Kiráztam magam egy villanyos-ülésen
Az erdőre, s az erdő súgta: Baj van!
Kisütötték rólam a közgyűlésen,
Hogy a fejemen vaj van,
Mert hivatásom, mint "ingatlan",
Mivel csak lombjaim ringattam,
Nem töltöttem én be,
S ennélfogva a jövedelmeim
Lágyan ringanak messze kinn,
A sárga, ősmagyar fenébe,
Valahol ott, hol a hortobágyi puszta
Legreálisabb jövedelme:
Délibáb őkelme
Is
Kis
Álmait alussza.

Mért is lettem erdő,
Búsuló, kesergő,
Kompetenciára
Alkalmat adó,
Mért nem lettem inkább
Arany János utcán
Kék tó, tiszta tó?
Kék tó, melyről Révi Náci
Meghatón papol,
S melyet egy utcaseprő is
Hősin lecsapol.

Vagy mért nem lettem én, az árva,
Erdő helyett talán - dalárda,
Mely, mint Komlóssy Imre mondja,
Direkt ontja,
S direkt űzi,
Mint úri passziót,
- A "kultúrmissziót".

Sőt azt se bánnám én, szegény,
Ha a főkapitány fején
Lehetnék hat mázsás rendőrsisak.
Amely szerinte
Szinte
Pehelynyi súlyu csak!

Ó! lennék bármi! lennék rózsabimbó,
Lennék méh, sőt egy Gyan Thula regénybe
Grófnak is önfeláldozón lépnék be,
A Csokonai-körbe is bemennék,
Isten bizony!
De ó! iszony!
Csak Nagyerdő ne lennék!

Így kesergett az öreg Nagyerdő,
Mert ő
Önérzetes, és fáj neki nagyon,
Hogy épp ő az a városi vagyon,
Amelynek
Fa-emlőiből akárhogy is fejnek,
Se télen, se tavaszon
Nem tejel semmi haszon.

Sírt a Nagyerdő, ahogy tőle tellett,
Majd rezignáltan szól: Na! és emellett
Engem ért a világon
A legszurkosabb pech kálváriája,
Amin már semmi sem segít:
- Rólam írta a verseit
Szabolcska Mihályka!

Elemzések

A vers elején a költő egy villamoson ülve megkapja, hogy a közgyűlés elhatározta, hogy a fején vaj van. Ezt a kifejezést egy könnyed, humoros jelzőként lehet értelmezni, ami a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatos lehet. Például a modern tudomány kimutatta, hogy a vajban található transz-zsírsavak káros hatással lehetnek az egészségre.

Az első versszakban továbbá a költő hivatásáról, mint "ingatlanról" beszél, amelyet csak a lombjai ringatásával tölt be. Ez arra utalhat, hogy a természetvédelem és az erdők megőrzése ma fontosabb téma, mint valaha. Az erdők őrzése fő szerepet játszik a klímaváltozás megfékezésében, az ökoszisztéma fenntartásában és a biodiverzitás megőrzésében.

A második versszakban a költő vágyik arra, hogy inkább az "Arany János utcán/Kék tó, tiszta tó" legyen, utalva ezzel arra, hogy a természetes, tiszta vízforrások megőrzése és a környezettudatosság is fontos szempont a modern természettudományban. Egyre több kutatás foglalkozik a vízminőség javításával és a vízszennyezés megelőzésével.

A következő versszakban a költő azt kérdi, miért nem inkább egy dalárdává vagy egy "kultúrmissziót" űző intézménnyé válik. Ez a rész arra utalhat, hogy a kulturális örökségünk és kulturális értékeink megőrzése és ápolása is szorosan kapcsolódik a természettudományhoz. Például archeológiai kutatások és régészeti felfedezések ismeretlen korokat tárhatnak fel, és ezáltal hozzájárulhatnak a történelem és a kultúra jobb megértéséhez.

A következő versszakban a költő azt mondja, hogy ha már nem lehet erdő vagy kulturális intézmény, akkor akár egy hat mázsás rendőrsisak is lenne. Ez a rész arra utalhat, hogy a modern polgári védelem és a biztonság biztosítása is fontos kérdés a természettudományban. Az újabb kutatások és fejlesztések segítségével rendkívül hatékony védelmi eszközök és technológiák jöttek létre, amelyek hozzájárulnak a társadalmi stabilitáshoz és a biztonsághoz.

Az utolsó versszakban a költő azt kéri, bármivé válhatna, csak a Nagyerdő ne lenne. Ez a rész arra utalhat, hogy az emberi tevékenység hatása a természetre negatív lehet, és hogy az erdők védelme és megőrzése elengedhetetlen. A legfrissebb természettudományi kutatások rávilágítanak a fenntarthatóság és a természetvédelem fontosságára, amelyek az ember és a természet közötti egyensúly megteremtésére törekszenek.

Összességében a vers számos olyan kérdést és problémát vet fel, amelyek ma is aktuálisak a természettudomány szempontjából. A klímaváltozás, a vízszennyezés, a biodiverzitás megőrzése, a kulturális örökség védelme és a fenntarthatóság mind olyan területek, amelyekben a kutatók és tudósok folyamatosan dolgoznak a legújabb felfedezések és megoldások megtalálása érdekében.

A vers a Nagyerdő panaszát és búját fejezi ki, ami a táj jelentőségével és hivatásával kapcsolatos. Tehát teológiai szempontból is elemzhető, különösen a bibliai utalások, a természet és az ember kapcsolata és a szenvedés kérdése szempontjából.

A bibliatudományi nézőpontból a versben foglaltak a Teremtés könyvéhez kapcsolódhatnak, amelyben Isten teremtette az erdőket és a természetet. Az erdő itt egyfajta szerepet kap, mint Isten teremtménye, és ezért van hivatása vagy feladata. A versben az erdő panaszkodik, hogy nem töltötte be ezt a feladatot, hogy csak lombjait ringatta, és ennek következtében a jövedelme is távoli helyen lágyan ringanak, a sárga, ősmagyar fenében. Ez a panasz a teremtmény és a teremtő közötti kapcsolat hibájára utal, hogy az erdő nem használja ki a benne rejlő lehetőségeket.

A patrisztikai nézőpont is fontos lehet a vers értelmezésében. A patrisztikában az ember és a természet közötti kapcsolatot gyakran az emberi bűnre vezetik vissza. Tehát az erdő panasza egyfajta következmény lehet az emberi bűnre, aminek következtében az ember nem tölti be helyesen a hivatását a teremtett világban.

A skolasztika nézőpontja is releváns lehet, a skolasztikus teológia pedig a középkori teológiának az a irányzata, amely a logikai és filozófiai elemzéseket használta a teológiai kérdések megértésére. Ebbe a kontextusba helyezve, az erdő panasza felvet néhány metafizikai kérdést. Például a versben az erdő azt kérdezi, hogy miért pont ő lett erdő, miért nem lehetne inkább az Arany János utcán egy kék tó. Ez a kérdés arra utalhat, hogy az erdő úgy érzi, hogy a létét nem helyesen döntötték el, hogy miért pont erdő lett.

Ezen kívül mivel a vers bánatáról és keserveiről beszél, a szenvedés kérdésére is rávilágíthatunk. A szenvedés teológiai szempontból az emberi élet, a bűn és a szenvedés összefüggéseivel foglalkozik. Az erdő panasza arra utalhat, hogy az emberi élet szenvedésével kapcsolatos gondolkodásnak teológiai vetülete lehet.

Összességében tehát a vers teológiai szempontból elemzhető különböző aspektusok mentén, beleértve a bibliatudományt, a patrisztikát és a skolasztikát. Emellett az ember és a természet kapcsolatának, valamint a szenvedés teológiájának kérdéseit is felveti.

A vers elemzésekor fontos kiemelni a következő irodalomtudományi összefüggéseket:

1. Tóth Árpád: A vers szerzője, Tóth Árpád magyar költő, író és műfordító volt. Az elemzés során érdemes lehet neki és művészetének a kontextusában vizsgálni a verset.

2. Magyar szépirodalom: A vers magyar nyelven íródott, így kapcsolódik a magyar szépirodalomhoz, és a magyar költészet hagyományához. Érdemes szem előtt tartani a magyar lírai hagyományokat és stílusjegyeket a vers értelmezése során.

3. Neves magyar költők: A vers több alkalommal hivatkozik vagy utal a magyar költészeti hagyomány egyes képviselőire és műveire. Például Arany János, Komlóssy Imre és Csokonai-kör. Az elemzés során érdemes lehet ezeket az utalásokat is figyelembe venni, hogy jobban megértsük a vers mondanivalóját és kontextusát.

4. Tematikus elemek: A versben számos tematikus elem jelenik meg, mint például az önfeláldozás, az identitás elvesztése, az önérték sérelme. Ezek a témák nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi szépirodalomban is előfordulnak, így érdemes lehet ezeket összehasonlítani más irodalmi művekkel.

5. A vers stílusa és forma: Az elemzés során lehetőség nyílik a vers stílusának és formájának vizsgálatára is. Például az idézetek, az ismétlődő szótagok, a rímképletek, amelyek segítenek a vers érzelmi hatásának erősítésében.

6. Témák és motivációk összehasonlítása: Az elemzés során felmerülhet a kérdés, hogy a versben megjelenő tematikus elemek és motivációk mennyiben hasonlítanak vagy különböznek más nemzetközi irodalmi művek hasonló motívumaitól. Érdemes lehet összehasonlítani például a 20. század irodalmával vagy más lírai műfajokkal is.

Ez csak néhány lehetőség az elemzésre. Az általad választott megközelítés, illetve a kutatási kérdések függnek az érdeklődésedtől és a konkrét céloktól az elemzés során.