A vers Isten és ember közötti kapcsolatot ábrázol egy alkonyi séta keretében. A költő leírja, hogy az út előttük már hamvassá vált, ami arra utalhat, hogy a világ már megöregedett vagy megváltozott. Az árnyak teste, amelyek áthaladnak a parkon, jelképezhetik a halált vagy a múló időt.
Az alkony sugárkoszorúja, amely a költő hajának sötét lombjába fonódik, az esti fényeket szimbolizálja, amelyek már alig maradtak meg földi másaként. Ez a fény halk, szelíd és komoly ragyogást hoz, ami megadja a csendes és békés hangulatot. Ez lehet az isteni jelenlét jele vagy az örök élet ígérete.
A következő sorokban a versben említett "illattá s csenddé" válás azt jelzi, hogy az isteni megnyilvánulás közvetített, valamilyen módon áthatja a közeledő sötétséget. "Titkok illata" utalhat az isteni misztériumokra és az égi béke érzetére.
A költő azt is kifejezi, hogy a látvány és az érzés annyira elvarázsolták, hogy nem tudja megkülönböztetni a kedvesétől, akit nekiisten szállt a földre. Ez az isteni jelenlét lehet az, amely megvalósítja az emberi transzcendenciát és átalakítja az emberi tapasztalatokat.
A vers második részében a költő azt mondja, hogy igézve állt és percek mentek, de úgy érezte, hogy ezek a pillanatok akár ezredévek is lehetnek, amikor váratlanul a kedvesének a kezét megfogja. Ez a pillanat az, amikor a költő szíve újra megtelik érzéssel és az érzések áramolni kezdenek a testében. Ez a földi érzés, az emberi szeretet megnyilvánulása.
Bibliai szempontból az alkonyi séta és az isteni jelenlét szimbolizálhatja az emberi lélek utazását az életben. Az alkonyi fények és az isteni sugárkoszorú lehet az isteni gondviselés megnyilvánulása és támogatása.
A patrisztika nézőpontjából a versek isteni és emberi kapcsolatát ábrázolják, ami fontos téma volt a korai keresztény teológiában. Az isteni jelenlét és szeretet megnyilvánulása révén az ember megtapasztalja az örök élet ígéretét.
A skolasztikus teológia szempontjából a vers az isteni és emberi szeretet közötti kapcsolatot mutatja be. Az isteni megnyilvánulás átalakítja az emberi érzéseket és cselekedeteket, és ez az áttransformált érzés az, amely az emberi szeretet kifejeződését eredményezi.