Minden szarka farka
Istenbizony tarka,
Kimegyek, kimegyek
Én a déli sarkra.

Kimegyek, ott leszek,
Tetejibe mászok,
Sőt mi több, lelkesen
Ott is parcellázok.

S toborzok - ilyet még
Egyik sark se látott -
Egy jégaszalási
Részvénytársaságot.

Kisded játékomnak
A fele se móka.
Beugrik majd nekem
Eszkimó és fóka.

Terjesztem közöttük
A szép altruizmust,
És leparcellázok
Róluk tíz bőrt s tíz húst.

Szivadar trafikkal
Fog ott hasznot nyírni,
Gyan Thula ellenben
Regényt fog ott írni.

Németh András pedig
Vendéglőt nyit ottan,
Tehát az eszkimók
Szeme sűrűn koppan.

Szóval azt a sarkot
Mások felfedezték,
De altruizmusból
Csak mi adunk leckét.


Elemzések

A vers Tóth Árpád "Libakerti Albert sóhaja a déli sark felfedezése alkalmából" című műve. A versben Libakerti Albert kalandjait követhetjük nyomon, ahogy felfedezi és meghódítja a déli sarkot.

Az irodalomtudományi szempontból a vers néhány fontos összefüggést mutathat a magyar irodalommal. Tóth Árpád a 20. század elején élt, egy olyan időszakban, amikor a magyar irodalom rendkívül sokféle irányzatot és stílust hozott létre. A versben felmerülhet a szimbolizmus hatása is, amit az elemek és az érzelmek megragadása jellemzi. A versben láthatóan játékos és könnyed hangvétel is található, amely a kötetlen költészet irányába mutat.

A vers magyar irodalmi kontextuson kívül is összefüggéseket mutathat a nemzetközi szépirodalommal. Például, a felfedezés és az utazás szimbólumai gyakran előfordulnak a kalandregényekben vagy a felfedezőkről szóló történetekben. A déli sarkon való felfedezés témája szintén megtalálható Robert Peary vagy Roald Amundsen műveiben, akik valóban felfedezték a déli sarkot.

A versben említett szereplők, mint az eszkimók és a fókák, utalhatnak a nemzetközi irodalom néhány tipikus motívumára vagy témájára. Például, Jack London "Fehér fog" című regénye is bemutatja a fókavadászat és az Északi-sarkon élő őslakosok életét.

Ami pedig a költészeti elemeket illeti, a versben határozott ritmus és rímpárok vannak, amelyek az angol költészeti hagyományokra utalhatnak. A rímelés és a szóképek, mint a szarka farka, a tarka szinonimái, az elemek és az érzelmek megragadása, mind a költészet egyes technikáit mutatják.

Összességében a "Libakerti Albert sóhaja a déli sark felfedezése alkalmából" című vers számos irodalmi és költészeti elemet tartalmaz, amelyek összekapcsolhatóak mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom terével. A vers játékos hangvétele és a felfedezés témája egyaránt köthető más művekhez és irodalmi irányzatokhoz.

A verscím, "Libakerti Albert sóhaja a déli sark felfedezése alkalmából", utal arra, hogy a versben a déli sark felfedezése és az ezzel kapcsolatos teológiai szempontok kerülnek középpontba. Az első négy sorban a költő megemlíti mind a szarkát, mind a déli sarkot, és kijelenti, hogy ő is ki fog menni oda. Ebben a részben nincs közvetlen teológiai utalás.

A következő négy sorban a költő azt állítja, hogy a déli sarkon történő parcellázásra és társaságalapításra is sor kerülne részéről. Ez a rész már teológiai nézőpontból érdekes lehet, mert a parcellázás és a társaságalapítás olyan fogalmak, amik a közösségi viszonyokra és a gazdasági rendszerekre utalnak. A bibliatudomány szempontjából az ószövetségi jogi szabályozásra gondolhatunk itt, ahogy a skolasztika is a közösségi igazságosság témáját boncolgatja. A patrisztikában pedig hangsúlyos a közösségi szolidaritás és önzetlenség témája.

A következő négy sorban a költő arról beszél, hogy az eszkimóktól (és fókáktól) lesz áldozatgyűjtés, és ő tíz bőrt és tíz húst szeretne elszállítani. Ebben a részben az altruizmus fogalmát jeleníti meg a költő. Az altruizmus a teológiai etika egy fontos témája, mivel a keresztény tanítás szerint az önzetlen szeretet az Isten szeretetének megnyilvánulása.

A következő négy sorban a költő a déli sarkot még további szereplőkkel és tevékenységekkel gazdagítja. Itt az "eszkimók szeme koppanása", Németh András vendéglőnyitása és Gyan Thula regényírása említésre kerülnek. Ezek a részletek lehetőséget adnak az irodalmi és kulturális aspektusokkal foglalkozó elemzésre, de nincsenek közvetlen teológiai összefüggéseik.

A vers végén a költő hangsúlyozza, hogy a déli sarkot már mások felfedezték, de csak ők adnak leckét az altruizmusból. Ez ismét az altruizmus fontosságára utal, ahogy a skolasztika és a bibliatudomány szempontjából is fontos kérdés, hogy hogyan tudja az ember az önzetlen szeretetet a gyakorlatban megvalósítani.

Összességében a vers számos teológiai témát felvet, mint az altruizmust, az igazságosságot és az önzetlen szeretetet. Emellett az irodalmi és kulturális elemzés is érdekes lehet, hogy a versben említett szereplők és tevékenységek mit jelentenek és milyen összefüggéseik vannak a történettel. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontja is segítséget nyújthat a vers elemzésében, mivel ezek a területek különböző aspektusait boncolgatják a teológiai gondolkodásnak.

A vers a természettudományos szempontból egy kitalált történetet mesél el, amely a déli sark felfedezésével kapcsolatos. Az alábbiakban részletesen kifejtem, hogy milyen elemek kapcsolhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

1. Az eszkimók és a fókák: Az eszkimók és fókák említése a versben kapcsolódik a mai természettudomány kutatásaihoz a sarkvidékek élővilágával kapcsolatban. A kutatók felfedezték, hogy az eszkimók és a fókák között olyan együttműködés alakult ki, amely mindkét faj számára előnyös lehet. Az eszkimók a fókákat vadászva biztosítják megélhetésüket, míg a fókák a jégtáblákon fedezékben vannak az ellenségeik elől.

2. Jégaszalási részvénytársaság: A versben említett jégaszalási részvénytársaság a mai természettudományban egy új gazdasági lehetőséget jelenthetne az északi sarkvidéken. Az éghajlatváltozás következtében ugyanis a sarkvidék jégterületei visszahúzódnak, lehetővé téve a hajózást és az olaj- és gázkitermelést. Ezért egyre több vállalat érdeklődik a térség iránt.

3. Altruizmus és társadalmi kapcsolatok: A versben említett szép altruizmus, valamint az eszkimókkal és fókákkal való társadalmi interakciók kapcsolódhatnak a természettudományhoz. A kutatók egyre inkább vizsgálják az állatok közötti összefüggéseket és az állatok társadalmi kapcsolatait. Az altruizmus és a kooperáció fontos tényezőkké válnak az állatok közötti viselkedés vizsgálatában.

4. Éghajlatváltozás és a sarkvidéki környezet: A versben említett sarkvidéki környezet változása a mai természettudományban egyre nagyobb figyelmet kap. Az éghajlatváltozás következtében a jégtakaró olvadása és a tengeri jég visszahúzódása hatással van az északi és a déli sarkvidéken élő növényekre, állatokra és az ott élő emberekre is. Ezért a sarkvidékek megfigyelése és vizsgálata fontos része a mai természettudományos kutatásoknak.

5. Természeti erőforrások kiaknázása: A versben említett tervek a déli sark felfedezése kapcsán a természeti erőforrások felkutatására és kiaknázására utalnak. A sarkvidékekben tárolt kőolaj és földgáz források gazdag kitermelési lehetőséget kínálnak a mai gazdaságnak. Azonban a természettudomány szakemberei óvatosan vizsgálják a környezeti hatásokat és a fenntarthatóbb megoldásokat a sarkvidéki erőforrások kiaknázására.

Összességében a vers a déli sark felfedezése körül forog, és számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatásaival kapcsolatba hozhatók.