Ó, ifjan hányszor lestelek,
Vígan, bízón kerestelek.
Bordáim rácsos lugasán
A szívem úgy izzott feléd,
Mint a tavaszi lugasok
Rácsa közt piros lampion...

És lehúnyt szemmel híttalak,
Te testtelen és drága füst,
Hányszor mellemre szíttalak,
Te........ és drága szél,
Mellem remegő függönye
Hányszor dagadt...

Éji mámorban lestelek,
Hűs erdőkben kerestelek,
Feldúltam asszonyok ölét,
Csak egyszer borulni föléd.

Elkoptam. Nézz rám. Nézz felém,
Itt állok, és nem is tudom,
Éltem delén vagy estelén,
És azt hittem, hogy rádnyitok,
Te iszonyú, te nagy titok...

Nézd, nincs páncélom, mellvasom,
Kitakarom a mellkasom,
E borda-rácsos bús lugast,
Zászlós tüdőm, a bús lyukast...

Tüdőm rekedten felzihál
A csontos rácsú furcsa kasban,
Mint őszi szélben csapkodó
Tépett függöny a bús lugasban...

A vérerek bús ágbogán
Roncsolt tüdőm rőt lomb a fán...
...Levánnyad róla, mint a bús,
Elomló lomb, a gyenge hús...

A bordák közé aggatott
Tüdőt, mit bús kór lyuggatott,
S melyből, ha néha... vér
...... feltör, és ajkamig ér
........ bíbor iszap
........... kicsap.

Lehúnyom lankatag szemem,
Itt, északi hegyek között...

Ha rossz voltam s hanyag,
Ki volt rossz, a lélek vagy a test,
A szikra vagy a bús anyag?

 

Elemzések

A vers teológiai szempontból olyan kérdéseket vet fel, mint az élet és a halál, a testi és a lelki tapasztalatok, valamint az emberi végzet és a szellemi vágy közötti ellentmondások. Számos további értelmezést és megközelítést találhatunk a versben.

Biblatudományi szempontból az első sorokban látható a költő hűsége és vágya Isten iránt. A versekben megjelenő képek a természettel, például a tavaszi lugasokkal és a függönyökkel, a teremtés és az Isten közötti kapcsolatot próbálják ábrázolni. A költő keresi az Istent a természetben és az életben, és érzékeli az Istennel való kapcsolatát, még akkor is, ha nem mindig tudatosan.

A patrisztika - azaz az egyházi atyák korának teológiai irányzata - középpontjában az ember tökéletesedése és annak útja áll. A versben megjelenik az emberi vágyakozás és a lelki utazás, amely célja az Istenhez való eljutás. A versben láthatjuk a költő törékeny és sebzett testét, valamint a test és a lélek közötti feszültséget.

A skolasztika - a középkori teológiai gondolkodás egyik irányzata - a racionalitásra, az ok-okozati összefüggésekre és a logikára összpontosít. A versben szereplő képek és metaforák a könyörtelenül logikus korlátok kifejeződései lehetnek, amelyeket az emberi tapasztalat és az élet követelményei támasztanak a költővel.

Bár nincs egyértelmű utalás a versben a fenti teológiai irányzatokra, ezeket a megközelítéseket alkalmazhatjuk a vers elemzésére és értelmezésére. Az összefüggések és a költő kifejezett vágya Isten felé további kutatást és elmélyülést igényelnek.

A Tóth Árpád "Elkoptam" című vers természettudományos szempontból is elemezhető, és néhány témára utal, amelyek kapcsolatban lehetnek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Elsőként megjelennek a természet motívumai, mint a tavaszi lugasok és az erdők, amelyek a versekben sokszor szerepelnek. Ezek a motívumok a természettudományos kutatások tükrében értelmezhetőek. A modernebb természetkutatás arra tanít bennünket, hogy a környezetünkben található természeti elemek kifinomult rendszerekként működnek. A lugasok és az erdők a biológiai sokféleség szimbólumai lehetnek, és a megfelelő vizsgálatokkal még többet tudhatunk meg a bennük rejlő összetett ökológiai folyamatokról.

A következő rész a test és a lélek közötti kapcsolatra összpontosít. A versben megjelenik a testtelen és drága füst, ami a lélek szimbóluma lehet. A modern tudományban továbbra is rejtély, hogy hogyan működik a test-lélek kapcsolat, bár a különböző agykutatási technikák segítségével egyre jobban megérthetjük ezt a kapcsolatot.

A versben felmerül a szív és a tüdő motívuma is, amelyek mindkettő a szervezetünkben fontos szerepet játszanak. A szív és a tüdő működése újabb területek a természettudományban, és a modern egészségügyi kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk ezekről az szervekről, valamint az egészségügyi problémák diagnosztizálása és kezelése kapcsán.

A vers végén megemlítik a lélek és a test közötti ellentmondást, hogy melyik volt rossz, a lélek vagy a test, a szikra vagy a bús anyag. Ez egy kifejezés lehet arra, hogy az érzelmek és a fizikai test közötti kapcsolat továbbra is titok marad. A modern tudomány még mindig felfedezés alatt áll ezen a területen, és a pszichológia, a neurológia és más tudományágak segítségével igyekszik megérteni ezt a rejtélyes kapcsolatot.

Összességében a Tóth Árpád "Elkoptam" című vers természettudományos szempontból is értelmezhető. A versben megjelenő természeti motívumok, a test-lélek kapcsolata, valamint a szív és a tüdő szerepe mind olyan témák, amelyek kapcsolatban lehetnek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A vers Tóth Árpád "Elkoptam..." című műve. Az irodalomtudományi szempontból értékelve, számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A verset személyes lírai jelleg és vallomásos hangvétel jellemzi. Az első néhány sorban a szerelem és a vágy kifejezésére használ metaforákat és képi nyelvet, amelyek az érzések intenzitását és a vágyat fejezik ki. Ez találkoztatható más szerelmi lírai versekkel világszerte, például a másfajta szerelemre való vágyódással Michelangelo "Szépséges pásztor" című versében vagy William Shakespeare "Szigorú szerelem" című szonettjében.

A versben megjelenő érzelmek és képek mellett vannak az egész műben ismétlődő motívumok is, mint például a bordák, a lugas, a függöny és a vér. Ez a motívumok és azok újra megjelenése hozzájárul a vers egységes szerkezetének és atmoszférájának létrejöttéhez. A motívumok ismétlése és a hangulatváltás további összefüggéseket teremthet más lírai versekkel, mint például Gyula Juhász "Jöjj vissza tavasz" című versével, amelyekben a motívumok és az atmoszféra szintén fontos szerepet játszanak.

Az "Elkoptam..." című vers általában hangulati, lírai értéke és az érzelmek erős kifejezése miatt írói stílusában kifejezetten költészeti hagyományokhoz kapcsolható. A költészetben gyakran használják az érzelmi állapotokat és a szépészeti jellemzők ábrázolását. Ebben az esetben a szerző a verse során megjelenített érzelmek és hangulatok révén szakít a hagyományos versformákkal és expresszív nyelvi eszközökkel, és saját költői egyéniségét fejezi ki.

Ezenkívül a versben megjelenik egy egzisztenciális kérdés is, amely a test és a lélek, valamint a fizikai és lelki tapasztalat közötti kölcsönhatást feszegeti. Ez is összekapcsolható más világirodalmi alkotásokkal, amelyek szintén foglalkoznak az emberi élet alapvető kérdéseivel és a test-lélek kapcsolatával, például Albert Camus "Az idegen" című regényében.

Összességében a "Elkoptam..." című vers számos irodalmi összefüggést teremthet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az érzelmek és a vágyak kifejezése, az ismétlődő motívumok és a költői stílus összekapcsolható más lírai versekkel és irodalmi művekkel, amelyek hasonló témákkal és stílussal foglalkoznak.