Ha meggyógyul a gége,
Szép lesz életem vége.
Ellenben két napja a fogam is fáj.
Ez már báj. (Költői szabadság: baj helyett.)
Nem vigasztal a tátrai táj
S a kilóim számát növelő háj.
Oh szorszom mitoj mondja máj
(A selypítés a rím kedvéért poetika licenciáj),
Hogy: Állj!
Tovább ne fájj!?
Majd a késmárki orvos fogamba váj,
Áj-váj.
Elemzések
A vers első sorában található gége meggyógyulása természettudományos szempontból a modern orvostudomány fejlődésével hozható összefüggésbe. A gége gyógyulása a legfrissebb orvostechnológia és gyógyszerfejlesztés eredményeként valósulhat meg.
A második sor a versben említett szép lesz életem vége is természettudományos vonatkozással bírhat. A kutatások és tudományos fejlesztések eredményeként egyre több olyan technológia és gyógymód jön létre, amelyek hozzájárulnak az életminőség javulásához és az élet meghosszabbításához.
A költői szabadságnak köszönhetően a versben elhangzik a fogfájás problémája. A modern fogászat területén is történt jelentős fejlődés az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy a fogak problémái kezelhetőek és könnyen megszüntethetőek lehetnek a megfelelő kezelések segítségével.
A versben említett tátrai tájhoz való viszonyulás, valamint a kilók számának növelése a modern egészségmegőrzés és az egészséges életmód jelentőségét tükrözi. A kilók számának növelése az elhízás problémájára utal, amely a természettudományos kutatások eredményeként egyre inkább előtérbe kerül, és az egészségügyi szakemberekre nehezedik a feladat, hogy megoldásokat találjanak a túlsúly komoly következményeinek kezelésére.
A versben megjelenik egy orvosi beavatkozás is, a késmárki orvos fogamba való vájása, amely szintén a modern orvostechnológia és a legfrissebb felfedezések eredményeként hajtható végre. Ez a rész a fájdalomcsillapítás, a sebészet és a fogászat területéhez köthető, amelyek mind a természettudomány legfrissebb eredményeivel függ össze.
A vers Tóth Árpád "Ha meggyógyul..." című műve. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontokra fókuszálunk és az összefüggésekre a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.
1. Műfaj: A vers egy rövid lírai költemény, mely egyéni hangvételű, szubjektív gondolatokat és érzéseket fejez ki.
2. Tematika: A versben a költő betegsége és a fájdalmak miatti szenvedése van központi szerepben. Ez a személyes szenvedés a halál közeledtét is sugallhatja.
3. Hangulat: Az állandó fájdalom és szenvedés hangulatával teli vers. Az első sorban megjelenő remény arra utalhat, hogy a gyógyulás lenne a megszabadulás az élet szenvedéseitől.
4. Stilisztikai eszközök: A versben költői szabadságot használva, humorral kombináltan jelennek meg a fájdalmas témák. A "baj" és "háj" játékos helyettesítése a "báj" és "számát növelő háj" szavakkal példa erre.
5. Témaválasztás és összefüggések a magyar irodalomban: A vers túlnyomórészt az önmagába fordulást, a szenvedés és halál motívumait kezeli. Ez a tematika visszaköszön például József Attila költészetében is, aki hasonlóan befelé forduló és szenvedést kifejező verseket írt. Továbbá, a költői szabadság használata kapcsolatba hozható Radnóti Miklós költészetével, melyben gyakran találhatók hasonló játékok szavak és szófordulatok között.
6. Összefüggések a nemzetközi szépirodalomban: Az élet értelmét feszegető kérdések és a halálhoz kapcsolódó motívumok általános jellemzői a világirodalomnak. Azonban ebben a rövid versben kevés konkrét utalás található az nemzetközi irodalomra vagy konkrét írókra.
Összességében a "Ha meggyógyul..." című vers Tóth Árpád intenzív érzelmi állapotokat fejez ki a költő szenvedése és a halál közelsége miatt. A vers humoros és játékos stílusban íródott, ugyanakkor komoly témákat érint. A magyar irodalomban párhuzamokat találhatunk József Attila és Radnóti Miklós verseivel, míg a nemzetközi szépirodalomra kevés utalás található a versben.
A vers teológiai szempontból továbbgondolható a testi és lelki egészség témakörével kapcsolatban. Az alábbi elemzésben többféle nézőpontot is figyelembe veszek, így a bibliatudományt, a patrisztikát és a skolasztikát.
A vers elején a költő azt mondja, hogy ha meggyógyul a gége, szép lesz élete vége. Ezzel a sorral arra utal, hogy a testi egészség fontos szerepet játszik az élet minőségében. A bibliatudomány szemszögéből ez a gondolat összefügghet a Szentírásban megjelenő gyógyítás témájával, például Jézus csodatételeivel. A patrisztikában pedig az emberi testet, mint Isten kegyelmének és teremtésnek az ajándékát lehet értelmezni.
A második sor azt mondja, hogy két napja fáj a fogam. Ez a sor az emberi szenvedés problémájával foglalkozik. A bibliatudományban a szenvedés kérdése az egyik legnehezebben megválaszolható probléma, amelyet a teológusok megpróbálnak megeleveníteni. A szenvedés kölcsönösen összekapcsolódik a bűnnel és az emberi természettel. A patrisztikában kifejlesztették a légrontó bűnszínekről, amelyek azt mutatják, hogyan befolyásolják az ember teste és lelke egymást. A fogfájás említése arra is utalhat, hogy a földi életben mindig lesznek problémák és szenvedések.
A következő sorokban a költő említi a tátrai tájat és a kilóit növelő hájat. Itt az ember és környezete kapcsolatára utal, amelyet a bibliatudomány az emberi természet és teremtés összefüggéseként értelmez. Az embernek felelősnek kell lennie a természeti környezetért, és nem csak testileg, hanem lelkileg is egészségesen kell gondolkodnia a körülötte levő világról. A patrisztika szerint a természet tisztelete és az iránta való felelősségvállalás a teremtő Isten szeretetének kifejezése.
A következő sorokban a költő megemlíti a késmárki orvost, aki fog*váj-val szemléletezi a fájó fogat. Ebben kifejeződik a skolasztikus gondolkodás, amelyben a tudomány és a vallás kapcsolata egyaránt fontos. A skolasztika elismeri a tudomány jelentőségét, és a keresztény hitet összhangba hozza a tudománnyal. Az orvos szereplése lehetővé teszi, hogy a költő fizikai problémáját orvosi eszközökkel oldja meg.
Az egész vers tehát több szempontból is teológiai üzeneteket hordoz. A testi és lelki egészség, a szenvedés, az ember és a természet kapcsolata, valamint a tudomány és vallás egymáshoz való viszonya mind olyan témák, amelyeket a teológiai hagyományokban megtalálhatunk.