1925. október

.........................................
Hát újra itt. Őszi hegyek közt,
Újra rosszkedvűn betegen,
Köhécselni a többiek közt,
Míg szél üvölt a szirteken.
Akik szeretnek, messze vannak,
Akit szeretek, messze van,
- És jaj, tán minden veszve van -
Mondogatom tompán magamnak,
Míg hallgatom: a rengetegnek
Fenyőbordái hogy recsegnek,
Mert ölelgeti óriás
Karjaival az Elmulás.
.........................................
Elnyújtózom a fekvőszéken,
Akárcsak egy kezdő halott,
S nézem az októberi égen
A két korai csillagot:
Balról arany lángok riadnak,
Fenséggel gyúl ki Jupiter,
Míg jobbról bájjal tűzi fel
Ametiszt-fátyolát Nyugatnak
Vénusz, az éteri hetéra...
Ó, boldog planéták! mit ér a
Földi ember csöpp élete,
Amelynek rossz kín a fele?
.........................................
Akartam lenni csillag én is,
A Végtelenség gyermeke,
Valaki, aki szárny is, fény is,
Örök szépségek hírnöke -
De lehet-e repülni annak,
Ki teste rabszolgája lett,
Kinek már mindenekfelett
Csak "hő"-i és "kiló"-i vannak,
S ki csak csomó rút vegyi bomlás?
Jaj!... sóhajba vesző káromlás
Dühe ráng romló testemen...
Az istenit!... jaj, istenem!...
.........................................
De szól a gong. A vacsorára
- Legfőbb szertartás itt - gyerünk!
Illatszert kenek koponyámra,
Rendben a nyakkendő, az üng?
Feszülten ül ki-ki helyére,
A Vigaszt lessük... s torz, derűs
Shimmybe kezd egy hegedűs;
Dekadens és szőke fejére
A hölgyek gyúlt mosolyt dobálnak;
A nagy terem zajos lokálnak
Fonák és fájó párja lesz:
Az esti lázak bárja ez!
.........................................
Vigaszt!... mindegy, bölcset, bolondot,
Csak kínom szebbre fesse át -
Imádságot vagy vad kalandot,
Egy angyalt vagy egy bestiát!
Vagy csak annyit, hogy míg a liften
Szép asszonyok szállnak velem,
Eldadoghassam hirtelen:
...Kérem... én... most... meghalok itten...
Legyenek jók... isten nevében...
Simítsák meg az arcom szépen...
Anyásan... lágyan... ha lehet...
S tiszteltetem az életet...
.........................................

 

Elemzések

A vers szemantikai elemzése a következő témakörökre térhet ki:

1. Verselemzés:
- Verselemzési módszerek megemlítése, például a vers szerkezetének, ritmusának, rímes formájának és szóhasználatának vizsgálata.
- Tóth Árpád versei általánosságban, stílusjegyei, tematikája és nyelvhasználata.
- A PALACE-BAN... című vers egyedi felépítése és struktúrája.
- A versben megjelenő szimbolikus képek vagy költői képek vizsgálata.

2. Tematika:
- Az emberi élet kudarca és boldogtalansága, a magány és a szerelem hiánya.
- Az élet értelmének és céljának keresése.
- A versekben megjelenő természeti elemek és az emberi lélek kapcsolata.
- Az emberi tudat és az univerzum közötti viszony.

3. Költészeti összefüggések a magyar irodalomban:
- Tóth Árpád költészeti stílusa és hatása más magyar költőkre.
- A vers kapcsolódása a 20. századi magyar költészet általános tendenciáihoz és mozgalmaihoz.
- A romantikus, szimbolista és modernista irányzatok és hatások jelenléte a versben.

4. Költészeti összefüggések a nemzetközi irodalomban:
- Az európai és angolszász költészet hatása és befolyása a versre.
- Az avantgárd vagy posztmodern elemek jelenléte a versben.
- A vers és más nemzetközi költők vagy irodalmi művek között felfedezhető párhuzamok vagy inspirációk.

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek csak néhány lehetséges megközelítés és elemzési irány, és az irodalomtudományban számos más összefüggés és kérdés is felmerülhet a versekkel kapcsolatban.

A vers teológiai szempontból több értelmezési lehetőséget is nyújt. Az alábbiakban bemutatok néhány értelmezést a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira alapozva.

Bibliatudomány:
A versben megjelenik az emberi szenvedés, a reménytelenség és az isteni kapcsolat hiánya. Az első versszakban a költő betegségben és rosszkedvben szenved, és azt mondja, hogy akiket szeret, messze vannak, akár az Isten is. Ez utalhat a bibliai Zsoltárok könyvének több versére, amelyekben a zsoltáros hasonló kérdéseket tesz fel az Isten távolmaradása miatt. A második versszakban a költő az égboltot figyeli, és rájön, hogy a csillagok és bolygók mennyire távolinak tűnnek a földi ember életéhez képest. Ez utal arra, hogy az emberi problémák és szenvedések jelentősége eltörpül az univerzumban.

Patrisztika:
A patrisztika korában élt gondolkodók szerint az életben az érzéki élvezetek feladása és az aszkézis segít abban, hogy közelebb kerüljünk Istenhez. Ezt a gondolatot a versben is megtaláljuk, amikor a költő az "átváltható" érzésekről beszél. Úgy tűnik, hogy a költő egyfajta exaltált állapotra vágyik, ahol az anyagi világból valószínűleg létező érzéki gyönyör leszokása után eljut a "megvilágosodáshoz".

Skolasztika:
A skolasztika főként az ész és a hit következetes egyesítését támogatta. A versben a költő úgy gondolja, hogy teste megakadályozza őt abban, hogy valóban felemelkedjen a spirituális síkon. Ez a dualitás és az anyag és lélek közötti feszültség témája az, amiről a skolasztikában is beszéltek.

Természetesen más nézőpontokból is le lehet értelmezni a verset. Lehetőség van pszichológiai, filozófiai vagy életmód-kritikai szempontból is értelmezni.

A vers egyébként személyes érzelmeket és belső vívódásokat kifejező alkotás, így nehéz pontosan kapcsolatba hozni a mai természettudományos felfedezésekkel. Azonban az alábbiakban bemutatok néhány olyan gondolatot és elemet, amelyek valamilyen formában társíthatók a természettudományhoz:

- A vers kezdetén utalást tesz az "újra rosszkedvűn betegen" állapotára, amely természettudományos szempontból lehetne összefüggésben a legfrissebb immunterápiás kezelésekkel vagy éppen az Autoimmun Betegségek kutatásával, amelyek a testi betegségek megértését, kezelését és megelőzését célozzák.

- A versben felsorolja, hogy akiket szeret, messze vannak, akik szeretik, szintén távol vannak, és mindezektől elszakadva érzi magát. Ez arra viccet tehet, hogy a modern technológia (például a telefonok és az internet) lehetővé teszi, hogy emberek tartsák a kapcsolatot még távol is.

- A versben a "rengetegnek fenyőbordái hogy recsegnek" sor az erdők, erdőségek fontosságára utalhat, amelyek a természettudomány előtt ismeretesek voltak, de napjainkban egyre inkább hangsúlyozottá válnak a klímaváltozás és az erdőirtás problémái miatt. Ez is egy olyan terület, amellyel a természettudomány foglalkozik, például az ökológia vagy az erdőgazdálkodás.

- A versben említést tesz a csillagokról, amelyek mindig érdeklődést és figyelmet keltettek a természettudósokban, és mindmáig felfedezéseket tesznek a csillagászat terén. Az ide tartozhat Jupiter és Vénusz említése is, amelyek a Naprendszerben található bolygók, és amelyekkel a modern teleszkópok és űrszondák segítségével egyre több információ gyűjthető.

- A versben a költő csillaggá válni vágyik, ami felveti a csillaggá válás folyamatának, összetételének és élettartamának vizsgálatát. A csillagok kialakulása és fejlődése fontos kutatási terület a csillagászatban és asztrofizikában.

- A versben a "csomó rút vegyi bomlás" említése arra utalhat, hogy a költő esetleg a modern állapotok miatt saját testét romlott állapotnak érzi. Ez kapcsolatba hozható a kémiai anyagokkal, amelyek körül vesznek bennünket a modern életben.

- A versben utalást tesz a hangulati változására, a "kínom szebbre fesse át" gondolataival. A hangulat, az érzelmek és a mentális egészség kutatása is szoros kapcsolatban áll a pszichológiai és neurológiai kutatásokkal.

Összességében, bár a vers többnyire az egyén belső világával foglalkozik, néhány gondolat és elem kapcsolatba hozható a természettudomány friss felfedezéseivel és területeivel. Az alkotások általában az emberi tapasztalatok és érzelmek kifejezésének szolgálnak, de szélesíthetik a kiindulópontot, és új nézőpontokon keresztül elérhetik a természettudományt és más tudományokat is.