A Nagyerdőn vagyunk! A viztorony mellett.

NYUSZIK KARA (üdvözli a felkelő napot).
Mi vagyunk a nyuszikák,
Rajtunk gyönyör uszik át,
Ma fog a húsvét lefolyni,
Ma fogunk, ma fogunk
Piros tojásokat tojni.
Megírta az Én Újságom
Szép húsvéti száma,
Tojunk egy szép piros tojást
Mindenkinek máma.
Mindenki kap egy szép tojást,
Nem vagyunk mi meddők,
Még Prohászka is kap tőlünk
Egyet avagy kettőt.

PROHÁSZKA HANGJA (a távolból).
Rátok gondolok, nyulacskák,
S kél bennem fohászka,
A távolból áldást küld a
Búcsúzó Prohászka.
Áldott legyen tojásotok
Sárgája s fehérje,
Tojjatok egy piros tojást
A szerbek fejére.

Hajnali görögtűz. A nyuszikák tojnak. A víztorony orma zengeni
kezd, mint Memnon szobra Egyiptomban, s ő is köszönti a hajnalt.

A VÍZTORONY:
Felépültem végre
Pótadói pízből,
De testemben nem megy
Sehogyse a víz föl.
Na de csakhogy felépültem,
Kint vagyok a vízből.
Csak egy nagy súlya nyom
Engemet a gondnak:
Mért van nekem olyan ormom,
Mint amilyen Párizsban van
A nagy Pantheonnak?

AZ ALKOTÓ SZAVA (t.i. a víztorony alkotójáé):
Ne nyomjon tégedet
Nagy súlya a gondnak,
Pantheonnak kell lennie
A jó víztoronynak:
Beléd lesz majd sok városi
Vívmányunk temetve,
Nagyszerűen illenek majd
A te - vízfejedbe.

A HÚSVÉT NEMTŐJE:
De most kezdődjék a locsolkodás,
Az ősi szertartás! Jó víztorony,
Loccsants a légbe enyhe vízsugárt,
Locsold le például a szürke port,
Mit Debrecenben szellők szárnya hord.

A VÍZTORONY (búsan):
Szép az, amit kegyed izen,
De kevés ahhoz az én kis vizem.

NEMTŐ:
S nyulacskák, ti is legyetek serények,
Viruljanak a nyuszika-erények,
Lustálkodni egyőtöket se lássak,
- Költsétek ki az ajándékokat,
Amit majd örömmel fogad
És elküld sok nagy férfiú egymásnak.
Igyekezzetek nyuszikák:
K. Tóth Mihály úr puszikát
Küldjön Márk Endre bácsinak,
Aki viszont barátilag
A kultúrtanácsnokot lepi meg,
Ez meg prezentet küld a Beöthynek,
És így tovább, körbe-körbe,
Költsetek ki egy új Nemzetes asszonyt
A Csokonai-körbe.
Csináljatok sok ilyen kedves dolgot,
Legyen Debrecen végre boldog.

Tableaux! A húsvét végleg felvirrad. Ünnepi csend,
melyben csak az üzleti élet halk pangása hallik:

Ping-pang,
Giling-galang.
Ácsi, ácsi.

Húsvétra írta ezt a jó kisgyerekeknek
Torpedó bácsi.

Elemzések

A vers több szempontból is értelmezhető teológiai szempontból. Először, a húsvétot és az annak kapcsán végzendő tevékenységeket állítja középpontba. Az üzenet szimbolikusan, a nyuszikák hangján keresztül jelenik meg. A nyuszikák a húsvéti ünnep jelképei, és itt ők vallják magukról, hogy tojásokat fognak tojni. Az újság pedig közvetíti az üzenetet, hogy mindenki kapjon egy szép piros tojást. Ez a szimbolika a feltámadásra utal, amelyet a húsvéti ünnep a keresztény vallásban jelent.

Bibliatudományi szempontból a versben a húsvét és az ajándékozás megjelenése is összhangban van az Ó- és Újszövetségben leírt eseményekkel. Az Újszövetségben Jézus feltámadása ünnepe teszi ki a húsvétot, amelyet a hívők az ajándékozással és az ünnepléssel ünnepelnek meg. Az ajándékokat pedig a versben Prohászka is megkapja a nyuszikáktól.

Patrisztika szempontjából a versben megjelenik az ige és a beszéd szimbóluma. A versben a nyuszikák beszélnek, illetve üzennek az ajándékozásról és a tojások tojásáról. Ez összhangban van az egyházi atyák tanításaival, akik hangsúlyozták az Ige szerepét és az Ige közvetítésére való törekvést.

Skolasztika szempontjából a versben az alkotó és a teremtés kérdése jelenik meg. A víztorony alkotója beszél, és arról értekezik, hogy miért nem tudja megtelni a vízzel, valamint hogy a városi vívmányok a vízfejébe illenek. Ez a gondolatkör összhangban van a skolasztika filozófiai megközelítésével, amely az elme magasabbrendűségét és az elgondolás alapján teremtett világot hangsúlyozza.

Ezen kívül azonban talán még egy másik megközelítés is érdekes lenne: a vers elején és végén is megjelenik az üzleti élet pangása. Ez az üzleti élet halk zaja azt a felfogást is tükrözheti, amely az ünnepek kommercializációját és a vallási üzenet háttérbe szorulását jelzi. Ez a jelenség a modern társadalomban sokszor felmerül, és teológiai szempontból megkérdőjelezheti az ünnepek eredeti jelentését és áhítatát.

Összességében a vers teológiai szempontból több értelmezést is lehetővé tesz a húsvéti ünnep és az ajándékozás kontextusában, valamint reflektál a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is. Emellett még más teológiai és társadalmi aspektusok is felfedezhetők, mint például az üzleti élet kommercializációja.

A vers természettudományos szempontból elemezve több érdekes összefüggést találhatunk a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

- Az első érdekes megfigyelés az, hogy a vers Tóth Árpád által íródott, aki egy híres magyar költő volt. A költészet és a művészet általában a kreativitás és az emberi gondolkodás megjelenítésének egyik formája. A mai természettudományi kutatások gyakran összekapcsolhatók a művészettel és az emberi kreativitással, amikor az emberek új módszereket és megközelítéseket találnak a világ megértéséhez.

- A vers fő témája a húsvét és a nyuszikák, amelyek mind természeti jelenségekkel kapcsolatosak. A nyuszikák a reprodukció és a szaporodás jelképei lehetnek, mivel húsvétkor a természetben sok állat szaporodik. A húsvét maga is a tavaszi megújulás és a természet ébredése ideje. Ez összefügg azzal, hogy a természettudományban az ökológia és az ökológiai folyamatok kutatása ma nagyon fontos.

- A versben szerepel egy víztorony is, amely megjelenítheti az emberi technológia és a természet közötti kapcsolatot. A víztorony fontos szerepet játszik az ivóvízellátásban és a vízgazdálkodásban. Ugyanakkor a víztorony technológiai alkotás, amely kifejezi az emberi mérnöki és tervezői képességeket. A mai természettudomány lehetővé teszi az ember számára, hogy jobban megértse a víz és más természeti erőforrások működését, és hogy fenntartható módon használja őket.

- A versben említett görögtűz és a hajnal azt a természeti jelenséget idézi fel, amikor a napfelkeltekor a nap sugárzása megvilágítja a tájat. A napfény fontos szerepet játszik az élet fenntartásában és az ökológiai folyamatokban. A természettudomány segítségével az emberek ma már sok mindent tudnak a napenergia felhasználásáról és az élet fenntartásáról a Nap energiájának segítségével.

- Végül, a versben szereplő személyek és szervezetek, mint például Prohászka és Debrecen városa, jelzik a közösségek és a társadalmak fontosságát a természettudományban is. A kutatások és felfedezések gyakran a közösség által történnek, és az eredményeket általában közösség számára is hasznosítják.

Összességében, a vers elemzése során számos olyan elemet találunk, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány felfedezéseivel és kutatásaival. A természet és az emberi kreativitás, az ökológia és a természeti folyamatok, a technológia és a természeti erőforrások, valamint a közösségek és társadalmak szerepe mind olyan területek, amelyek ma fontosak a természettudományban.

A vers egy húsvéti szertartás és ünnepkör köré szerveződik, melyen több elemet érint az irodalomtudományi szempontból.

Elsőként érdemes megemlíteni a vers népköltészeti vonatkozásait. A nyuszikák és a tojások húsvéti jelképek, melyek a néphagyományokban is fontos szerepet játszanak. A versben megjelennek több szálon a húsvéti hagyományokkal kapcsolatos motívumok, mint például a nyuszikák tojásaikat tojnak, vagy a piros tojások ajándékozása. Ez a népköltészeti kontextus hozza magával a versek rímjátékát és a könnyed, játékos hangvételt is.

A magyar irodalmi hagyományok közül megemlíthető a vers Prohászka szereplése. Prohászka Ottokár (1858-1927) egyházi és irodalmi személyiség volt, aki jelentős hatással volt a keresztény irodalomra és a magyar katolikus életre. A versben Prohászka a nyuszkáknak küldi áldását, és említést tesz a szerbekre is, amelyek a korabeli politikai és társadalmi problémákat tükrözik.

Az alkotó, a víztorony által képviselt művészi teremtést is érdemes említeni. Az alkotó a víztorony kezdetben elismeri, hogy nem teljesen sikerült megvalósítania szándékát, de végül belátja, hogy a víztorony nagyszerűsége a város művészi életével és kulturális fejlesztéseivel lesz összhangban. Ez a szál az irodalomtörténetben is ismert gondolati vonulatokra utal, ahol a műalkotás teremtője az alkotás közbeni dilemmákkal küzd, de végül a művészi érvényességet tartja a legfontosabbnak.

A nemzetközi irodalmi vonatkozások között megjelenik az ókori görög mitológia a versben. Memnon szobra és a görögtűz jelentése az antik kultúra és az irodalom kedvelőinek lehet ismerős. A húsvét felvirradásának szimbolikájában is megjelenik az ókori istenekkel és hősökkel való összefüggés.

Végül, de nem utolsósorban, a vers szatirikus elemeket is tartalmaz. A víztorony és a húsvéti szertartás közötti párbeszédek vicces és ironikus hangvétellel vannak megírva, amelyek az irodalmi szatíra hagyományát követik. A versben humoros utalások vannak a városi életre, az üzleti életre és a mindennapi szokásokra.

Összességében a vers számos irodalmi vonatkozást és összefüggést tartalmaz. A népköltészeti tradíciók, a magyar irodalmi személyiségek, az ókori görög mitológia és a szatíra a vers fő motívumai, amelyekkel a költő különböző aspektusokon keresztül mutatja be a húsvéti ünnep és az azt körülvevő kulturális képződmények szeretetreméltó és humoros oldalát.