Ó, forgó földünk! - ostoba
Játékok legbúsabbika!
Röpít a Végzet ostora
Tova, vén pördülő csiga!
Csak pörget egyre, konokon,
A végtelenben féktelen,
S vak surranásod monoton
És céltalan és végtelen.

S mi, rajtad, szédült emberek,
Elvágyunk rólad: bús talány!
Ó, míg vak forgásod pereg,
E messzehívó vágy talán
Amaz "elröpítő erő",
Mit szül keringve a korong?
Sodró vágy, égig szökkenő,
Míg ónos testünk lent borong...

És perdül az örök csiga,
S lendítene a drága vágy,
Ám megköt az örök iga,
És sárba vetve vár az ágy, -
Ragyog sok titkos, messze fény,
De egykedvűn csapdos tova
A titkok csillag-mezején
A Végzet konok ostora...

Elemzések

A vers elején a földet nevezik ostobának és a játékok legbúsabbikának. Ezután a versben szereplő "Végzet ostora" a természeti katasztrófákra utalhat, amelyek a friss természettudományos kutatásoknak köszönhetően egyre jobban megértették, és a világ környezeti változásaival függnek össze. A versben megjelenő "pördülő csiga" kép az égitestek, például a földi forgás, a forgó galaxisok és a világegyetem általános forgásának természettudományos felfedezéseire utalhat.

A versekben említett "elröpítő erő" arra utalhat, hogy a természeti erők, például az elektromágnesesség és a gravitáció, amelyek hatással vannak a világegyetem és a föld mozgására, még mindig rejtélyek.

Az "öreg csiga" képviseli a földi forgást és annak következményeit, amelyek közvetlenül befolyásolják az embereket és a világot, például az évszakok változását, az égzengést és a földrengéseket. Az "örök iga" az emberiség és a természet közti feszültség, a természeti erők irányítása, és az "ágyban várás" utalhat a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődés kihívásaira.

A vers végén a "Végzet konok ostora" a természeti katasztrófák rejtélyét és erejét jelképezi, amelyek még mindig képesek az emberi vágyakat, háborúkat és világproblémákat felülbírálni.

Összességében a vers sok olyan képet és metaforát használ, amelyek kapcsolatba hozhatók a természettudomány legújabb felfedezéseivel, például a világmindenség és a föld forgásával, a természeti erőkkel és a környezeti változásokkal. A versben megjelenő képek és gondolatok segítenek átgondolni és megérteni az ember és a természet viszonyát.

A versben Tóth Árpád a föld forgásával és az emberi vágyak elérhetetlenségével foglalkozik. Teológiai megközelítésben az alábbi aspektusokra lehet fókuszálni:

1. A teremtés rendje és Isten terve: A föld forgása, mint a teremtés rendje, a végtelenbe nyúló és céltalan mozgásával mutatja az isteni tervek kifürkészhetetlenségét. Az emberi vágyak és az örökmozgó földhöz való viszonyunk arra utal, hogy a teremtés titkokat és megválaszolhatatlan kérdéseket rejt magában.

2. A Végzet szerepe: A versben említett "Végzet ostora" a patrisztikus és skolasztikus teológia eszközeivel értelmezhető. A Végzet Isten akaratának, tervének és előrelátásának megjelenése, ami irányítja és korlátozza az emberi vágyakat és tevékenységet.

3. Az emberi vágyak és az elérhetetlenség: Az ember állandóan vágyik és törekszik, de soha nem érheti el teljesen céljait. Ez a skolasztikus nézetekkel összhangban arra utal, hogy az emberi vágyak végső célja csak az isteni örökkévalóságban valósulhat meg.

Bibliatudományi szempontból a föld forgása és az emberi vágyak összefüggéseit az ősi keleti kultúrák mitológiájában és a Bibliában található teremtéstörténetekben lehet nyomon követni. A keleti kultúrában a földet tartalmazó gömbölyű edények és a Teremtő isten gondoskodása a teremtésről és annak rendjéről. A Bibliában pedig a teremtés történetét és Isten gondoskodását a Szentírás különböző részei, mint például az Ószövetségi Teremtés könyve vagy a Zsoltárok közvetítik.

Összességében a vers teológiai olvasata a föld forgásával és az emberi vágyakkal kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi létezés és vágyak végső értelme az isteni tervben rejlik, amelynek megértése és elérés a végtelen és rejtélyes teremtés rendjébe és Isten akaratába nyúlik.

A vers Tóth Árpád tollából származik, és többek között az emberi vágyak és az élet forgó mozgása témáját boncolgatja. Az alábbiakban a verset irodalomtudományi szempontból elemezzük mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A versben megjelenik a Kozmosz és az emberi létezés összefüggése. A föld forgása metaforaként szolgál a Végtelen és az emberi vágyak közötti kapcsolatra. Az ember csupán egy szerény mozdulat a Végtelen körforgásában, amelyhez képest jelentéktelen és céltalan.

Ez a témakör többek között a modernista irodalomban is megjelenik, például T. S. Eliot Az üres föld című művében. A modernista költőknél az emberi élet értelmét és céltalanságát gyakran hangsúlyozzák, miközben a kozmosz végtelen nagysága és megfoghatatlansága elénk tárul.

Emellett a versben megjelenik a vágy és az elérhetetlen vágy örök ellentéte is. Az emberi vágyak egyben fülledt és izzasztó érzést is táplálnak, miközben az "örök iga" mindig visszatartja az embert az életben. Ez a témakör szintén gyakran megjelenik az irodalomban, például Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében. A főhős, Raskolnyikov, például végigküzd egy belső kettősséget: vágyik a hatalomra és az elismerésre, miközben a bűntudat és a kötöttségek visszatarják őt.

A versben megjelennek a természeti elemek, mint az ónos test és a Végzet ostora. Ezek az elemek szimbolikus jelentéssel bírnak és általánosabban is használhatóak az irodalomban. Például Edgar Allan Poe vagy H. P. Lovecraft műveiben is gyakran felbukkannak ilyen elemek, melyeket a misztikus vagy a horror műfajban alkalmaznak.

Végül, de nem utolsósorban, a versben megjelenik a titokzatos és távoli világ, amely a vágyakat képviseli. Ez a témakör mind a romantika, mind a modernizmus irodalmában gyakran előfordul. A romantikus költők gyakran álmodoztak távoli vidékekről és ismeretlen világokról, míg a modernista írók megpróbálták megragadni a megismerhetetlenséget és az ismeretlen közelségét a műveikben.

Összességében a vers Tóth Árpád alkotása, amely számos irodalmi összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A vers az emberi vágyak, a céltalanság és az elérhetetlen vágyak világát járja körbe, miközben a természet és a kozmosz nagysága és megismerhetetlensége is megjelenik. A verselemzés során ezekre a témákra és az irodalmi összefüggésekre figyelve lehet érdekes elemzéseket végezni a vers tartalmáról és az irodalmi hagyományba való helyezéséről.