Hunyorgva néz felém mint szürke, ébredő szem,
A messze, nyirkos ablak; dereng a vállas ágyvég;
Ajkam álombeli, szelíd csókoktól lágy még,
S még szunnyad tarka ingem, petyhüdten és redősen.
Ó, van-e még dolog ily bús, mint fáradt törzsem,
Amint elferdült árnya a hűs padlatra dűl?...
Vén, robotos ruhám a széken feketül,
És várja alázattal s egykedvűn, hogy felöltsem...

Ágyam elébe ejtve setéten tárul széjjel
Egy ócska, furcsa térkép... s eszembe ötlik álmom:
Könnyű hajóval jártam nagycsendü óceánon,
S banános szigeteknél suhantam el az éjjel.
Úgy volt, hogy lábadoztam, s gyengén, párnákba gyúrtan,
Öblös karszékben ültem, szemközt a fénylő víznek,
S kedveskedőn kacagták szépmellű, gyenge misszek,
Hogy tétova kezemből az óbor félrecsurran...

Ó, drága, szőke misszek, vén borok, halk hajók!
Ó, csendes pihenés napos fedélzeten!...
Lassan felöltözöm, s míg fázva, félszegen,
A hűvös lépcsőházban lomhán leballagok,
Ti, vártok ócska ajtók, elsárgult névjegyek,
Sárral befent lábtörlők... s ha este visszatérek,
Megértőn nézitek, hogy bús vagyok s fehérebb,
S ha gyáván sírok én, szelíden tűritek...


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve kevés információt tartalmaz, mivel inkább az egyéni érzések és hangulatok kifejezésére fókuszál. Azonban vannak néhány olyan elemei, amelyek kapcsolódhatnak a természettudomány friss felfedezéseihez.

Az egyik ilyen elem a "nyirkos ablak" leírása. A nedvesség vagy páratartalom említése kapcsolódhat a meteorológiahoz, amely a légkör és az időjárás jelenségeivel foglalkozik. Az utóbbi időben a felhők közötti nedvességmozgás és az éghajlatváltozás kutatása is fontos témává vált.

A "tarka ing" említése arra utalhat, hogy a költő valamilyen színes, mintás ruhadarabot visel. A színek a növényi pigmentekkel és a fényelnyelő tulajdonságaikkal kapcsolatos kutatásokkal is összefügghetnek. A művészetekben is fontos szerepet játszik a színek és a vizuális megjelenés, amelyeket a természettudomány alapján értünk meg és alkalmazunk.

A "gyengén, párnákba gyúrtan" leírás arra utal, hogy a költő valamilyen pihenőhelyen fekszik, lehetősége van pihenni. Az alvás és a pihenés fontos kutatási terület a tudományban, különösen az alvászavarok, az alvásminőség és az éjszakai pihenés fontossága tekintetében.

A "hűvös lépcsőházban" való leballagás és a "sárral befent lábtörlők" említése a fizikai környezet és az infrastruktúra megjelenésére utal. Ez összekapcsolható az építészeti kutatásokkal és a városi tervezéssel, amelyek célja a környezetszennyezés csökkentése és más fenntarthatósági kérdések megoldása.

Minden egyes elemben azonban a vers legfőbb jellemzője az egyéni érzések és hangulatok kifejezése, ami nem feltétlenül kapcsolódik közvetlenül a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez.

A vers teológiai szempontból több értelmezést is felvet. Az alábbiakban bemutatok néhány lehetséges összefüggést.

Bibliatudomány:
A vers egy vallásos hangulatot teremt, amelyben a költő szemlélődik és elmélkedik. Számos kép utalhat a Bibliára és vallásos témákra. Például, a "szürke, ébredő szem" lehet a Messiásra utalás, aki felébred ahhoz, hogy szembenézzen az emberiséggel. A "hűs padlat" lehet az első emberpár bukására utaló Édenkertre, az "ócska, furcsa térkép" pedig az emberi lét rejtelmeire és utazásaira utalhat.

Patrisztika:
A patrisztikus nézőpont szerint a világi dolgok és tapasztalatok az isteni igazság megértésének eszközei lehetnek. Így a versek és az irodalom is fontos szerepet játszhatnak az isteni igazság megismerésében. A versben a költő önreflexiója és elmélkedése által eljut az isteni igazsághoz. A természet és az álmok képei segítik őt ebben.

Skolasztika:
A skolasztikus nézőpont szerint a hit és az értelem összehangolása elvezet az isteni igazság megismeréséhez. A versben megjelenő képek és érzélmek a lelki tapasztalatokat és a személyes élményeket összekapcsolják a racionális gondolkodással. A költő önmagában és a külvilágban megfigyelt dolgokban megtalálja az isteni jelenlétet és az isteni törvényeket.

Ezen elméleteken kívül a vers más szempontokat is felvet, például a múló idő, az élet és halál, az emberi szenvedés témáit. Ezek a témák összekapcsolhatók a vallásos tapasztalattal és elmélkedéssel. A vers végén a költő a visszatérést, a megbékélést és a megértést keresi az életről és a vallásról. A költő egy bús és fehér színben tükröződő világot lát, amelyben a sírás is elfogadott és megengedett. Ezzel azt sugallja, hogy az emberi szenvedés és gyengeség elfogadható és része a vallásos tapasztalatnak.

A vers Tóth Árpád "Reggel" című műve, amelyben a költő a reggel érzéseit és hangulatát festi le. Az alábbiakban néhány lehetséges irodalomtudományi szempontot emelünk ki:

1. Stílus és formai elemek: A versben a lírai én saját érzéseit és gondolatait közvetíti a reggelről. A szöveg egy költői képpel indul, amely ábrázolja a költőt, ahogy felébred, és a reggeli szobában nézi a környezetet. A versben szerepelnek rímes sorok, amelyek konkrét formai keretet adnak a szövegnek.

2. Motívumok: A reggel motívuma a versekben gyakran felbukkan. Az ébredés, az új nap kezdete és a frissesség szimbolikus jelentéssel bírnak. A költő szürke és ébredő szemekként jellemezve a reggelt, amely a vállas ágyvégben dereng.

3. Szimbólumok: A versben szereplő tárgyak és képek szimbolikus jelentéssel bírnak. A vén, robotos ruha feketül a széken, amely az idő múlására, a munkára és a hűségre utalhat. Az ócska, furcsa térkép és az óceánon való utazás szintén szimbolikus jelentéssel bírhat, amely az álmodozásra, a vágyakozásra és a szabadságra utal.

4. Hangulat és hangzás: A vers hangulata melankolikus és bús. A költő ágyában fekszik, a szoba felébredés és reggeli csendjével körülölelt. A nyirkos ablak, a petyhüdt és redős ing, valamint a reggeli hideg lépcsőház felveti a depresszió és a magány érzését.

5. Tematika: A vers a költő személyes érzéseit és gondolatait közvetíti. A lírai én egyrészt a reggeli álmok és vágyak világában él, másrészt a valósághoz tér vissza, amikor reggel felöltözik és kilép a hideg lépcsőházba.

A vers elemzése a magyar irodalmon belül különböző értelmezéseket és kapcsolódásokat eredményezhet. Például Tóth Árpád művészete többek között kapcsolatba hozható az időszak modernista irányzataival és a szimbolizmussal. A reggeli hangulat és érzések témája általánosabb értelmezésekkel bírhat a nemzetközi szépirodalomban, ahol más költők és írók is kifejezték az ébredést és az új kezdetet.