Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből volt a teste,

S a törleszkedő, illatos fák
Lágy lombja csupa villamosság.

Ideges, szikrás alkonyatban
Állottam ifjan és riadtan.

És hallgattam, mintha zuhogva
Valami vak malom zokogna.

Égő agyam alatt a mélyben
A szívem zakatolt az éjben.

A vérem titokzatos árja
Hajtotta bennem muzsikára

A vágyakat, forgatva resten.
...Ó, mennyi álom, fény meg isten

Dalolt és lüktetett át rajtam!
És közben száraz lett az ajkam,

Forró és száraz, mint az este,
S a megváltás csókját kereste...

Futottam, félaléltra váltan,
Amíg a csókot megtaláltam,

Az első nyirkos, hűvös ajkat
Az első bús férfi-nyugalmat,

Az első csöndes, árva szennyet,
S könnyes szemem fölött a mennyet.

Elemzések

Tóth Árpád Amíg a csókot megtaláltam című versét irodalomtudományi szempontból vázolva, a következő összefüggéseket lehet kiemelni:

1. Stilisztikai elemek:
- Az alkalmazott képek és hasonlatok, mint például "Zengő üvegből volt a teste", vagy "Valami vak malom zokogna", segítenek a hangulat kifejezésében és vizualitást adnak a versnek.
- A ritmus és a verslábak játéka is meghatározó lehet, például az "ó, mennyi álom, fény meg isten" sorban az anapaszti, vagy a "száraz lett az ajkam" sorban a himnek működik a ritmus alakításában.

2. Tematika:
- A vágyak és az erotika motívuma gyakran megjelenik a magyar és a nemzetközi irodalomban is, így ebben az értelemben kapcsolódik a lírikus Tóth Árpád versének más irodalmi alkotásokhoz.
- A természeti képek, mint a "lágy lombja csupa villamosság", vagy az "alkonyatban" álló lírikus gyakori motívumok a romantikus irodalom hatása lehetnek.

3. Szimbolikus tartalom:
- A megváltás csókjának keresése és megtalálása a vers központi témája, amely a vágy, a boldogság és a teljesség keresésére utalhat.
- Az érzelmek megélését és az emberi tapasztalatokat szimbolikusan fejezi ki, például az "első nyirkos, hűvös ajkat" megkapva a "bús férfi-nyugalomra" találását jelképezi.

4. Stílus:
- Az expresszionista művészeti irányzathoz kapcsolódva a versben megjelenik az intenzív érzelmek, a szubjektív élmények és a belső világ kifejezése.
- A nyelvezet és a szóhasználat is jellegzetes lehet az expresszionista módszerekre, a versben megjelenik a kifejező, érzelmes és sokatmondó nyelvezet.

Ezen összefüggések figyelembevételével az "Amíg a csókot megtaláltam" számos kapcsolódási pontot tartalmaz a magyar és a nemzetközi irodalom különböző területein, mint például a tematikai elemek, a stilisztikai megoldások vagy az alkotói módszerek.

A vers tehát Tóth Árpád "Amíg a csókot megtaláltam" címet viseli.

A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontja segíthet megérteni a vers teológiai vonatkozásait. Ezeket a megközelítéseket figyelembe véve a következő összefüggésekre lehetünk figyelemmel:

- A bibliatudomány szempontjából a versben találunk utalásokat a Teremtés könyvére, amikor a "forró és száraz" estét és a "lágy lombja csupa villamosságot" említi. Ez utalhat az Édenkertre, ahol a teremtett világ harmóniában volt, és az emberek közvetlen kapcsolatban álltak Isten teremtett valóságával. A versben azonban jelen van az ember fájdalma és vágya is, amit a szikrázó alkonyati képekkel jelenít meg. Ezért a versben a Teremtést és az emberi tapasztalatot egymás mellé állítva a lélek mélyén meglévő vágy és hiány érzésének képét festi le.

- A patrisztika nézőpontjából a versben felfedezhetünk isteni misztériumokra és a lelki tapasztalatokra vonatkozó utalásokat. A "dalolt és lüktetett át rajtam" kifejezés a szellemiség és az isteni jelenlét átélését jelzi. A versben megjelenő "megváltás csókja" az isteni kegyelem és megbocsátás lehetőségét jelképezi. A versben felfedezhetőek a lélek vágyainak és reményeinek képei, amelyeket a patrisztika szerint csak Isten által lehet igazán kielégíteni.

- A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő személyes élmények és képek az emberi személyiség és az isteni valóság közötti kapcsolatot állítják a középpontba. Az emberi érzékelés és érzéki vágyak az emberi tapasztalatot reprezentálják, míg a "megváltás csókjának" keresése az isteni kegyelemre és a lelki megtérésre való törekvést jelképezi. A versben a vágyak és az érzelmek romlottsága a vágyakozás és a vágyott megváltás közötti szükséges távolságot és érzelmek összetettségét is bemutatja.

Emellett a versben fellelhetők a keresztény vallásos tapasztalatokat megragadó általános introspektív képek is. A megtalálás képe a lelki újjászületést, a spirituális fejlődést jelképezi, amelyben az emberi vágyak Istennel való találkozásban beteljesednek.

A versben megjelenő képek és szimbólumok, valamint a benne megjelenő vágyak és remények a teológiai megközelítéseken keresztül segítenek reflektálni az emberi tapasztalat vallási dimenziójára, a vágyaink és reményeink Istennel való kapcsolatunknak teológiai vonatkozásaira.

A vers első sorában megjelenik a "forró és száraz" kifejezés, amely az éghajlati jellemzőkre utalhat. Azonban a legfrissebb természettudományos felfedezések szerint a földi éghajlatrendszerben a felmelegedés, az éghajlatváltozás és az egyre növekvő hőség az emberi tevékenység következtében jelentkezik. Ezért a vers elején említett "forró és száraz" esték talán az éghajlatváltozásnak és a globális felmelegedésnek utalhatnak.

A versben szereplő "Zengő üvegből volt a teste" kifejezés a hangok és rezgések természeti jelenségeit is sugallhatja. A legfrissebb kutatások a hangok és rezgések tulajdonságaira és terjedésére fókuszálnak, amelyek fontos szerepet játszanak a hangtechnológiákban és az akusztikában.

A "villamosság" kifejezés a versben az elektromosságot idézi fel. Az elektromosság a természeti jelenségek közé tartozik, és a legfrissebb felfedezéseket és kutatásokat jelenti az elektrotechnikában, az elektromos áramkörökben és az elektromágnesességben.

A versben említett "malom zokogása" a hangok és zajok idézetét sugallhatja. Az akusztikai kutatásokban a zajok és hangok jellemzésével, terjedésével és hatásával foglalkoznak. Ez a terület a zajcsökkentést, a hangtechnológiát és a környezeti akusztikát is érinti.

A következő sorban szereplő "szívem zakatolt az éjben" kifejezés arra utal, hogy a szívritmusra hivatkozik. A szív működése és a szívritmus a kardiológia és a biofizika kutatásának tárgya, amelyek a szív egészségi állapotát és a szívbetegségeket vizsgálják.

A következő sorban említett "vérem titokzatos árja" szintén a test biológiai folyamataira utalhat. A vér összetételét, keringését és az abban található anyagokat (pl. oxigén, tápanyagok, hormonok) a biológia és az egészségügyi tudományok vizsgálják.

A versben a "vágyakat" említik, amelyeket a "forgatva resten" kifejezéssel kapcsolnak össze. A vágy és az érzelmek az emberi agy és az agykutatás tárgya, amelyekért a neurobiológia és a pszichológia felelős. Az agyban zajló folyamatok és a neurotranszmitterek az érzelmek és kognitív folyamatok szabályozásában játszanak szerepet.

A vers végén a "megváltás csókját" és a "csókot megtaláltam" kifejezés jelképesen jelzi a boldogságot és az elégedettséget, amely a szerelmi élményekkel és az emberi kapcsolatokkal kapcsolatos. A boldogság és a kapcsolatok pszichológiai és szociológiai kutatási témák, amelyek a boldogság, az elégedettség és a párkapcsolatokkal kapcsolatos tényezőket vizsgálják.

Összességében a versben megjelenő kifejezések és motívumok több témához kapcsolódhatnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésben. A klimatológia, akusztika, elektromosság, biológia, kardiológia, agykutatás, pszichológia és szociológia területei mind részt vehetnek a fenti zenei elemek elemzésében.