Szervácz, Pongrácz, Bonifácz, ah,
Tekintetes fagyos szentek,
Ehhez a fene meleghez
Mit szólanak Önök s kendtek?

Már a lüszter is oly súlyos,
Mint az asztrakán felöltő,
És oly elviselhetetlen,
Mint Szula, a drága költő.

Most díszlik virányainkon
Az ugorka s a poloska,
És a nyári ünnepélyek,
Ajaj, ott kinn a Dobosba.

Az Erzsébet-ünnepélyen
Lelkem íme elandalog,
Mennyi hab és hány unalom,
S mennyi Farkas Imre-dalok!

Öt szál vendég zajong hévvel,
Minő siker! S szíven mar a
Világhírű Veres Tóni
Világhírű zenekara.

És a mozi is most bódít,
A filmen alpesi képek,
Viszont lent a nézőtéren
Izzadt barátnőmre lépek.

S kint az utcán mily illatos
Vasárnap a cseléd-korzó,
Mint egy Szávay-távirat,
Izléses és szívet-orzó.

S szebbnél szebb a nyári divat,
Legszebb a szép mungó-truppon
A szájkosár, s Tisza Pistán
A szép svájfolt kényszerzubbony.

S por van, s csend lógatja lábát
A szent Csokonai-körön,
Mely most nem irodalmizál,
S ez a legfőbb nyári öröm.

Elemzések

A Tóth Árpád "Meleg van" című vers természettudományos szempontból is értelmezhető. Bár a vers fő témája az élesztő meleget tompító hatása és annak negatív hatása az emberi életre, a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel is összefüggésbe hozható témák találhatók benne.

Az első sorban megemlített "Szervácz, Pongrácz, Bonifácz" névutalás lehet a klíma- és légkörfizikára. A klímaváltozás és az emberi tevékenység hatása mind a mai napig kutatott területei a természettudománynak. A vers utal a szentekre, amelyek védőpatronai lehetnek az időjárási viszonyoknak, ami szintén közvetlen kapcsolatban áll a természettudományos kutatásokkal.

A versben említett "lüszter" - a tükrözést, fényvisszaverődést jelentheti. Ez összefüggésbe hozható a fényelhajlás, tükröződés és optika tudományával. Az asztrakán felöltő súlyossága is utalhat a súlyokkal kapcsolatos természettudományos kutatásokra.

Az "ugorka" és a "poloska" utalhat a növénytan és rovarvédelem területére. A növénytermesztés és a rovarok tanulmányozása központi témák a modern természettudományban.

A "mozi" és a "filmen alpesi képek" említés a filmgyártás és a képfeldolgozás területéhez kapcsolódik, ami a modern technológia és az informatika tudományának része. A filmipar folyamatosan fejlődik, és a legújabb kutatások a képminőség javítására és az új technológiák alkalmazására irányulnak.

A versben említett "vasárnap a cseléd-korzó" utalhat a társadalmi dinamikára és az emberi viselkedés tanulmányozására. A társadalom és a szociológia területén folyó kutatásoknak a viselkedési mintákat és szokásokat elemezik.

A vers általánosságban tükrözi a modern társadalmat és az emberi élet különböző aspektusait. Az emberi tevékenység és a környezet közötti kapcsolat és kölcsönhatások fontos témái a természettudományos kutatásoknak.

A vers Tóth Árpád "Meleg van" címmel ismert, és a költői líra műfajába tartozik. Egy személyes hangvételű, vallomásos költemény, amelyben a költő megosztja a meleg nyári napokkal kapcsolatos élményeit és gondolatait. A versben többféle összefüggést és motívumot találhatunk az irodalom terén.

Egyik lehetséges összefüggés lehet a magyar irodalomban a költői hagyományhoz és az irodalmi irányzatokhoz való kapcsolódás. Tóth Árpád azonosítható a századforduló korabeli irodalmi mozgalmakkal, mint az írók Napja csoport vagy a Nyugat, mely a modernista irányzatot képviselte.

A versben utalások találhatók a magyar irodalom kiemelkedő alakjaira, például Szervácz, Pongrácz, Bonifácz szentekre, akikre való utalás lehet a vallásos irodalmi hagyományra vagy éppen a romantikus költészet ironizálására.

Az utalások a magyar irodalom egyes műveire, például Szula költőre vagy Farkas Imre dalaira szintén irodalomtörténeti érdeklődést jeleznek. Ezek a nevek a kortárs szerzőkre vagy költőkre utalhatnak, és így Tóth Árpád a kortárs irodalmi életbe és kapcsolódó művekbe is beágyazza magát.

Nemzetközi összefüggések is felfedezhetők a versben. Az irodalmi kultúrához és az irodalmi hagyományokhoz történő utalások univerzálisak lehetnek, például a lüszter súlyossága vagy az asztrakán felöltő használata, amelyek a divathoz és a korabeli stílushoz kapcsolódhatnak. Ezek a motívumok és utalások hozzájárulhatnak a vers univerzálisabb értelmezéséhez és az irodalmi kontextuális hátterének megértéséhez.

Egyéb lehetséges összefüggések a nemzetközi szépirodalomban a költészet és a lírai elemek, például a képek vagy az érzelmek használata. A versben a költő olyan motívumokat használ, mint az asztrakán felöltő vagy a virányainkra díszített ugorka és poloska. Ezek a képek vagy érzelmek lehetnek az emberi tapasztalatokra és érzelmekre való utalások, amelyek az irodalom általánosabb tematikái.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés és értelmezés a „Meleg van” versben. Az irodalomtudományi szempontból azonban számos más elem és kapcsolódás vizsgálható meg a költeményben, amelyek mélyebb megértést nyújthatnak az irodalmi hagyományokról és kontextusokról.

A vers teológiai szempontból való elemzéséhez először érdemes megvizsgálni a benne megjelenő vallási motívumokat és szereplőket. Az említett szentek (Szervácz, Pongrácz, Bonifácz) a katolikus egyházban ismertek, és a vers első részében a meleghez való viszonyukat képzeltük el. Ez részben humoros hangvétellel, de egyúttal a hőmérséklet fizikai és lelki hatására reflektálva történik.

A bibliatudomány nézőpontjából a versben nincsenek közvetlen bibliai utalások vagy idézetek. Azonban a második részben szereplő lüszter és asztrakán felöltő, valamint Szula a drága költő referenciák lehetnek a gazdagság, fogyasztás és/vagy luxus bibliai visszhangjaira. Például a bibliai szövegekben is olvashatunk a túlzott gazdagság vagy vágy vezekléséről, valamint arról, hogy az emberi esendőség miatt a földi javak ideiglenesek és mulandók.

A patrisztika nézőpontjából a versben nincsenek közvetlen utalások a korai egyházi írókra vagy gondolkodókra. Azonban a vallással és istenhittel való foglalkozás, a vallási ünnepélyek említése, valamint az említett csalódások és unalom az ünnepekben, vagy a más világi szórakozásokban való keresés, mind olyan témák, amelyeket sok patrisztikus író is boncolgatott.

A skolasztika nézőpontjából a versben nem találunk közvetlen utalásokat a skolasztikus filozófiára vagy teológiára. Azonban a versben említett mozi és filmek, illetve az alpesi képek és a divat említése arra utalhat, hogy az emberi szellemiség és kultúra tudományos és művészeti alkotásokban is megnyilvánuló vonatkozásaira utal. Ezeket az eszközöket és kifejezési formákat a skolasztikus gondolkodók is használták ahhoz, hogy érvrendszereiket és teológiai gondolataikat megértethessék és kifejezhessék az emberekkel.

A versben megjelenő vallási motívumok és szereplők tehát egyfajta kontrasztot alkotnak a hétköznapi élet és a vallásos eszmények között. Ezen keresztül a versből az olvasó számára a mindennapok és a vallásos hagyományok, ünnepélyek közötti feszültséget és ellentétet sugallhat a meleg nyári hangulattal együtt. Az első részben a melegtől való menekülést, a második részben pedig a nyári ünnepélyek unalmát és érdektelenségét jeleníti meg a költő.

Természetesen ezek csak néhány lehetséges értelmezési irány, és más megközelítések is lehetségesek a vers teológiai szempontból történő elemzésére. Fontos kiemelni, hogy a vers egyéni élményeket és reflexiókat tartalmaz, amelyeket a teológiai nézőpontokkal és gondolatokkal kapcsolatosan lehet megvizsgálni és értelmezni.