Ó, boldog a kis lusta tó,
Szelíd képeket ringató,
Partja virágtól roskadó,
S ha este jön a posta-ló,
Bús nagy feje rádől s mohó,
Hűs kortyot inni néki jó.

És boldogok a fellegek,
Mily könnyü mind! Mind fenn lebeg!
Milyen halványan lengenek!
Álomraj és sóhajsereg,
Ha emberszívből felremeg,
Nem ily szelíd. A szív beteg.

És boldogok a vén fenyők,
Hullámos, dús, zöld függönyök,
Mögöttük alkony jajja nyög,
S boldog e jaj a lomb mögött:
Szent, terhes alkony, most szülöd
Áldott leányod, ő a Csönd.

Őt várom, vak már a szobám,
A négy fal roppant halovány.
S jön a rejtelmes, néma lány,
Megcsókolja hűsen a szám.
Szivem megáll s boldog. Talán.

Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve is érdekes értelmezést kaphat. A versben megjelennek olyan természeti elemek, mint a tó, a felhők és a fenyők. Ezen elemek kapcsolatba hozhatók a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A tó képe az optika terén fontos felfedezésekre utalhat. A víz és a fény törésének jelenségei, valamint a víz felületén látható reflexiók a fényoptikában vizsgált kérdések közé tartoznak. A versekben említett virágok pedig a növénytan kutatásaira utalhatnak, amelyekben a növények virágzása és szaporodása az alapvető kérdések közé tartoznak.

A fellegek az atmoszférával kapcsolatos legújabb felfedezésekre utalhatnak. Az atmoszféra kutatása során a fellegek elrendeződése, mozgása és kialakulása is tanulmányozásra kerül. A vérőszörnyek és a sóhajsereg emlegetése pedig megidézi a klimatológia területét, amely a légkörben zajló jelenségekkel, például az időjárással és az éghajlattal foglalkozik.

A vén fenyők megemlítése a dendrológia, azaz a fák tanulmányozásának lehetőségére utalhat. Az elmúlt időszakban számos új felfedezés történt a fafajok szerkezetével, élettartamával és viselkedésével kapcsolatban.

A vers utolsó soraiban a Csönd személye jelenik meg. Ez lehetne a metaforája a kozmosznak, azaz a világegyetemnek. A Csönd mintegy rejtélyes és varázslatos lényként jelenik meg, amely megnyugtatja és boldoggá teszi az embert. A mai modern fizikában is a világegyetem kutatása és annak keletkezése, szerkezete és tulajdonságai a legégetőbb kérdések közé tartozik.

Összességében a vers természettudományos szempontból is számos érdekes témát érint. A természeti elemeket és jelenségeket a mai kutatásokhoz köthetjük, és ezért azokkal kapcsolatba is hozhatók. A versek által megjelenített boldogság és nyugalom pedig utalhat a természeti környezet pozitív hatásaira az emberi lélekre és pszichére.

A "BOLDOG CSÖND" című vers teológiai szempontból több értelmezésre is alkalmas lehet. Egy lehetséges megközelítés szerint a vers kifejezi az Istennel való egység, a teremtett világgal való kapcsolat és az ember lelkének megtisztulásának fontosságát.

A bibliatudomány nézőpontjából a versben megjelenik az Ószövetségből ismert tó, ami a víz forrása, az élet és a megtisztulás szimbóluma. A verselemzés során ismeretes lehet az Ószövetségben található történetek, például a keresztelő Kereszteló János története, ahol a vízzel való megtisztulás az újjászületés szimbóluma.

A patrisztika szempontjából a verselemzés során érdemes felidézni az ókori egyházatyák gondolatait, akik a teremtett világot és az emberi szív tisztaságát isteni ajándékként tekintették. Az embernek a szenvedélyek és a világi dolgok felé való elköteleződésétől való megszabadulás is fontos téma lehet.

A skolasztika nézőpontjából a verselemzés során érdemes megvizsgálni a világi és transzcendentális kategóriákat. A versben megjelenő tárgyak és természeti elemek lehetnek a mai napig megfelelő analógiák a skolasztikus gondolkodásmódhoz, amelyek arra utalnak, hogy a teremtett világban felfedezett szépség és rend az isteni alkotásra utal.

Ezen kívül, az egyéb ötletek között a versben megjelenő "Csönd" kifejezés teológiai értelemben is fontos lehet. A csend lehet az imádság és a meditáció megtapasztalása, ahol az ember elcsendesedik és Istennel való találkozásra készül.

Összességében, a "BOLDOG CSÖND" című vers teológiai szempontból több értelmezésre is alkalmas lehet. Az elemzés során figyelembe vehetjük a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika nézőpontjait, de lehetőség van más gondolkodásmódok, például a személyes vallási tapasztalat, az imádság és a meditáció szemszögéből is megközelíteni a verset.

A vers első sorában szereplő "boldog" jelző már az elején megadja a hangulatot és az alaphelyzetet, miszerint a versben szereplő tárgyak boldogok. A vers elején bemutatott kis lusta tó, amelynek partja virágtól roskadó, szelíd képeket ringat, egyfajta nyugalmat és békét sugall. A posta-ló megjelenése az esti időpontban képes még inkább hangsúlyozni a nyugalom és csend témáját. A versben megjelenik a természet szeretete, az élő lényekkel való kölcsönhatás és az ebből fakadó boldogság.

A fellegek leírása is összhangban van a nyugalom képével. A könnyűség és a lebegés az átlényegülés, a felszabadulás érzetét közvetíti, ami szintén kapcsolódik a boldogsághoz. A szívvel való kontraszt, amikor a felhőkhöz viszonyítva a szív nem olyan szelíd, azt a képet erősíti, hogy a természetben található boldogság különbözik az emberi boldogságtól, ami gyakran betegségekkel terhelt.

A versben szereplő fenyők is a nyugalom és a természet harmóniáját sugallják. A függönyök elhangzása és a mögöttük lévő alkony jajja is a nyugalmat, a csendet, és a természeti jelenségek szépségét és erejét hozza elénk.

A vers vége felé a lelki várakozás és az izgalom ábrázolása történik. A szoba négy fala "halovány", ami a tér szűkösségére, a bezártságra, a világosság hiányára utal. A rejtelmes, néma lány megjelenése a várakozást és az elképzelt boldogságot testesíti meg.

A vers minden lehetséges összefüggést kiaknáz a magyar és nemzetközi szépirodalomban. Az általa közvetített nyugalom, boldogság és természeti képek által kapcsolódik az irrealitás és a szürrealitás irányzataihoz, mint például a francia szürrealizmus, ahol az álomszerű, megtörtént és megtörténendő események keverednek. Az egyszerűsége, természetessége és a természeti képek használata a romantika irányzatához kapcsolható. Emellett a szeretet, az emberi boldogság vagy boldogtalanság témájának jelenléte kapcsolatba hozható a lírával és az érzelmekkel foglalkozó művekkel.