Bús éjszaka volt, s bús éjszaga volt
A háznak: a hallgatag, ódon
Lépcsők doha terjedt, s az udvaron
Lég súlya ült tunyamódon.
Hej!
Álltam a nyitott ablak előtt,
Előttem a tűzfal ócska karéjja,
Néztem a holdat a tetőfok előtt,
Visszagörbült sárga taréjja -
A vers első sorában megjelenik a "bús éjszaka" motívum, mely utal arra, hogy a vers cselekménye éjszaka játszódik, és a hangulat is szomorú, bús. A háznak tulajdonított jelzők ("hallgatag, ódon") arra utalnak, hogy ez egy kellemetlen, elhagyatott hely. A lépcsők "doha terjedése" a hangulat további súlyosbodását jelzi, valamint a "lég súlya" metaforikus kifejezés a fojtogató, nyomasztó légkörre utal.
A második versszakban a lírai én az ablak előtt állva figyeli a holdat, ami a költői képzeletben a tető mögé húzódik. Ez az ábrázolás a költői képzelet és a valóság között feszülő ellentétet jeleníti meg. A "visszagörbült sárga taréjja" metaforikus kifejezése a holdnak a holdfázisokra utal, illetve a melankolikus hangulatra.
A versben található nyelvi eszközök közül az alliteráció (pl. "Bús éjszaka volt", "lég súlya ült"), a metaforák (pl. "lég súlya ült tunyamódon" vagy "visszagörbült sárga taréjja") és a ritmika (pl. "Bús éjszaka volt, s bús éjszaga volt") érdemes kiemelendők.
A magyar irodalmi és költészeti hagyományokban a bús éjszaka motívuma számos versben és prózai műben megtalálható. Tóth Árpád alkotása összekapcsolható a romantikus irodalommal, ahol gyakran jellemzőek az éjszakai hangulatok, a magányos, elhagyatott helyek vagy a melankolikus hangulat. Ebben az értelemben kapcsolódhat a korabeli magyar líra hagyományaihoz is.
A nemzetközi szépirodalomban is találhatunk hasonlóan bús éjszakával foglalkozó alkotásokat. Példaként említhetjük William Wordsworth "I Wandered Lonely as a Cloud" című versét, amelyben a költő magányosan barangol az éjszakában és észleli a természet szépségét. Szintén kapcsolódik ehhez a témaéhoz Edgar Allan Poe "The Raven" című költeménye, amelyben a lírai én az éjszakában a gyász, a vágy és a veszteség érzéseire reflektál. A bús éjszakával foglalkozó alkotások tehát nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi irodalomban is megtalálhatók.
A "Bús éjszaka volt..." című vers teológiai szempontból több értelmezést is kaphat.
Az egyik lehetséges értelmezés a szenvedésre és az elhagyatottságra vonatkozik, ami teológiai szempontból a bűnbeesés és a világ sötétségének következményeként jelentkezhet. A bús éjszaka, amelyet a vers elején említenek, lehet metafora az emberi szenvedéstől és elhagyatottságtól. Az ódon lépcsők dohát egy elhagyatott ház képét festi elénk, amely a bűnbeesés lakóhelyét szimbolizálhatja. Az udvaron ücsörgő légnak tunyamódja pedig az érdektelenséget és közönyt sugallhatja, amely az embereket gyakran jellemzi a szenvedés és elhagyatottság idején.
A vers további részeiban a főszereplő a nyitott ablak előtt állva egy ócska fal karéját figyeli, miközben a holdat nézi a tetőfok előttről. Ezek a képek arra utalhatnak, hogy a főszereplő a külvilágra figyelve próbál valamilyen spirituális megtapasztalást vagy megvilágosodást találni. A hold a hagyományosan vallási szimbólumok közé tartozik, és a spiritualitást, a transzcendenciát vagy a fényt képviselheti. A fal karéja pedig a világ terheit és korlátait jelképezheti, amelyek meggátolhatják az emberi lélek felemelkedését és egységét Istennel.
A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjaira való utalások is lehetségesek a versben, de ezek pontos azonosítása a versből hiányzik. A bibliatudomány a Bibliával való kritikus elemzést és értelmezést jelenti, és segítene megtalálni a versben rejlő bibliai utalásokat vagy szimbólumokat. A patrisztika az első évszázadok keresztény teológusainak munkásságára utal, akik a keresztény hitet az idők folyamán alakították és fejlesztették. A skolasztika pedig a középkori filozófia és teológia irányzata, melyben Aristotelész gondolatai és a katolikus egyház hivatalos tanításai alkották a meghatározó szerepet.
Mindezek mellett más lehetséges értelmezések is létezhetnek a versben rejlő teológiai szempontokra vonatkozóan, például a lelki elengedésre, az isteni gondoskodásra vagy az imádságra. A vers egyik szerepe az, hogy a művész kifejezze a személyes tapasztalatait és érzéseit, és kérdéseket indítson el a világ és az isteni jelenlét természetéről. Tehát ez a vers teológiai szempontból való analizálása további kutatást és elemzést igényelne a pontosabb következtetések levonása érdekében.
A vers elemzése természettudományos szempontból nem könnyű feladat, mivel a vers igazából hangulatokat és érzéseket közvetít, inkább a lírai én belső világába enged bepillantást. Azonban azért néhány elemet találhatunk, amelyek kapcsolatba hozhatók a természettudomány mai legfrissebb felfedezéseivel.
Az első sorban megjelenő "bús éjszaka" lehetne az emberi érzések és hangulatváltozások tükröződése is, de ha természettudományos kontextusba helyezzük, akkor arra utalhat, hogy az éjszakai környezet sötét és csendes. Ma már tudjuk, hogy az éjszaka nem csak teljes sötétséget jelent, hiszen a városok sokszor erősen megvilágítottak, azonban ezek a mesterséges fényforrások negatív hatást gyakorolnak a természetre és az állatvilágra (például az éjszakai életű állatok viselkedésére és biológiai ritmusára).
A második sorban megjelenő "hallgatag, ódon lépcsők doha terjedt" szintén egyfajta hangulati leírás, ami azonban kapcsolódhat azzal a tényel, hogy a fák és növények kommunikálnak egymással a gyökérhálózaton keresztül. A mai kutatások szerint a növények információkat cserélnek egymással a talajban lévő mikroorganizmusok közvetítésével. Ez a felfedezés új megértést nyújt a növények közötti kommunikációról és együttműködésről.
A harmadik sorban megjelenő "lég súlya ült tunyamódon" kifejezés talán utalhat a légköri nyomásra, amely valóságos erő, és a különböző időjárási jelenségek mozgatórugója is. A légnyomás változása befolyásolja mind a levegőáramlást, mind az időjárási patológiákat. A legfrissebb kutatások szerint a klímaváltozás negatív hatást gyakorol a légnyomásra is, ami drasztikus hatással van az időjárási jelenségekre és az élőlényekre.
Az utolsó két sorban megjelenő hold és taréjja lehetne kapcsolatban a holdfogyatkozással, amely természeti jelenség és az Univerzum mozgásával kapcsolatos. A legújabb űrkutatások lehetőséget nyújtanak a csillagászati események részletes megfigyelésére és modellezésére.
Összességében elmondhatjuk, hogy bár a vers elsősorban lírai és hangulati kifejezés, több szó és képzet is kapcsolatba hozható a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. Ez azt mutatja, hogy a természeti környezet és annak folyamatai fontos inspiráció lehetnek a költők számára, és a természettudomány is segíthet megérteni és jobban értelmezni a verseket.