Kis kacsa fürdik
Fekete tóba,
Szép tintatartóba,
Aztán elindul
Kalandos útra,
Kánikulába,
A Gyan Thulába
S a hírlapokba.

Ismerik urak
És asszonyságok,
A hasábokról
Kedvesen gágog,
Ugorka szezon
Leveit issza,
Ő most alkalmi
Zsurnaliszta,
Ő most a lapok
Főmunkatársa,
A hírlapíró-toll
Őt szúrja nyársra.
Neki örül most
Torontál, Bácska,
Szóval mindenütt ott van
A hírlapokban
A kedves, finom
Nyári kacsácska.

Ilyen kacsa volt,
Kövérke, drága,
Mely átrepült a minapába
A völgyeken,
Sőt hegyeken,
Csegén, Hadházon,
Sőt Egyeken,
Hogy meglesz nálunk,
Bármit csinálunk,
Az egyetem.

Ilyen kacsa volt nemkülönben,
Mely megdöbbenést szülhet önben,
Hogy Szávi bácsi,
A csengő-bungó
Apa-mungó,
Már elpártol
A munkapárttól,
S végre,
Esetleg mához öt évre
Az egészen tűrhető
Költők közé lép be.

Hát kérem, ily kacsák keringnek,
Mik legjelesebb jelesinket
Szószba
Mártják.
Kacsa például az is, hogy a kártyát
Kardos Samu utálja,
S hogy Szivadar,
Ha számolni akar,
A cipőit is lerántja.
Holott ez aljas rágalom,
Mert Szivadar,
Ha számolni akar,
Tovább számolni tíznél most se tud még,
S így tisztán jő ki,
Hogy a cipői
Lerántására sincsen semmi szükség.

Na, és itt a legkacsább kacsa,
Az ember ettől elképed,
És olyan képet
Vág,
Mintha önmagát
Vágná
Képen.
Kérem szépen,
Arról van szó,
Egy regésen hangzó
Kacsa arról gágog,
Hogy Révi Náci
A város dolgai körül
Végre
Mindent rendben látott,
S most örül,
S hálásan kacsint az égre.
S belátván, hogy most már
Vége
Küldetésének,
Kukutyinba
Veszi ambiciói útját,
S a város-purifikálást ott kezdi,
Amennyiben
Elkezd ott is - zabot hegyezni.

Elemzések

A vers a magyar irodalomhoz kapcsolódik, és Tóth Árpád költő alkotása. Az alkotásban megjelennek olyan motívumok, mint a kacsa, a hírlapok, a költői személyek, a város dolgai és a purifikálás. A vers formailag jellemző a rímelésre és a versszakokra.

A kacsa motívuma a versnek központi szerepet kap. A kacsa fürdik a fekete tóban, ami lehet a természet közelségére utaló kép. A kacsa utazása a vers során kalandos útja az ismertségnek és sikereknek. Ez a motívum visszaköszön az irodalomtörténetben is, ahol a költők és írók hírnevének terjesztését szolgáló hírlapok, magazinok fontos szerepet játszanak.

Az első versszakban említett tintatartó egyfajta szimbólum is lehet. A tintatartó jelképezheti a költői ihletet, a kreativitást, az írás szerepét.

A versben megjelennek olyan irodalmi és kulturális hivatkozások is, mint a kardos Samu utálatossága a kártyával szemben, vagy Szivadar számtani képessége és cipőinek lerántása. Ezek az említések humoros, ironikus hatást keltve jelölhetik a költői érdeklődés és a valóság közötti ellentétet.

A vers utolsó részében pedig megjelenik egy városi politikai szereplő, Révi Náci, aki a város dolgai körül minden rendben látott végre. Ez a rész a helyi politikára utal, és a költő iróniájával és szatirikus stílusával utal az ambiciózus politikusokra.

A vers tárgyalja a szépirodalom mellett az újságírással, a politikai viszonyokkal és a közélettel kapcsolatos témákat is, ezzel egy sokrétű, irodalomtörténeti szempontból is figyelemre méltó művet alkotva.

A vers első részében a kis kacsáról és kalandos útjáról olvashatunk. Bár a versekben általában az állatokról, tájakról és érzelmekről szóló képek jelennek meg, mégis találhatunk néhány természettudományos aspektust is. A kis kacsa a "Gyan Thulába" utazik, ami képzavarnak tűnik, de vélhetően egy képzeletbeli hely, amit a költő talált ki. Ez a kifejezés lehet a tudományos fantasztikus irodalomra, vagy a távoli bolygókra utal, amikről a tudomány felfedezéseinek köszönhetően egyre többet tudunk meg.

A második részben fókuszban a kacsa szerepe a hírlapokban és a közügyekben. A kacsa képes beszélni és információkat közölni az emberekkel. Ez a képzeletbeli kacsa tehát a hírközlés és a kommunikáció témájára utalhat. Ebben a részben azonban nincs egyértelmű kapcsolat a természettudományos felfedezésekkel.

A következő részben a versekben szereplő karakterek és események kerülnek bemutatásra. Ezt a részt nehéz természettudományos vonatkozásban értelmezni, mivel a versekben inkább az emberek cselekedeteiről és jellemzőiről van szó.

A vers utolsó részében található egy kifejezés, ami arra utal, hogy az ember képes manipulálni a képeit és a valóságot. A "képet vágni" kifejezés képzavarnak tűnik, de az emberi manipulációra utalhat, amikor valaki szándékosan megváltoztatja a valóságot a saját érdekei érvényesítése érdekében. Ez a gondolat pedig talán arra utal, hogy a modern tudomány és technológia fejlődése lehetővé teszi az emberek számára, hogy manipulálják és befolyásolják a valóságot, például a képek retusálásával vagy a hamis hírek terjesztésével – ami egyike a modern kommunikációs technológiához kapcsolódó legfrissebb felfedezéseknek.

Összességében nehezen találhatunk az aktuális természettudományos felfedezésekre vagy fejleményekre utaló elemeket a versben, inkább az emberek és az emberi jellemzők kerülnek előtérbe.

A Tóth Árpád által írt Kacsa-nóta vers teológiai szempontból is értelmezhető. A versben megjelennek olyan összefüggések és motívumok, amelyek kapcsolatba hozhatók a bibliatudománnyal, a patristikával és a skolasztikával is.

Bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő kacsamotívum a teremtés és az újjászületés szimbóluma lehet. A kis kacsa fürdik a fekete tóba és szép tintatartóba, majd elindul kalandos útra. Ez az út lehet az ember életének útja, ahol az újjászületésre, a megtisztulásra és a fejlődésre utal. A kacsa kalandos útja pedig az életben tapasztalt kihívásokat és nehézségeket jelképezi.

Patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő kacsa az emberi elkülönültséget és visszatalálást a természetbe is szimbolizálhatja. Az ember uralkodása és elszakadása a természettől az eredendő bűn következménye, és a visszatalálás a teremtett világhoz a megtérés, az önmagunk elfogadása és a természettel való harmónia útján lehetséges.

Skolasztikus nézőpontból a versben megtalálható kontrasztok és ellentmondások is érdekesek lehetnek. Például a kacsa, amelyet a hírlapokban is ismernek és olvasnak az emberek, a skolasztikus világban a tudás és a megismerés jelképe lehet. A kacsa különleges és figyelemre méltó, ami a középpontba helyezi a kommunikációt és az információ terjedését. Ezzel összefüggésben a vers több karaktere is fontos szerepet kap, mint a tudós Szávi bácsi, a költők vagy a város dolgaival foglalkozó Révi Náci. Ők mind olyan emberek, akik valamilyen formában hozzájárulnak az információáramláshoz és a társadalom működéséhez.

Ezen túlmenően más teológiai megközelítéseket is alkalmazhatunk a vers értelmezésére. Például a kacsa lehet az emberi gyarlóság, az általános emberi hibák jelképe is, ami sokszor a világban tapasztalható korrupt és rossz irányba tartó tendenciákat szemlélteti.

Különböző szempontok felhasználásával tehát számos összefüggést és jelentést találhatunk a versben, amelyek hozzájárulhatnak a teológiai értelmezéséhez.