Ha ez a levelem megérkezik,
Édesem, gondolj rám egy kicsit.

Képzelj magad elé: szivarozgatok,
Fáradt vagyok és csendes és nagyon elhagyott.

Azt gondolom, maholnap meghalok,
S azt is gondolom, nem kár, ha meghalok.

Elküldöm neked ezt a levelet,
De nem mint régen: csevegni veled.

Tudom én, kopott rongy már a szavam,
Jaj, hogy kényes szavam is odavan.

De kell, hogy mégis írjak teneked,
Kell, hogy búsan nézd e bús jeleket.

Felszakadó sírásod kell nekem,
Szivarozgatva tűnődni ezen.

Gyilkosság ez, gyilkosság ez, tudom,
De lásd, egyedül kínlódom nagyon.

S szívemnek jólesik ez a kis meleg:
Hogy még valaki felsír, ha izenek.

Elemzések

A Tóth Árpád Levél című vers teológiai szempontból is értelmezhető. A versben megjelenik a halál és az elhagyatottság témája, amely szorosan összefügg a vallási és teológiai gondolatokkal.

A bibliatudomány nézőpontjából a versben megjelenő halál- és elhagyatottságérzet kapcsolódhat az Ószövetségben is előforduló témákhoz. Az Ószövetségben az elhagyatottság érzése többszörösösen megjelenik, például Dávid zsoltárai között is, ahol Istenhez fordulva kifejezi fájdalmát és reményét. A versben a halál gondolata is megjelenik, amely számos bibliai szövegben szerepel, és a halálról való gondolkodást alakítja.

A patrisztika nézőpontjából a versben felmerülő kérdések kapcsolódnak a vallási megfontolásokhoz és a lélek mibenlétéhez. A patrisztikus gondolkodás szerint a lélek halhatatlan, és az elhagyatottság élménye a lélek hiányára és Isten iránti vágyakra utalhat. Az elhagyatottságot és a halált átérzi a szerző, aki szeretné, ha valaki felsírna érte, ez pedig a lélek örök életre való vágyát tükrözheti.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő elhagyatottság, halál és gyilkosság témája a bűn és megbocsátás kérdéséhez kapcsolódik. A skolasztikus teológia szerint az ember bűnös természetű, és a halál és elhagyatottságban érezheti ennek következményeit. Ugyanakkor, az Istenhez való igény felsírni önmagában is megmutathatja a bűnös lélek megtisztulásának vágyát és a megbocsátás reményét.

A fenti nézőpontok mellett más értelmezések is lehetségesek. Például, a versben megjelenő elhagyatottság, halál és gyilkosság témája a modernitás érzéseit és az emberi kapcsolatok hiányát is kifejezheti. Ebben az értelemben a versek teológiai szempontból a modern existencializmus gondolatmenetéhez is kapcsolódhatnak, melyben az ember elhagyatottsága és az élet értelmetlensége központi kérdés.

Fontos megjegyezni, hogy a vers többrétegű jelentéstartalma és az értelmezések sokszínűsége lehetővé teszi, hogy az olvasó saját tapasztalatai és világnézete alapján is értelmezhesse a szöveget.

A vers elemzése irodalomtudományi szempontból a következő összefüggésekre terjedhet ki:

1. Formai elemek: A vers terjedelme rövid, 14 sorból áll, és nincs szabályos költői forma vagy rímképlet. Az enjambement technikával a sorok között átmenet van, ami lendületet ad a versnek. Ez megfigyelhető a vers első és második soránál, valamint a hatodik és hetedik soronál.

2. Motívumok: A levél a versekben gyakran használt motívum, amely lehetőséget ad a személyes üzenetek továbbítására és kommunikációra. A levél itt a vágyakozás és az érzelmi búj közvetítésére szolgál.

3. Hangulat és érzések: A vers sötét és melankolikus hangulatot közvetít. Az elhagyottság, a fáradtság és a vélt közeledő halál érzése áthatja a verset. Az érzelmek közül kiemelkedik a búskomorság és a vágy a szeretett személy reakciójára.

4. Szimbolikus elemek: A szivarozás és a kopott rongyok a fáradtság és a lelki elhasználtság metaforái lehetnek. A levél és az üzenet továbbítása pedig a kommunikáció fontosságára utalhat.

5. Tematikus összefüggések a magyar irodalomban: Az érzések kifejezése és a kommunikáció fontossága olyan témákhoz kapcsolódik, mint az emberi kapcsolatok, a magány és a halál. Egyúttal ezek az érzések és témák visszaköszönhetnek más magyar költők, például Ady Endre és Kosztolányi Dezső verseiben is.

6. Nemzetközi összefüggések: Az érzelmek és az elhagyottság témája reprezentálhatja a kilátástalanságot és a létezés paradoxonját, amely egész Európára jellemző a modernista irodalomban. Ezenkívül a levél és a távollét motívuma számos világirodalmi műben megtalálható, mint például a klasszikus orosz irodalomban (Platóntól a Lev Tolsztojhoz), vagy a XX. századi amerikai irodalomban (ez lehet a levél John Keatsnak című költemények inspirációjára is).

A fenti elemzésben összefoglaltuk a vers formai és tartalmi jellemzőit, valamint a magyar és nemzetközi szépirodalomhoz kapcsolódó összefüggéseket. Természetesen ennél részletesebben is elemezhetnénk a verset az irodalomtudományi kritériumok szerint.

A vers első részében a költő arról beszél, hogy ha a levél célba ér, szeretné, hogy a kedvese gondoljon rá egy kicsit. Ez az első kapcsolódási pont a természettudománnyal, hiszen az információ továbbítása levelezéssel, a levél célba juttatása a postai szolgáltatások segítségével az információs technológia és a kommunikáció területéhez tartozik.

A második részben a költő azt mondja, hogy képzeli magát szivarozgatva, fáradtnak és csendesnek érzi magát, mint aki elhagyatott. Itt a természettudomány friss felfedezései összefüggésbe hozhatók a stressz és a mentális egészség területével. A kutatások azt mutatják, hogy a természetben való tartózkodás, például erdőben sétálás vagy kertészkedés segít enyhíteni a stresszt és javítja a hangulatot.

A következő részben a költő azt mondja, hogy úgy érzi, holnap meghal, de nem érzi ezt veszteségnek. Ez összekapcsolható a biológia és az orvostudomány területével, ahol a halál elkerülhetetlen része az életnek, és a modern kutatások azzal foglalkoznak, hogyan lehetne az életminőséget a halálhoz közelítő betegek számára javítani.

A negyedik részben a költő azt mondja, hogy nem mint régen, csevegni szeretne a kedvesével. Itt a kommunikáció és kapcsolatteremtés az információs technológia területével kapcsolódik, hiszen manapság sokféle lehetőség áll rendelkezésre a távol lévő emberekkel való kommunikációra.

Az ötödik részben a költő elismeri, hogy már kopottak a szavai és fél, hogy az érzékeny szavai is elszállnak. Ez a rész összekapcsolható a technológia és az információs társadalom fejlődésével, amikor sok információ áramlik és gyorsan változik, nehéz megtartani a figyelmet és értékelni az érzékeny szavakat és információkat.

A hatodik részben a költő azt mondja, hogy mégis írni kell a kedvesének, hogy bús jelekben lássa, mennyire szenved. Itt az érzelmi intelligencia és pszichológia területe kapcsolódik, melyben az érzelmek megértése és azok kifejezése fontos szerepet játszik a kapcsolatokban.

A hetedik részben a költő azt mondja, hogy a szívének jót tesz, hogy ha ő izent, valaki felsír. Ez kapcsolatba hozható a társas támogatás és empátia területével, hogy a másik ember reakciója segít enyhíteni a szív terheit.

Összességében a versben számos kapcsolódási pont található a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, beleértve az információs technológiát, az egészséget, a kommunikációt és a pszichológiát. Ez azt mutatja, hogy a természettudomány nemcsak objektív tényekkel foglalkozik, hanem számos aspektussal kapcsolódik az emberi élethez és érzésekhez is.