Célra siess, futnod cél nélkül gyáva kerengés.
1830. június 6.
Elemzések
A vers elején a cél nélküli, céltalanul bolyongó emberi létet kritizálja a költő. Ez összefüggésbe hozható a mai pszichológiai kutatásokkal, amelyek azt mutatják, hogy az emberi boldogság és elégedettség jelentős mértékben függ a céloktól és azok elérésétől. A célok meghatározása és elérése motiválja az embereket, és nélkülük könnyen elveszíthetjük az irányt és boldogtalanná válhatunk.
A vers második része a dátummal ellátva a vers megírásának időpontját jelzi. Ez összefüggésbe hozható a mai történettudomány által megállapított tényekkel. Az eredeti csonka verziót Vörösmarty 1821-ben írta, de az teljes változata csak 1830-ban jelent meg. Az időponthoz kapcsolódóan említhetjük a mai technológiai fejlődést, amely lehetővé tette a költészet terjesztését és elérhetővé tételét. Az internet és a digitális könyvek lehetővé teszik a vers olvasását és tanulmányozását bárhol a világon.
Összességében a vers pszichológiai és történeti vonatkozásai segítik megérteni a célok fontosságát és a technológia fejlődésének hatásait a művészetre és a tudományra.
A vers elején látható sor "Célra siess, futnod cél nélkül gyáva kerengés." teológiai szempontból azzal az üzenettel bír, hogy fontos, hogy a hívő embernek legyen egy célja, egy iránytűje az életben. A cél nélküli bolyongás pedig gyávasággal vádolható. Ezt a teológiai megközelítést Biblia tudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjából is részletesebben ismerhetjük meg.
Biblia tudomány szempontjából a versen megjelenő gondolatok találhatóak összhangban az Ó- és Újszövetségben is. A Biblia több helyen is kiemeli, hogy fontos, hogy a hívő embereknek legyen célja az életben, hogy ne céltalanul vándoroljanak, hanem tudd hova tartanak. Például a Zsoltárok könyvében található a következő idézet: "Taníts meg engem cselekedni akaratodat, mert te vagy az én Istenem: tarts engem igaz ösvényeken." (Zsoltárok 143:10) Ezen kívül az apostol Pál is erősen hangsúlyozza a célkitűzés és céltudatosság fontosságát a keresztény életben.
A patrisztika szempontjából a vers arra utal, hogy a hívő embernek nem szabad céltalanul kerengenie, hanem tudatosan és céltudatosan kell követnie az Isten akaratát az életében. A patrisztikus atyák, mint például Szent Ágoston vagy Szent János Krisztosztomos, mélyen belemélyedtek a keresztény életben és az Isteni akarat megvalósításában. Számukra az életben lévő céltalanság, gyávaság volt, ami elvezet a bűnhöz és az Isten akaratának elutasításához.
A skolasztika nézőpontjából a vers arra hívja fel a figyelmet, hogy a hívő embernek rendelkeznie kell egy céllal, amelyre törekedhet az életében. A skolasztika is hangsúlyozza a céltudatosság fontosságát, amely a hívő embert az életében előre viszi. A skolasztikus gondolkodásmód is egyértelműen elutasítja a céltalanságot és a gyávaságot, helyette pedig az értelem és a hit közötti harmonikus kapcsolatot, valamint a tudatos gondolkodást és cselekvést hangsúlyozza.
Összességében a vers teológiai szempontból arra hívja fel a figyelmet, hogy a hívő embernek legyen célja az életében, hogy ne csak céltalanul bolyongjon, hanem tudatos céltudatosan kövesse az Isten akaratát. Ez a gondolat mind a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjából is megerősítést kap. Ezzel a célkitűzés és céltudatosság kiemelkedő fontosságot kap a vallási és teológiai gondolkodásban.
Vörösmarty Mihály "Célra sietss..." című versének elemzésekor megfigyelhetők különböző irodalomtörténeti és irodalomtudományi összefüggések mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.
Az elsődleges irodalmi kontextus, amelyben a vers megjelent, a 19. századi magyar romantika. A romantikus irányzat egyik jellemzője a természet és a szubjektív érzések fokozott hangsúlyozása. A versben is visszaköszön ez a romantikus vonás, hiszen a cél nélküli futás és kerengés a magányos, elveszett embert jeleníti meg.
Egy másik irodalmi összefüggés a világirodali romantikára mutat. Vörösmarty Mihály alkotásai, köztük ez a vers is, hatást gyakoroltak az európai romantikus költészetre. A romantikus költők számára fontos volt a természet költészeti ábrázolása, az egyéni érzelmek megjelenítése és a világ helyzetének kifejezése a költészeti nyelv segítségével. Ezek az elemek a romantikus versekben magukra találnak, és lehetőséget teremtenek a magyar és a nemzetközi irodalom összehasonlítására.
A versben a természetben megfigyelhető motívumok és érzelmek megfelelnek az európai romantikus költészet általános jellemzőinek. Az ember és a természet közötti kapcsolat, a természet lenyűgöző, de veszélyes ereje és az egyén vesztesége mind olyan témák, amelyek a romantika idején több szerzőt is inspiráltak.
Továbbá, a vers időbeli és térbeli összefüggéseinek elemzésekor figyelembe vehetjük a nemzetközi irodalmi kontextust is. Ugyanis a vers 1830-ban íródott, ami a kora romantika időszakába esik. Ebben az időszakban olyan világhírű költők és írók jelentek meg, mint Victor Hugo, Alfred de Musset vagy William Wordsworth. Az ő műveikben is megfigyelhetőek hasonló romantikus jellemzők, amelyek a verssel való összefüggésben elemzésekre adnak lehetőséget.
A költészet mellett érdemes bemutatni az irodalmi stílusok közötti kapcsolatokat is. A vers nyelvezete és formai megjelenése is tükrözte a kora romantika irányzatát, az egyszerűbb, közérthetőbb stílust a korábbi klasszicista formával felcserélve. Ez az irodalmi áttörés nemzetközi szinten is megtörtént, és számos költő és író talált hasonlóságot Vörösmarty Mihály műveivel.
Végül, érdemes említést tenni a vers társadalmi kontextusáról is. A romantikus költők gyakran szólaltak meg politikai vagy társadalmi témákkal kapcsolatban is. A Vörösmarty által megjelenített cél nélküli kerengésnek lehet politikai, szociális vagy egyéb jelentése a korabeli Magyarországban, ami összekapcsolható a világirodalom hasonló témáival és irányzataival is.
Összességében, Vörösmarty Mihály "Célra sietss..." című versének irodalomtudományi elemzése során a magyar romantizmusra, a nemzetközi romantikára, valamint az irodalmi stílusokra és társadalmi kontextusokra is fókuszálhatunk. Ezek a szempontok segítenek a verset jobban megérteni és összehasonlítani a többi irodalmi művel, mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.