A setét bolt nagy üvegablakán
Figyelt ki, s keskeny öklére könyöklött,
Néztem e teltszárú, lágyzáru öklöt,
S éreztem: messze-messze ül e lány,
S tudtam: nincsen számomra mosolya...

S a bánat halkan így szólt hozzám: Látod?
Ezt is lelked karjával átkaroltad,
S ez is, ha fáradt fővel ébredsz holnap,
Bús viziód lesz, s sírni fogsz, hogy áldott
Keze homlokod nem éri soha...

Ne nézd tovább, beteg vággyal ne nézd őt,
Aki másért olyan szép, nem teérted,
Hisz maholnap elfárad ifju térded,
S gyakran hajtod már kezedre nehéz főd:
Nem vár öröm, ha eddig elmulasztád...

Hiába már, ha olykor vad vágy ver föl,
Hinned: itat még borával az élet,
S hogy papjaként, ki nem tud bút, se kételyt,
Te is, dalodból, mint aranykehelyből
Osztod még áhitattal szent malasztját...

Hiába!... már a városvégi lankán
Bolyongtam, künn egy agg szántotta földjét,
A bölcsek szelíd nyugalma ömölt szét
Szépmívű arca évötvözte lapján,
Köszöntött, és én elmerengve néztem.

Ökrei a barázdát lomhán vonták,
Mint egykedvű évek az arcredőt...
S szívemben akkor halkan arcra dőlt
A méla bánat, s kék kösöntyűs kontyát
Megbontva, sírt a sűrüdő setétben...


Elemzések

Tóth Árpád "Séta az alkonyatban" című versét számos irodalomtudományi szempontból lehet elemezni. A versben megjelenő képek, szimbólumok, hangulat és struktúra különböző kapcsolatokat mutatnak mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Egyik lehetséges összefüggés lehet a szimbolika. A sötét bolt nagy üvegablaka és a lány távoli jelenléte két különböző világ közötti vágyat és hiányt szimbolizálhatja. Ez a szimbolika hasonlít a romantikus irodalomban, ahol az emberi vágy és az elérhetetlen szerelem gyakori témák.

A vers bánatos hangulata és a szerelmi hiányosságok ismertetése azt is sugallhatják, hogy a szerző inspirálódott a szimbolista irodalom hagyományaiból. A szimbolista költők is gyakran írtak az emberi érzelmi elérhetetlenségről és a vágy hiábavalóságáról.

A versben megjelenő természeti képek és a városvégi lankán való bolyongás is kapcsolatba hozható a magyar romantika hagyományaival. A természet és az ember kapcsolatának ábrázolása, valamint a melankolikus hangulat a magyar romantikus költészet jellegzetes témái közé tartozik.

A vers szerkezete és a verselési forma további összefüggéseket mutathat a nemzetközi irodalomban. A vers hagyományos rímelési sémával és ritmussal rendelkezik, ami hasonlít az angol és francia klasszikus költészet szerkezetére. Ez a formai jellemző a 19. századi európai irodalomban gyakori volt.

Összességében, Tóth Árpád "Séta az alkonyatban" című versét lehet kapcsolatba hozni a magyar romantika és a nemzetközi szépirodalom irodalmi hagyományaival. A szimbolika, a természetábrázolás és a verselési forma mind olyan elemek, amelyek átfedésben vannak a korábbi költészeti mozgalmakkal és stílusokkal.

A vers elején a költő egy szemhatáron túli lányra emlékezik, akivel semmilyen kapcsolatuk nincs. Ez a költő számára fájdalmat okoz, hiszen nincs reménye arra, hogy valaha nevetéstől átmelegedjen a lány arcra csillanó mosolya. Ez a rész a bibliatudomány szempontjából arra utalhat, hogy a költő valahogy elérhetetlennek érzi az Isteni kegyelmet vagy megváltást, és ezáltal fájdalmat érez.

A bánat megszólítja a költőt, és rámutat, hogy mindezt önmaga okozza. A költő saját érzelmei és elvárásai miatt van képtelen kapcsolatot teremteni a lányjal, és ez a hiány éjjeli rémálmok formájában tér vissza. Ez a megállapítás összekapcsolható a patrisztika nézőpontjával, amely a bűnt és az emberi gyarlóságot tartja az elválasztás forrásának. A költő fájdalma és hiánya tehát magából fakad, és személyes elégtétlensége álommá válik.

A következő rész arra figyelmezteti a költőt, hogy ne vágyjon tovább a lányra, mert az csak beteges vágy lenne, és a lány valójában nem az ő számára szép. Ez a rész arra utal, hogy a költőnek fel kellene ismernie a valóságot és elfogadnia, hogy a lány nem része az ő életének. Ez hasonló a skolasztika nézőpontjához, amely hangsúlyozza az objektív vágyak fontosságát, és azt, hogy a személyes vágyaknak alátámaszthatónak kell lenniük az igazsággal.

A vers végén a költő egy szántóföldön sétál, ahol találkozik egy öreggel, aki bölcsességgel és nyugalommal árasztja el. Ez a rész azonnal összefüggésbe hozható a bibliai bölcsesség és a bölcsek tanácsaival. Az öregség az élet tapasztalatát és bölcsességét jelenti, amely segíthet a költőnek elengedni a hiábavaló vágyakat és megtalálni a belső nyugalmat. Ebben az öregben a költő megtalálhatja a vágyott szeretet és nyugalom forrását.

Összességében a vers teológiai nézőpontból a kegyelem és a megtérés hiányának fájdalmát, a bűn következményeit és az elfogadás és belső béke fontosságát mutatja be. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival összekapcsolva a versben bemutatott érzelmek és összefüggések megtisztíthatják a lelket és segíthetnek megtalálni a lelki megnyugvást és örömöt.

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, mivel megjelennek benne olyan elemek, amelyek kapcsolódhatnak a friss természettudományos felfedezésekhez.

Például, a versben említett "setét bolt nagy üvegablaka" utalhat az üvegházhatásra és a globális felmelegedésre. Az üvegházhatás során az üvegkorong által visszavert napsugárzás egy része "fogva marad" a Földön, ami hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez. A "setét bolt" a klímaváltozás és az emberi tevékenység következményeit is jelképezheti.

A "bús viziód" kifejezés pedig arra utal, hogy az ember gyakran lát víziókat és előrejelzéseket a jövőről, amelyek gyakran a bánat vagy félelem hangulatát hozzák magukkal. A modern pszichológia és agykutatás területén vizsgálják az emberi agy és az érzelmek kapcsolatát, valamint a víziók és előrejelzések pszichológiai hátterét.

A "hiába" kifejezés a versben utalhat a tudományos kutatásokra és a felfedezésekre. Sokszor hiábavaló vágyakat és vágyakozó társadalmat ábrázolnak a különböző tudományterületeken végzett kutatások. Például, az emberiség folyamatosan keresi a boldogságot és a megelégedettséget, de a modern pszichológia kutatásai szerint ezek a vágyak gyakran nem hoznak tartós elégedettséget.

A "bölcsek szelíd nyugalma" és az "arca évötvözte lapja" motívumai a versekben gyakran megjelenő természeti elemekhez kapcsolódhatnak. Az idő múlását és az evolúciót is jelképezhetik. A természettudományok segítettek megérteni az idő múlását és az evolúciót, és felfedezéseik nagy része be lett írva "a bölcsek könyvébe". A természeti formák és változások megfigyelése is inspirálhatja a költőt megfigyeléseit és érzelmeit leírni.

A versben megjelenő "ökrei a barázdát lomhán vonták" rész a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Az agrártudományban folyó kutatások és technológiai fejlesztések segítségével egyre hatékonyabbá válik a mezőgazdasági termelés és a földművelés. Az állatok és a mezőgazdasági tevékenység fontos szerepet játszanak az élelmiszertermelésben és a fenntarthatóságban.

Ezek csak néhány példa a vers természettudományos szempontból való elemzésére. A természettudomány legfrissebb felfedezései és kutatási eredményei mindig új megközelítéseket és értelmezéseket kínálnak a művészetekben, beleértve a költészetet is.