Tóth Árpád

A vers teológiai szempontból több rétegezett jelentéssel rendelkezik. Az Aquincumi korcsma és a verse alapján a következő összefüggéseket lehet feltárni:

1. Bibliatudomány: A vers több bibliai metaforát és utalást tartalmaz. A vers elején a szerző a "vén sváb, csapláros úr" szerepében jeleníti meg önmagát, aki hűvös bort kér. Ez a kép a bűnbánat és megtérés jegyét hordozza, ahogy a bánatos esti lég is. A versekben említett Róma hanyatlása és a langyos, régi fürdőhöz kötetlen leány a haldokló Róma és a városának pusztulási képét jelenítheti meg.

2. Patrisztika: A patrisztikus gondolkodásra utaló elemek jelennek meg a versben. A képességet, hogy az aranynap haldokoljon és a dicsőség hanyatlani tudjon, aíritikusan lehetne az emberi romlás és a természet törékenysége jelképezheti. Ezek a gondolatok az emberi érzések és az idő múlásának megfigyelésén keresztül a pályafutását múltba nézni tudó ember képességét is mutatják.

3. Skolasztika: A skolasztikus teológiai gondolkodás a középkort jellemezte és a létezést és a vallást logikai és filozófiai elemzésekkel közelítette meg. A versben a folytonos változás és múlás képessége, valamint a korcsma és a vendégek sokasága is az elmúlás és múló élet iránti gondolatokhoz kapcsolható.

Ezek mellett egyéb gondolatok is felmerülnek a vers olvasása során. Például a múlt iránti nosztalgia, az öröklét és halál, az emberi élet folytonossága és a végzet fogalma. Az aquincumi korcsma és a benne megjelenő képek és szimbólumok révén a szerző az emberi élet múlását és annak elkerülhetetlenségét kívánja megmutatni.

A vers Tóth Árpád Aquincumi korcsmában című alkotása, melyben egy vén sváb csapláros úr nézőpontjából mesél egy múlt időben játszódó történetet. Az irodalomtudományi szempontok alapján a következő elemekre térhetünk ki:

1. Tematika: A vers egy nosztalgikus hangulatot árasztó képet fest a múltról, a történelem és az elfelejtett emlékek fontosságáról, valamint a múlt és jelen közötti kapcsolatról. Az Aquincum szó jelzi, hogy a történet az ókori Római Birodalom idején, a költő saját ősök története köré épül.

2. Nyelvezet: Az alkotás megjelenítése erős képekkel, gazdag metaforákkal, szimbólumokkal és közérthető, közvetlen nyelvezettel történik. A sváb csapláros személye, valamint a versben megjelenő helyek és szituációk, mint például az Aquincum, a kapcsolatot teremtik a múlt és a jelen között.

3. Poétikai eszközök: A versben a rímképletek, a ritmus, a verslábak használata és a váltott rímek alkalmazása hozzájárulnak a költemény dallamosságához és esztétikai értékéhez. Emellett a sorok sokszoros méltöndözése, a dallamos mondatok és az áthallások is megtalálhatóak a versben.

4. Motívumok: A versben gyakoriak a tájleírások és az évszakok (esti lég, haldokló nap), amelyek segítenek megrajzolni a hangulatot. A múltat idéző szimbólumok (Aquincum, langyos fürdő) és az említések a népvándorlásról is fontosak, mivel a költő a saját ősöket köti össze a múlt eseményeivel.

5. Összefüggések a magyar irodalomban: Tóth Árpád a magyar szimbolizmus egyik jelentős képviselője volt. Az alkotásában megjelenő nosztalgikus hangulat, a múlthoz való kötődés és a régies hangulat a szimbolista mozgalom jellemző jegyei közé tartozik.

6. Nemzetközi összefüggések: Az Aquincumi korcsma a szimbolista líra tematikailag és esztétikailag is kapcsolódik más európai költőkhöz. A sváb származású költő hasonlóan az európai szimbolizmus irányzatához a múltba tekint, és erős vizuális képeket, váltott rímeket használ.

A verselemzés során tehát a tematika, a nyelvezet, a poétikai eszközök és a motívumok elemzése, valamint a kapcsolatok feltárása mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban végezhető.