Itt van május elseje
Víg a szívem belseje,
Az orgona most szagos,
Karcsú, csínos, nem magos,
S éji szendereken át
Felzendül a szerenád,
Húzza mélán
Szép Kiss Bélám,
S szivarral az agyarin
Húzza derék Magyarim.
Szóval szól a nahtmuzik,
Ellenben az erdőn szólnak
Fűrerek s vidám Zsuzsik.
Bokrok tövén ibolya,
S bokrok tövén selymes fűben
Sok nyújtózó csigolya.

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem belseje,
Itt a fecskék
S verebecskék,
S feltámadtak a legyek.
Az idők örök folyóján,
Ah, e szagos, bús folyókán
Lefolyt, tudja-e kegyed?
Egy újabb házbérnegyed.

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem belseje,
Most a szende háziúr
Kisded tárcámhoz befúr.
És megnőtt a pótadó,
S Lukács is - a sót adó -
Új létszámot emleget,
Bár Justh így szól: nem lehet!

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem belseje,
Im hazánkra ráború'
Újabb Balkán-háború,
Mivelhogy a Nikita
Egy gorombát rikita.
Szól a bús monarchia:
Kérem, ez anarchia!
Fütyöl erre Montenegró.
Berchtold Montenegrót megró,
S Krobatin szól: Einmarschiert!
S lesz belőlünk, ah, - fasírt:
Azaz szuronyvagdalék:
Kiloccsant vese-velő,
Ah, örülj most, tartalékos,
S te is, jó népfelkelő.

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem belseje,
S hogy e belső örömömnek
Nyomai is legyenek,
Kívánom e víg májusnak,
Hogy a fene egye meg.

Utóirat Nikitához

Jaj, istenem, most egyszerre
Az vetődik az eszembe,
Hogy Nikitát hátha, hátha
Bosszúra az inspirálta,
Hogy róla oly sokat írtam.
Ah, most bánom bűnöm nyíltan,
S míg nem késő, felsohajt
Bús keblem, a horpadó:
Bocsáss meg, ó, Nikitácska,
Nem bánt téged soha többé
szegény, vicces Torpedó.

Elemzések

A vers első sorai a tavasz érkezésének örömét fejezik ki. A versben említett orgona virágzása utalhat a növények évszakhoz kötött virágzására és a természet ciklikusságára. Az éjszaka zenéje, amely a szerenádot jelenti, utalhat a természet hangjaira és a környezetben zajló életre.

A második szakaszban említett fecskék, verebek és legyek a tavaszi évszak jellegzetes állatai, amelyek megjelenése szintén a tavasz érkezését jelzi. Az idők örök folyójának említése arra utalhat, hogy a naturella folyamatos változásban van.

A vers harmadik szakaszában az otthon tulajdonosának panaszai találhatók. Az új házbérnegyed említése utalhat a városi terjeszkedésre és az új épületek építésére.

A következő szakaszban a versben szerepel a Balkán-háború, amely az 1912-1913 között zajló regionális konfliktusra utal. A Balkán terület felbomlása és Anatólia terjeszkedése szintén a természetben zajló változásokhoz hasonlítható.

Az utolsó szakaszban a költő a belső örömét kívánja kifejezni, de egyben kifejezi sajnálkozását is. Úgy tűnik, hogy a költő felismeri a természettudomány és a világ eseményei közötti összefüggéseket.

Az utóiratban a költő bocsánatot kér Nikitától, akinek az inspirált megjegyzései megjelentek a korábbi műveiben. Ez azt sugallhatja, hogy a természettudományos felfedezések és a világ eseményei befolyásolják a költő gondolatait és műveit.

Összességében a vers természettudományos szempontból a természet változásaira utal, valamint a világ eseményeinek hatását az emberi érzelmekre és gondolatokra.

A vers Tóth Árpád "Május elseje" című műve. Az irodalomtudományi szempontból, a vers több összefüggést is felmutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers kezdőszakaszában a szerző a május első napját hirdeti, ezzel egy ünnepi hangulatot teremtve. Az orgona szóval átjön a zene elvont hangulata is. A szövegben található szerenád és a Magyarim címzett szavak is a romantika korát idézik, amikor a költők szívesen írtak nemesi vagy aristokratikus származású személyekről.

A versben említett orgona és madarak alakjai a természetes elemeket jelenítik meg, ami a természeti líra sajátosságainak tekinthető. Az ibolya és selymes fűben nyújtózkodó csigolya is ezt az érzelmi hatást erősíti.

A második és harmadik szakaszban a versember a változó korral és a társadalmi problémákkal foglakozik. A pótadó említése és Lukács is - a sót adó - szavak az elnyomás és a társadalmi igazságtalanság problémáit vetítik elő. Ez az időszakhatár a realizmus és a naturalizmus között helyezhető el.

A következő szakaszokban a vers már nem csak magyar irodalmi összefüggéseket mutat be, hanem nemzetközi történésekre is utal. Az újabb Balkán-háborúra való utalás és a montenegrói monarchiára, valamint más politikai alakokra tett utalások a kortárs politikai helyzetre való reakcióknak tekinthetők.

Az utolsó szakaszban a költő a saját érzelmi állapotára utal, amibe beleszőtte a Nikitával kapcsolatos gondolatokat is. Ez előreutalás lehet a költő korábbi művére (a "Nikita" című költemény), amelyben Nikita és az ő figurája is szerepel.

Az utóiratban a költő bosszúságát állítja a középpontba, amely egy konkrét embert, Nikitát céloz. Ez a személyes vonatkozás a modernista költészet határait feszegeti, szembeállítva az individuális érzelmeket és a közösségi/történelmi/eszmei témákat.

Tóth Árpád "Május elseje" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A verse azonban nem tartalmaz kifejezetten vallásos vagy teológiai témákat, így a teológiai elemzés korlátozott lehet.

A verse általánosságban egy boldog május elsejét idéz fel, amikor a természet virágzik és élettel telik meg. A vers magába foglalja a természet szeretetét, a szépséget és az örömöt, ami kapcsolatban lehet a teremtett világ és az isteni teremtés között. A május elseje a megújulást és az élet új kezdetét is jelképezi, amelyek szintén teológiai szempontból relevánsak lehetnek.

Bibliatudomány nézőpontból vizsgálva, a versben nincsenek kifejezett bibliai utalások vagy idézetek. Azonban a május elseje a húsvét és a pünkösd között esik, ami a keresztény liturgiában fontos időszak. A versben megjelenő öröm és új élet lehetne az ünnepi időszak szimbóluma.

A patrisztikus nézőpont részben releváns lehet a vers értelmezésében, különösen a természet és az isteni teremtő kapcsolatával kapcsolatban. A patrisztikus atyák, mint például Szent Ágoston, hangsúlyozták Isten jelenlétét és megnyilvánulását a teremtésben. Ez a versben megjelenő természetőrzés és öröm kapcsán is értelmezhető.

A skolasztika nézőpontjából vizsgálva, a vers kevésbé releváns. A skolasztika filozófiai és teológiai rendszer volt a középkorban, amely elsősorban dogmatikai és racionális elemzésre fókuszált. A versben nem találhatók meg a skolasztika jellegzetes fogalmak vagy érvelések.

Ezen kívül a verse megemlíti a Balkán-háborúhoz és Montenegróhoz kapcsolódó eseményeket, valamint Nikita nevet. Ezek a részek a politikai és történelmi kontextusba helyezik a verset, és tágabb értelemben véve lehetnek társadalmi és politikai elemzés tárgyai. Azonban ezek a részek már nem közvetlenül kapcsolódnak az előbb említett teológiai szempontokhoz.

Összességében a vers teológiai értelmezése korlátozott lehet, de a természet iránti szeretet, az öröm és a megújulás témái kapcsolódhatnak a vallásos tapasztalathoz és a keresztény ünnepekhez.