Óh, hogy lehessen méltó ez a rajz
Szerénhez, ki oly finom és meleg,
Csak most kissé hasikája beteg,
És épp ezért csak bús rimekre ajz.
Óh, Szerén, dalom sajogva sirat
Lelked titkokkal zárt szomoru könyv,
A görcsös fájás, mint egy szörnyü ölyv
Csap gyomrocskádra, s néked nem virad.
Gutmann-anekdót és Hekszi-kutya
Nem vigasztal, se víg hejehuja
Savanyu vagy, mint ecet és halál,
A hallban már hiába vár a kályha,
Jaj, az se melegít fel immár, bárha
Hátad támaszt már csupán ott talál.
A vers első sorában a "rajz" szó többféle értelmezést is magában hordozhat. Egyrészt utalhat a vers szerkezetére, a rímképletekre és a versszerkesztésre, ami a mai irodalomtudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatos. Másrészt a "rajz" szó jelentheti magát a költeményt, ami a korszerű irodalomkritika és értelmezés során lehetséges.
A második sorban szereplő "finom és meleg" jelzők kettős értelműek lehetnek. Egyrészt utalhatnak a vers szerzőjének érzéseire, amikor a költeményt írta. Másrészt a "finom és meleg" kifejezések a mai kémiai és fizikai kutatásokkal is összefüggésbe hozhatók, például az anyagok halmazállapotával és szerkezetével kapcsolatban.
A harmadik sorban szereplő "hasikája beteg" kifejezés a testi betegségre utal, ami a mai orvostudomány fejlődésével összefüggésbe hozható. Az egészségügyi kutatások és diagnosztikai eszközök legújabb eredményei alapján már pontosabban és hatékonyabban lehet megállapítani és kezelni a betegségeket.
A negyedik sorban szereplő "bús rimekre ajz" kifejezés arra utal, hogy a szerző érzelmileg nehéz helyzetben van. Ez a látlelet a pszichológiai kutatásokkal és módszerekkel kapcsolatos, amelyek az emberi érzelmeket és mentális állapotokat tanulmányozzák.
A következő sorokban szereplő "lepkeszárnyúdal" és "Zsolnay-fajta zengés" kifejezések utalnak a természet szépségére, ami a biológiai kutatások és ökológiai felfedezések témájához kapcsolódik.
A vers további részeiben is találunk olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek a természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozhatók. Például a "szélgyors" és "fény tombolva száll" kifejezések az időjárás jelenségeit és a légkör fizikáját idézik fel.
A vers utolsó részében a "néma télvilág" kifejezés rámutat a természettudomány szerepére az évszakok változásainak megértésében és az időjárás előrejelzésben. Az "őrtüzek lobogása" kifejezés pedig utalhat a modern világítástechnikai fejlesztésekre és az elektromosság tudományára.
Összességében a vers számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatási eredményeivel hozhatók összefüggésbe. Ez azt mutatja, hogy a természettudomány és az irodalom kölcsönhatásban vannak egymással, és a modern tudomány is inspirálhatja és befolyásolhatja az irodalmi alkotásokat.
A versről elmondható, hogy egy szeretett személy, Szerén betegségéről és szenvedéséről szól. Az első négy sor arról beszél, hogy a betegségének következtében Szerén nem tudja teljesen kifejezni magát, csak bússágra és szomorúságra ösztönzi őt.
Ez a szomorúság és fájdalom, amit a betegség okoz, megjelenik a vers többi részében is. A második szakaszban található sorokban a betegség leírása példázatként jelenik meg, a görcsös fájás egy szörnyeteghez hasonlítódik, ami lerohanni készül Szerén gyomrát. Itt a betegség fizikai fájdalma és szenvedése jelenik meg.
A következő részben azonban megemlíti az író, hogy sem Gutmann-anekdoták, sem Hekszi-kutya viccek képesek könnyítést hozni Szerén számára. Ez azt sugallja, hogy a betegségérzet szomorúságon túl mélyebb érzelmi és lelki fájdalmat is okoz neki. Az ecet és halál hasonlata még tovább erősíti ezt az érzést, hiszen mindkét dolog keserűséget és elkerülhetetlenséget hordoz magában.
A vers végén a betegség miatti hiányérzet is megjelenik. A kályha, aminek a melegségére várnánk, már nem képes meleget adni, így a betegségnek csak az ott található támasz marad.
A vers teológiai szempontból is értelmezhető. A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika szemlélete a versben nem közvetlenül jelenik meg, de néhány összefüggés felállítható.
Bibliatudomány szempontjából a betegség jelenthet büntetést is, amit az illető valamilyen rossz cselekedetéért vagy bűnéért kapott. Ez felveti a kérdést, hogy esetleg Szerén életében történt valami, ami a betegségéhez vezetett.
A patrisztika és a skolasztika szempontjából a versben megjelenő szenvedés és fájdalom lehetőséget ad a bűnösség és az érintőleges megszabadítás témájára. Ebben az esetben a betegség és szenvedés lehetőséget adhat a megtisztulásra és a lelki fejlődésre.
Ezen kívül más nézőpont is felvetődhet. A versben megjelenő betegség és szenvedés lehetőséget ad a szerzőnek arra, hogy megkérdőjelezze a világ rendjének és igazságosságának létét. Ez a filozófiai kérdés a vallásban is gyakran felmerül, és a betegség megélésének tapasztalata hatással lehet a hitünk alakulására és a vallásos nézetekre.
Összességében a vers teológiai szempontból azt a kérdést veti fel, hogyan egyeztethető össze a szenvedés és a betegség az isteni igazsággal és a hitünkkel, és ad lehetőséget a különböző nézetek és filozófiák megtapasztalására és megértésére.
A vers Tóth Árpád szerelmi vallomása Szerénhez, akit finom és meleg személyiségként ír le. Az első és a második szakaszban arról panaszkodik, hogy Szerén beteg, és emiatt csak bús rimekre inspirálja Tóth Árpádot. A vers harmadik szakaszában Tóth Árpád úgy érzi, hogy sem a Gutmann-anekdoták, sem a Hekszi-kutya nem tudja vigasztalni Szerént, akit az élet keserűsége, mint az ecet és a halál megkeserített. A negyedik szakaszban a vers szomorú hangulata érződik, amikor Tóth Árpád arról beszél, hogy még a kályha sem tudja már melegséggel árasztani a helyiséget, és csak Tóth Árpád hátára támaszkodik a hallban.
Magyar irodalmi összefüggések:
- Tóth Árpád stílusa és költészete a szimbolizmushoz és a szerelmi lírához kapcsolódik.
- Az érzelmek kifejezése egyik jellemzője a korai Tóth Árpád költészetének.
- A vers szerelmi vallomás formájában van megírva, ami a romantikus irodalomhoz kapcsolódik.
Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- A versben megjelenő szerelmi vallomány és a betegség motívuma a lírai irodalomban gyakran előfordul.
- A szerelmében szenvedő költők nagy hatással voltak Tóth Árpádra, például Baudelaire, Verlaine vagy Rimbaud művei.
- A szimbolikus képek és a látványos hasonlatok az európai szimbolizmus sajátosságai.
Összességében a vers Tóth Árpád szerelmes vallomása egy beteg Szerénhez. A vers magyar irodalmi összefüggései a szimbolizmushoz és a szerelmi lírához köthetők, míg a nemzetközi irodalom terén hasonló motívumokat találunk a lírai irodalomban és az európai szimbolizmusban.