A fejem fáj, az agyam sajog,
Kínozzák a távbeszélő-bajok.
Hát ez csoda?
Nézzen csak oda.
Mi bámul önre amott a falon,
És hallgassa meg e telefon-dalom.
Az ember gyomra mélyét,
Az epéjét
És a veséjét
Egy piros fonál
Csiklandozza végig, ha telefonál,
Átjárja a szívet, a májat,
S szent zsoltárokra ingerli a szájat.
Az okozója ott lóg a falon,
Ő róla zeng e telefon-dalom.

Órákig tart a pillanat,
Míg kaphat ön egy szabad vonalat,
És jön a válasz, nem holnap, még máma:
Foglalt a száma!
Ha nyugtalan ön, és szíve kérges,
A központ hölgye ezt nem érti,
És bájjal kérdi:
Óh, mért oly mérges?
És ha a számért hiába esengett,
A központ kérdi:
Óh, miért is csenget?
Miért oly naiv, és mért oly kába?
Hisz tudja jól, úgyis hiába!

A gond leroskaszt minden vállat,
Ha megvadul e háziállat.
És holttá pusztul minden élő,
Ha kínozza a távbeszélő.
De szíve-lelke bárhogy lázad,
Ajánlatos a vigyázat,
Mert rögtön jön a tettre kész,
Zord műszerész,
Ki nem a komisz szekrény hátán
Hasít szíjat,
De kihasítja az ön zsebéből -
A telefondíjat!


Elemzések

A vers fő jellemzője a telefonálás közben fellépő kellemetlenségek és frusztrációk bemutatása. Irodalomtudományi szempontból nézve a vers több összefüggésre hívja fel a figyelmet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Egy lehetséges összefüggés a magyar irodalomban az, hogy a vers a modernitás, illetve technika által okozott problémákra reflektál. Átvitt értelemben a távbeszélő-bajok a modern élet mindennapi kihívásait szimbolizálják. Ez a témakör több kortárs szerző műveiben is megjelenik, ahol a technológiai fejlődés által okozott nehézségek, társadalmi változások kerülnek fókuszba.

A nemzetközi szépirodalom területén egy lehetséges összefüggés az abszurddal és a groteszkkel van. A vers humora, a távbeszélő által okozott kín és frusztráció felfokozott ábrázolása abszurddá teszi a történetet. Ezt a groteszk elemet többek között Samuel Beckett vagy Franz Kafka műveiben is megtalálhatjuk.

Emellett a vers általános emberi tapasztalatokra is utal, például a vágyunkra a kapcsolódásra, a kommunikációra, illetve a kommunikációs akadályokra és félreértésekre. Ezek az összefüggések minden irodalmi környezetben jelen lehetnek, és a kommunikáció témájával foglalkozó szerzők műveiben is megfigyelhetők.

A vers a telefonálásról, illetve a telefonhasználat következményeiről szól, de teológiai szempontból is értelmezhető. Nézzük, hogyan kapcsolódhat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz.

Bibliatudomány: A telefon az információáramlást szolgálja, és a vers arra utal, hogy a távbeszélő segítségével az embernek lehetősége van kapcsolatot teremteni másokkal. A bibliatudomány szempontjából ez emlékeztethet minket a hit igazságainak terjesztésére és a kommunikáció fontosságára. Például, Jézus utasításai arról, hogy az apostolok menjenek el az egész világra és hirdessék az evangéliumot, hasonló módon biztosítani akarják az emberek közötti kapcsolatot és kommunikációt.

Patrisztika: A patrisztikában a test és a lélek harmóniája, valamint a testi igények megtartása és szigorú korlátozása közötti egyensúly kérdése is fontos téma. A versben megjelenő testi viszketés, gyomorfájdalom és frusztráció példái lehetnek az emberi lét testi aspektusainak torzulásának. A patrisztika azt tanítja, hogy a testnek engedni kell a lélek irányait, és mindig az isteni rendnek kell alávetnie magát. A telefonhasználat függőséget és idegeskedést okozó hatása ennek a rendnek az elferdülésére utalhat.

Skolasztika: A skolasztika a racionális gondolkodást és a filozófiai tudományokat hangsúlyozza. A versben megjelenő telefonhasználat problémái rámutathatnak a modern technológiai fejlődés és a spirituális élet közötti feszültségre. A skolasztika ebben a kontextusban arra is rávilágíthatna, hogy az embernek meg kell találnia a helyes egyensúlyt az anyagi és szellemi világ között, és hogy a túlzott effektív kommunikáció káros lehet az ember lelkére.

Ezenkívül, ha kreatívabban szeretnénk értelmezni a verset, azt is mondhatjuk, hogy a telefonhoz való túlzott ragaszkodás elvonhatja az embert Istenhez vagy más szellemi forrásokhoz való kapcsolattól. A versekben megjelenő telefonproblémák továbbá arra is utalhatnak, hogy a modern technológia összetettsége, amely az emberi kapcsolatokat egyszerűsíti, valójában több stresszt és konfliktust okozhat.

Ezért a vers társadalmi jelenségeket visszhangoz, és arra késztet, hogy gondolatokat fordítsunk a technológiai fejlődés hatásaira, valamint a spirituális élet és a kommunikáció közötti összefüggésekre.

A szomorú nóta a telefonról című vers elemzése természettudományos szempontból sok különböző aspektust érint.

Az előzmények figyelembevételével, a modern telefónia technológiai fejlődésére gondolva megállapíthatjuk, hogy a vers írója még az analóg telefonok idején élt, amikor a távbeszélés fő módszere a vezetékes hálózat volt. Ez az információ fontos, mivel a verse jelzi, hogy a távbeszélő-bajok hozzájárulnak a fejfájáshoz és az agy sajgásához. Manapság a legtöbben mobiltelefonokat használnak, amelyek eltérnek az analóg vezetékes telefonoktól, és a sugárzásuk sem ugyanolyan hatásos az emberi testre, mint a vezeték nélküli telefonok esetében.

A versben említett piros fonál által okozott csiklandozás az említett szervekben térképezhető működési elv alapján az idegrendszert érintő ingerekre utal. Valószínűleg a telefonok sugárzása vagy elektromágneses hullámai okozzák ezt az érzést, ami a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatos kutatásokhoz kapcsolódik. Az elektromágneses sugárzás egészségügyi hatásaira vonatkozó kutatások azonban még mindig folyamatban vannak, és a mai napig nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a tartós telefonhasználat négatív hatással lenne az emberi testre.

Az időbeli aspektussal kapcsolatban a vers hangsúlyozza a telefonálás során a hosszú várakozási időket. A modern mobiltelefonok és az okostelefonok megjelenésével ez a probléma azonban kevésbé jellemző, mivel ezek a készülékek gyorsabban kapcsolódhatnak az internethez vagy más hálózatokhoz.

A központnak a verseben említett kérdései pedig a távközlési technológia korai lépéseként értelmezhetők. A központ hölgyének megértése vagy nem értése arra utalhat, hogy korábban a telefonközpontokban emberi operátorok dolgoztak a vonalak kezelésére, és néha problémák merülhettek fel a kommunikáció során. Manapság azonban az automatizált hangutasítások és a digitális távközlési infrastruktúra biztosítja a nagyobb hatékonyságot és az állandó 24/7-es ügyfélkapcsolatot.

A vers végén található műszerész vonatkozás az emberi pszichére utal. Azonban a versben ahhoz kapcsolódik, hogy a műszerész nemcsak az ember érzelmi fájdalmát okozza, hanem az anyagi költségeket is megemlíti a telefondíj formájában. Ez az utalás a távközlési technológia anyagi terhei és a számla befizetésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Összességében a vers természettudományos szempontból olyan témákat érint, amelyek az analóg telefonálás időszakában jól ismertek voltak, de azóta a technológiai fejlődés következtében megváltoztak. Az emberi testre, az elektromágneses sugárzásra és a kommunikációs technológiákra vonatkozó friss felfedezések azonban még mindig folyamatban vannak, és további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes képet kapjunk ezekről a kérdésekről.