Fölfelé megy borban a gyöngy,
Jól teszi,
Tőle senki e jogát el
Nem veszi.
De hogy borban feljebb száll a
Telek-ár,
Csalfa város, hej! nekem ez
Tele kár.
Borközraktár, terményraktár,
Gépraktár,
Nemsokára nekem is fel-
Virrad már.
Mert nem a bor itt a fő! Nem
Kertelek!
Tetszik nekem szörnyen az a
Beltelek!
A vers természettudományos szempontból elemzésekor érdemes figyelembe venni a legfrissebb felfedezéseket és ismereteket. A vers elején szereplő sorokban a borban szálló gyöngy megemlítése kapcsolatba hozható a buborékfizikával és a felületi feszültséggel. A buborék a folyadékban lévő gázrészecskéknek köszönhetően emelkedik felfelé. Ezt a folyamatot ma már részletesen tanulmányozzák és vizsgálják a természettudósok.
A versben továbbá szerepel a "Telek-ár", ami egyfajta telekornak vagy rovarnak tekinthető. Ez kapcsolatba hozható a rovartan legújabb kutatási eredményeivel és az ezekkel a lényekkel való interakciók jelentőségével. Lehet, hogy az elérhető legfrissebb adatok és kutatási eredmények alapján a szerző negatív szemléletet nyilvánít a telekárral kapcsolatban.
A versben említett borközraktár, terményraktár és gépraktár szavak arra utalnak, hogy a versben szereplő személy a modern technológia és infrastruktúra iránti változó igényére utal. A természettudomány, így például a gépészet, az informatika és a mezőgazdaság területén történt legújabb felfedezések és fejlesztések valószínűleg nagy hatással vannak a szerző gondolkodásmódjára.
Végül, a versben a bor és a kert közötti ellentét is értelmezhető természettudományos aspektusból. A bor természeti alapanyagon, a szőlőn alapul, míg a kertben található növények és virágok változatossága és szépsége a biológia és a botanika legújabb kutatásait tükrözheti.
Fontos megjegyezni, hogy a vers természettudományos szempontból történő elemzése mindig a szöveg és a vers szerzőjének időszakának, kontextusának és kulturális hátterének figyelembevételét igényli.
A vers Tóth Árpád "Bordal" című műve, amelyben a bor témája és annak szimbolikus jelentése dominál. Az alábbi elemzés az irodalomtudományi szempontokat veszi figyelembe.
1. Tematika és motívumok:
- A bor motívuma: A bor az egyik fő motívum a versben, amelynek szimbolikus jelentése van. A bor a vidámságot, boldogságot és felszabadultságot jelképezi. Ebben a versben a bor pozitív érzéseket és élményeket közvetít, amely pozitív hatást gyakorol a közvetítőre és a versben megjelenő karakterekre is.
- Város motívuma: A város a kontrasztot jelképezi a vidéki élet és az ott lévő bor örömével szemben. A város kétszínűséget mutat, mert ugyan lehetőséget biztosít anyagi fejlődésre, de ugyanakkor tele van csalárdsággal és kiüresedéssel.
2. Megjelenítési formák:
- Versszakok: A vers négy versszakból áll, amelyek rövid és tömör gondolatokat közvetítenek. Azt sugallják, hogy a bor hatására a gondolatok átmeneti állapotban vannak és spontán módon jönnek létre.
- Szótagszám és rímképletek: A vers rímelése az ABAB rímképletet követi. A szótagszám változó, ami lendületet és dinamikusságot ad a versnek.
3. Összefüggések a magyar szépirodalomban:
- Tóth Árpád költészete: Tóth Árpád költészete az 1900-as évek elején jelent meg és magában hordozza a szimbolista költészet jegyeit. Verseiben a természetes szép és az emberi tevékenység közötti feszültségeket tárja fel.
- A bor motívuma a magyar irodalomban: A bor motívuma többször is megjelenik a magyar irodalomban, például Petőfi Sándor "Itóka borában" című versében. A bor általában az élet örömeit, boldogságot és szabadságot szimbolizálja.
4. Összefüggések a nemzetközi szépirodalomban:
- Szimbolista költészet: A vers szimbolista jegyeket hordoz, amelyek a francia szimbolista költészet hatására jelennek meg. A szimbolista költészetben a motívumok és szimbólumok használata, valamint a vers belső világának kifejezése jellemző.
- A bor motívuma a nemzetközi irodalomban: A bor motívuma nemzetközi szinten is megjelenik a költészetben és irodalomban. Például Ernest Hemingway "A nap is felkel" című regényében a bor a közösségi élményeket és barátságot jelképezi.
Ez az elemzés csak néhány lehetséges összefüggést és értelmezést mutat be a verssel kapcsolatban. Az irodalomtudományi szempontból végezhető elemzések sokszínűek és változatosak lehetnek, és ezek csak a legfontosabbak közülük.
A vers egy rövid, négystrófás bordal, amelyben Tóth Árpád a bor és a városi élet kontrasztját állítja szembe egymással, a saját véleményét kifejezve.
Bibliai nézőpont:
A bibliai szempontból a bor szerepe ambivalens lehet. Az Ószövetségben a bor gyakran a bőség, az öröm és az áldás jelképe, de ugyanakkor az ittas állapotot, a meggondolatlanságot és a bűnt is jelentheti. Ez a vers első részében is megjelenik, ahol a bor meggyöngyöző erejét jól teszi, senki sem vonhatja el e jogát. Ez a pozitív megközelítés, amely az örömet és a bőséget képviseli. Azonban a második részben a bor mint károsító erő jelenik meg, ami elviszi a telek-árat, azaz a föld termékenységét. Ez a negatív aspektus arra utalhat, hogy a városi élet felszínes és káros hatással lehet a természetre.
Patrisztikai nézőpont:
A patrisztikai gondolkodásban hangsúlyos volt a testi és lelki fegyelem, a mértékletesség és az önmegtartóztatás. A bor mint alkoholtartalmú ital ambivalens szerepet játszik a patrisztikus nézőpont szerint. A vers elején a bor pozitív aspektusait hangsúlyozza, a gyöngyöző erejét, ami felszabadít és örömet okoz. Azonban a telek-árat elszállító bor a patrisztikus gondolkodás szerint a mértéktelenség és a fegyelmetlenség szinonimája. A vers tehát arra figyelmeztethet minket, hogy a bőséget és az örömet mértékkel kell élvezni.
Skolasztikus nézőpont:
A skolasztika a középkori filozófiai és teológiai irányzat volt, amely a racionális és a hittel összeegyeztethető megszállottságra törekedett. A versben a város és a bor szembekerül egymással. A város a gazdasági és technikai fejlődést, a bor pedig a természeti erőket és az ösztönöket szimbolizálja. A skolasztikus gondolkodásban az emberi tevékenység és az Isten akarata nem voltak ellentétek, hanem az ember felelősségét hangsúlyozó egységként értelmezték. A versben a város által termesztett bor éppen ezért engedélyezett lehet a skolasztikus gondolkodás szerint, míg a városi élet és a bőség káros hatása ennek az egységnek a veszélyeztetését jelenti.
Egyéb nézőpont:
Egy másik nézőpont szerint a versben a bor és a városi élet kontrasztja a természetes és mesterséges világak közötti ellentétet tükrözi. A bor a természeti, organikus és spontán, míg a városi élet a mesterséges és szabályozott. A bor képes megnemesíteni az embert és a természetet, míg a városi élet felszínessé és kiüresedetté teheti az embert. Az ellentétek és az összefüggések megtalálása a versben arra hívhat minket, hogy a természet közelében és a mértékkel élve találjuk meg az értelmet és az örömet.
Ezek az értelmezések a vers szövegétől és Tóth Árpád korabeli kontextusától is függenek. A versen keresztül az olvasó is megértetteti vele az alkohol iszáló a határt. Az iskolák, bárok és szórakozóhelyek közötti kapcsolatot is kiemelheti. A városi élet és a bor témája számos más művészeti alkotásban is visszaköszön, ami lehetőséget ad a további összehasonlításokra és értelmezésekre.