Vörös márványból épitek neked
Házat fehér madarak bús szigetjén,
Ahol örökös, rózsaszín hideg fény
Borong a végtelen vizek felett.
Fényes karú, mezítlen, barna nők
Súrolják majd, hajlongva, hűs szobáid,
S dalolják messze otthonuk danáit,
Míg setét rózsákként csügg bús fejök.

Első szobádban kád lesz, drága kád,
Hol lágymeleg hab simogassa vállad,
Csókolja emlőid és hosszu, bágyadt
Karjaid közt lomhán suhanjon át.
Itt gyolcsok lesznek s régi, sárga selymek,
Vörös rózsák és apró nárciszok;
Ha jössz, egy kis fiú tapsolni fog,
És én szomoruan s alázattal figyellek.

Másik szobádban ódon ágy legyen,
S mint téli síkra ejtett ékszerláda,
Ferdén a hóba fúrva, kifosztva és kitárva,
Heverjen drága tested a tiszta lepleken.
Kis asztalodon könyvek legyenek,
S míg bennük lapozol lágy, lassu ujjaiddal,
Itasd meg illatos és könnyes dalaikkal,
Itasd meg csendesen, s ringasd el lelkemet...

S ha majd este a vén vizeken át
Távol partok felé merengnek a cselédek,
S a mi bús asztalunkon elhűl az esti étek,
Én furcsa bánatim, édes, ne nézd tovább:
Vezess be kisanyásan a harmadik szobába,
Ahol születnek a setét rimek,
Forralj kedveskedőn lágy, zümmögő vizet,
És hints teát és mérget szelíden a pohárba...

Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva, néhány elemmel kapcsolatban állhat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

1. Fehér madarak bús szigetén: Madarak gyakran alkalmazkodnak környezetük színéhez, hogy elrejtsék magukat a ragadozók elől. Ez a természeti jelenség a kriptikus színváltozásnak nevezik, és a madaraknak olyan szigeteken található fajai közül néhány alkalmazza ezt a stratégiát.

2. Fényes karú, mezítlen, barna nők: Az emberi bőr színe a melanin nevű pigment mennyiségétől függ. A barna bőr a nagyobb mennyiségű melanin jelenlétét jelenti. A versben fellelhető mezítlen nők esetében a melanin természetes színezőanyagként jelenik meg a bőrben.

3. Rózsák és nárciszok: A virágok természetes szépségükkel és illatukkal vonzzák a beporzókat, például a méheket és a pillangókat. A versben említett virágok szintén vonzzák a figyelmet ezeknek a lényeknek a beporzás céljából.

4. Kád: A meleg víz és a hab jelenléte egy kellemes fürdőhöz kapcsolódik. A közelmúltban a hidroterápia néven ismert terápiás módszer népszerűsége nőtt, amelyben a meleg víz és a hab kombinációja a test és az elme lazítását és gyógyulását segíti elő.

5. Illatos és könnyes dalok: A versben a könyvek illatos és könnyes dalokkal vannak kapcsolatban. A zeneterápia olyan módszer, amelyben a zene segíti az emberek érzelmi, mentális és fizikai állapotának javítását. Az illatok és a zene együttesen serkentik az érzékeket és hozzájárulhatnak az emberi jóléthez.

6. Furcsa bánat és édes: A harmadik szobában a setét rimek születnek. A természettudományban számos olyan folyamat van, amelyben különböző anyagok reakcióba lépnek, és új anyagok képződnek. Ebben az esetben a szelíd, zümmögő víz fertőtlenítését említi a vers, és mérget említ a pohárba hintve. Ez arra utalhat, hogy az emberi tevékenységek hatása a környezetre negatív lehet, és a vegyi anyagok használata káros lehet a természetre és az emberi egészségre.

Természetesen a versek szépsége és értelmezése szubjektív, és mindenki másképp értelmezheti őket. Az idézett vers konkrét természettudományos felfedezésekkel való összekapcsolása lehetőséget ad az emberi tapasztalat és a természeti jelenségek közötti kapcsolat mélyebb kutatására és megértésére.

A vers Tóth Árpád "Szobák" című műve, amely irodalomtudományi szempontból több összefüggést is felvet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Egyik lehetséges összefüggés a magyar irodalom területén a szecesszióhoz, avagy a modernizmushoz köthető. A vers megjelenésének idején, 1905-ben, már szárnyait bontogatta a magyarországi szecesszió. Ennek a művészeti irányzatnak a jellegzetes vonásai között szerepel a szimbolizmus, a dekorativizmus, valamint a természet és a nők testiségének fokozott megjelenítése. Ezen vonások egyértelműen jelen vannak a versben: a szimbolizmus a rózsaszín hideg fény és a setét rímek vonatkozásában, míg a dekorativizmus a vörös márványból épült ház és az ódon ágy motívumában nyilvánul meg. Emellett a barna nők testiségének bemutatása is tipikusan a szecesszió jegyében történik.

Az általánosabb nemzetközi irodalmi kontextusban a vers a szimbolizmus irányzathoz köthető. A szimbolizmus jellemzője, hogy a szavak jelentésükön túlmutató értelmeit ragadja meg, és a szavak hordozta képi asszociációk és hangulatok révén kifejezi a lírai én belső világát. A versben például a vörös márványból épült ház, a rózsaszín hideg fény, a súroló, hajlongó barna nők, az ódon ágy mind szimbolikus jelentőséggel bírnak. Ezen keresztül a lírai én lelkiállapotát, vágyait és érzéseit fejezi ki.

A versben megjelenő motívumok, képek és hangulat világ egyéb irodalmi művekre is utalhat. Például a "Vörös márványból épült ház" motívum a középkori, klasszikus értelemben vett román művészetre utalhat, ahol a vörös márvány gyakori előforduló volt. A "rózsaszín hideg fény" kép az angol romantikus költő, John Keats műveire emlékeztethet, akinek verseiben gyakoriak voltak a hideg, romantikus képek. Ezen kívül az "ódon ágy" motívum a klasszikus francia irodalomra is utalhat, ahol gyakran szerepeltek ilyen képek, például Charles Baudelaire vagy Arthur Rimbaud műveiben.

Összességében elmondható, hogy a "Szobák" vers többek között köthető a szecesszióhoz, a szimbolizmushoz, és kapcsolódik más irodalmi művekhez, írókhoz a magyar és a nemzetközi irodalom területén.

A vers, Tóth Árpád "Szobák", teológiai szempontból is értelmezhető, és kapcsolatba hozható a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával is. A vers első benyomása az örökkévalóság és a mennyország képzetét kelti, amit a "Vörös márványból épitek neked / Házat fehér madarak bús szigetjén" sorok sugallnak. Ez az örökkévalóság érzése végigkíséri a verset és hangsúlyozza a szépséget és ártatlanságot.

Bibliatudományi szempontból a vers kapcsolódhat a Máté evangéliumához, amikor Jézus arról beszél, hogy az Atya házában sok lakóhely van (Máté 14,2). Ez összekapcsolható a versben szereplő házakkal és szobákkal, amiket az Írásban szintén az Atya házához kapcsolnak. A fehér madarak a Biblia számos szimbólumában is megjelennek, mint például a békét és az isteni védelmet kifejező szimbólumok.

A patrisztika szemszögéből nézve a versben megnyilvánul az istenség és emberi lét közötti kapcsolat. A "Fényes karú, mezítlen, barna nők" szöveg részlet arra utalhat, hogy az isteni jelenlét a teremtés része, és az emberi tapasztalatban megtalálható. Az első szoba a személyes kapcsolatot szimbolizálhatja, amelyben az ember Istennel való bensőséges találkozásra képes. A második szoba az egyén intellektuális felfedezéseivel, elmélyülésével és tanulásával kapcsolatos, mely fontos a teológiai tanulás során.

A skolasztikára való utalás az ódon ágyban rejlik, amely a szoba középpontjában helyezkedik el. Ez a helyzet hasonlítható a platói ideák világához vagy az ismeretelméleti rendnek az érzéki tapasztalatok fölé emelkedő jellegéhez. A könyvek a skolasztikus gondolkodásban jelentős szerepet játszanak, mivel a filozófusok és teológusok érvelései az ismeretek és érvelések tárolásával és tanulmányozásával épülnek fel.

A vers vége felé, amikor az "este a vén vizeken át / Távol partok felé merengnek a cselédek" sorok hangzanak el, találhatunk egy ellentmondást az örökkévalóság és a földi világ között. Ez a vágy a harmadik szobába vezet, ahol "születnek a setét rimek" és "mérget szelíden a pohárba hintenek". Ez az árnyalat arra utal, hogy az emberi lét véges és nem tökéletes, és az örökkévalóságra irányuló vágyunk nem mindig teljesülhet a földi élet során.

Összességében a vers teológiai értelmezése azt mutatja, hogy az emberi létezésben jelen van az istenség és az örökkévalóság vágya. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjából a vers különböző kapcsolódási pontokat kínál az isteni és földi valóság között.