Előttem nők siettek. Testét lomhán kinyújtva
Közénk terült a távol... és míg az esti csendben
Elhalt víg kacajuk, kezem szegény öt ujja
Didergőn összesimult nyűtt, lim-lomos zsebemben.
S reád gondoltam akkor, s szájon csókolt a halk szél,
Mely most testhez feszíti az asszonyok ruháját,
S mely olyan illatos, mint duzzadt dombu párnád,
S szelíd, mint női vállhoz simult bús férfi-arc-él.

Merengtem: most vetik fel fehérlő szűzi ágyad.
S irigyeltem cseléded, ki vár, míg vetkeződöl,
És aki elmenőben kecses melledre láthat,
Min kis kupolát formálsz imára tett kezedből.
S eszembe tűnt egy alkony, halkan súgtad nekem,
Hogy egy imába foglalsz fáradt, aggott apáddal...
Ó, látod-é még, édes, a múlt ködein által
Apád szelíd, holt arcát s alázatos fejem?...

Hazaindultam aztán, bús dolgokon tünődve:
E furcsa földi létre mi végre kelle lennem?
Vágynom melegre, fényre és karcsú testü nőkre
S bolyongni félszegen, magányos esti csendben?
S vén utcapadokon hosszan meg-megpihenve
Verseim mondogattam, melyekben csendesen
Zokognak bánatim, és egykedvűn figyelte
Fáradt, reszkető számat fáradt, szegény szivem...

Elemzések

A vers természettudományos szempontból olyan elemeket tartalmaz, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatóak. Az első ilyen elem a szél. A versben említett szél, amely a ruhákat feszíti, utalhat az atmoszférára és az időjárás jelenségeire. A modern meteorológia a szélmozgásokat és légörvényeket tanulmányozza, és a szél ereje és iránya fontos információkat adhat például az időjárás előrejelzéséhez.

A vers további részében a természetes környezet fontos szerepet kap. A "duzzadt dombu párnád" utalhat a növényekre és virágokra, amelyek a tavaszi időszakban nyílnak ki. A növények virágzása és növekedése kapcsolódik a fotoszintézis folyamatához, amely során a növények a napfény segítségével szén-dioxidot és vizet alakítanak át cukrokká és oxigénné.

A versben említett imák szintén kapcsolódhatnak a természet és a tudományhoz. Az imában való részvétel, az összebújás, és a szülőkkel való emlékezés együttérzést és összetartást sugall, ami fontos a pszichológiai és szociológiai kutatásokban. A szociális kapcsolatok és az emberi melegség elengedhetetlenek az egészséges mentális egészséghez és boldogsághoz.

Végül, a versek írása és az érzelmek kifejezése az alkotási folyamatról és a pszichológiai állapotról is tájékoztatást adhat. A versek és az irodalom kutatása a kognitív tudomány és pszichológia területén is jelentős. Az irodalmi alkotások vizsgálata segíthet megérteni az emberi gondolkodást és érzelmi reakciókat. Ezen kívül, az alkotási folyamat és a költészet művészetének további elemei kapcsolódhatnak a kreativitás és az agy működésének vizsgálatához.

A Tóth Árpád által írt Tavaszi Elégia teológiai szempontból számos érdekes összefüggést mutat. A versben megjelenő női figurák a tradicionális szépség és nőiesség szimbólumai lehetnek, amelyek az istenanya vagy a Teremtő női megnyilvánulásának tekinthetők. Ezek a női alakok képviselhetik a teremtett világ szépségét és gazdagságát, amelyekben az isteni jelenlét megmutatkozik.

A versben megfigyelhető a bibliatudomány szempontja is, mivel a nők motívuma és az apával kapcsolatos emlékek utalhatnak az Ószövetségben található asszonyi alakokra és Isten és az emberi kapcsolatra. Az Isten és Izrael közötti szövetséget több esetben párhuzamba lehet állítani az emberi házasság intézményével és a szeretettel. Ezek az összefüggések tovább erősítik a teológiai értelmezés lehetőségét.

A patrisztika nézőpontjából a vers Isten szeretetének és az emberi lélek vándorlásának ábrázolása lehet. A női alakok képviselhetik Isten gondviselését és irányítását az emberi életben, míg a főszereplő a bolyongó lélek lehet, amely a földi életben keresi helyét és kapcsolatát Istennel.

Az skolasztika szemszögéből a vers kiindulópontja lehet a teremtés és a lét alapvető kérdéseinek megfogalmazására. A főszereplő teológiai és filozófiai kérdéseken elmélkedik, és keresi az értelmét és célját a világban és önmagában.

Az összeszedett szemléletek mellett még más nézőpontok is felmerülhetnek. Például a feminista teológia nézőpontjából a női alakok megszemélyesíthetik a nők küzdelmét és önállóságát a patriarchális társadalomban. A versben megjelenő keresés és bolyongás pedig az emberi tapasztalatot és lélek keresését ábrázolhatja.

Mindezek mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy a vers személyes élményeket és érzéseket is ábrázol, és ezeket a teológiai és filozófiai nézőpontok összekapcsolásával lehet tovább értelmezni.

Tóth Árpád Tavaszi Elegiájának elemzése irodalomtudományi szempontból kiemeli a következő összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban:

1. Témák:
- Női szerepek és társadalmi elvárások: Az elegia a nők lassú, elegáns mozgását, valamint a költő vágyát és ábrándjait mutatja be a női szépség és a szeretet iránt. Ez a téma nagyon gyakori mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban, hiszen az emberi kapcsolatok, a szerelem és a női szépség mindig is fontos téma volt a költészetben.

2. Természet és táj leírása: A versben a tavasz és az esti csend természeti elemekként jelenik meg, és fontos szerepet játszik a hangulat megteremtésében. Ez a természeti témájú lírikus leírás gyakori elem mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban, hiszen a természet és a táj leírása fontos szerepet játszik az atmoszféra megteremtésében.

3. Apa és szülő-gyermek kapcsolat: A költő apjára való emlékezés, az apa halálának szomorúsága és az ima témája, ami az apával való kapcsolatot jeleníti meg, a családi kapcsolatok és a generációközi öröklődés témáihoz kapcsolódik. Ez a téma mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban gyakran előfordul, hiszen az emberi kapcsolatok, a család és a generációközi öröklődés mindig is fontosak voltak az irodalomban.

4. Az alkotói folyamat és a költői szerep: A költő a saját életével és küzdelmeivel ismerkedik meg, mint alkotó, aki versein keresztül kifejezi érzelmeit és gondolatait. Ez a téma mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban fontosnak számít, mivel az irodalmi alkotás folyamata, a költői szerep és az önkifejezés mindig is központi elemek voltak az irodalmi művekben.

Az elegiai forma és a lírai nyelvezet jellemzi a verset. A versben az érzelmek, vágyak és ábrándok kifejezése dominál, és a költő gondolatokat és érzéseket vet el a versben keresztül. Az elegiák hagyományosan olyan versek, amelyek az alacsony hangulatot és a bánatot fejezik ki, és gyakran emlékezik a halottakra vagy elveszett szerettekre.

Az elegia témái és hangulata mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi hagyományokra épül, és a versben megjelenített témák és képek mind a magyar, mind a nemzetközi olvasók számára ismerős lehetnek. A lírai nyelvezet, a természeti leírások és az érzelmes hangulat mind fontosak az elegiakus költészetben, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a vers egy univerzális és összetett olvasmány legyen.