A vers formai és tartalmi elemzése:
Formai elemek:
- A vers 6, négy soros strófákból áll, amelyeket azonos sorhosszúság és rímszerkezet jellemzi (ABCB).
- A versben a versszakok közti átmeneteket adott tipográfiai jelöléssel (P és FONT) jelöli ki a költő.
Tartalmi elemek:
- A vers alaptémája az Öröm, amely rövid időn belül elillan látvány és hang érzékletével.
- A vers leíró, lírai hangvételű, a költő az Örömről szól, amelyet személyes élményként ír le.
- Az első strófában a költő felsorolja az Öröm jellemzőit: a szép szem, a lágy hang és a szőke tincsek.
- A második strófában a költő arról beszél, hogy az Öröm olyan, mint egy zavaros tündérmese, amelyben a kedves arc visszaverődik a vad vizen.
- A harmadik strófában a költő hasonlatokat használ, hogy kifejezze az Öröm lenge, álomszerű jellegét, például a lázálomkép és a lánggal égő város metaforája.
- A negyedik strófában a költő a holt csillaghoz hasonlítja az Öröm fényét, amely az idő telésében hontalanul vándorol.
- Az ötödik strófában a költő arra utal, hogy az Öröm örömet és könnyedséget hozna a hétköznapi életbe, de a szívünk nehezen dobja fel magát. Ebben a strófában a költő kérdezőszóval kérdéseket tesz fel.
- A hatodik strófában az Öröm még egyszer visszajön, de már bánatosabban, visszabúsongó szemmel és elfúló hanggal.
Összefüggések a magyar szépirodalomban:
- A vers megjelenésekor az öröm témája nagy hangsúlyt kapott a magyar irodalomban, amelyben a költő az elillanó örömöt és a múlandóságot szimbolizálja.
- A költői képek és az érzéki megjelenítés jellemző az 1900-as évek eleji magyar lírára.
- Tóth Árpád visszafogott költészete és a természetből, érzékszervekből vett motívumok jellemzőek a korabeli magyar költészetre.
Összefüggések a nemzetközi szépirodalomban:
- Az elillanó öröm témája és az érzéki megjelenítése széles körben megtalálható a világirodalomban.
- A költő szimbolikus képei és metaforái, például a holt csillag és a lánggal égő város, hasonlóak lehetnek más nemzetközi költők műveiben is.
- Az örömet és a múlandóságot tematizáló versek megtalálhatók a romantikus, szimbolista és modernista költészetben.
Ez csak néhány lehetséges elemzési szempont a vers tekintetében, más szempontokat is figyelembe lehet venni, például a költő stílusjegyeit, a nyelvi megoldásokat vagy a hangulatát a versnek. Mindezek célja, hogy a vers több rétegét és jelentését megérthessük és kontextusba helyezhessük a magyar és nemzetközi szépirodalomban.