endre verseiben.

A versen általános emberi érzelmek is megjelennek, amelyek általánosíthatóak és nemzetközi szinten is megérthetőek. A sóvárgás, a vágyakozás, a magány és a szerelem olyan témák, amelyek az emberi lét minden kultúrájában és irodalmában jelen vannak.

Összességében, a Tóth Árpád "A lelkem fáj..." című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet értelmezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A vers nyelvezete és hangulata a szimbolista és romantikus költészet hatásait mutatja, míg a vágyakozás és a női szerelem általános emberi érzelmeket képvisel, amelyek minden kultúrában megjelennek.