Feleségem szép és jó,
Hová lett a pénztartó?
A pénztartó megürült,
Feltüzeltük, meg is hült.
Feleségem jó és szép,
Hol van a sok királykép?
A királykép megvolna,
Ha zsidóné nem volna.
Feleségem szép és jó,
Oh te semmirevaló.
Már látom, hogy tönkre jutsz
Velem együtt, kis kuruc.
1844 második fele
A vers egy rövid, humoros párbeszéddel kezdődik, ahol a költő feleségét dicsőíti, majd a pénztartó ürügyén a párbeszéd tovább folytatódik. Amennyiben a verset természettudományos szempontból elemezzük, az alábbiakhoz kapcsolódó frissebb felfedezéseket és tapasztalatokat lehet számba venni:
1. Az evolúció elmélete: Az evolúció elmélete szerint a Földön élő fajok és szervezetek folyamatosan változnak a környezetükhöz való alkalmazkodás révén. A versben szereplő karakterek is vélhetően változnának a környezeti kihívások hatására.
2. Az emberi genom feltérképezése és genetikai kutatások: Az emberi genom feltérképezése és a genetikai kutatások révén ma már rengeteg információval rendelkezünk az emberi tulajdonságok és jellemzők öröklődéséről. Ez a tudományos terület bizonyítja, hogy a költő által említett tulajdonságok, mint a szépség vagy a jó, valójában genetikai jellegűek lehetnek.
3. Környezeti hatások: A természettudományban nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti hatásokra, melyek befolyásolhatják a szervezetek fejlődését és tulajdonságait. A versben szereplő karakterek változtatják pénztartójukat a hőmérséklet megváltoztatásával, és egyesek károsodhatnak vagy javulhatnak, ha a környezeti feltételek megváltoznak.
4. Fajok közötti kapcsolatok és társadalmi viszonyok: Az emberek társadalmi viszonyai és a fajok közötti kapcsolatok a természettudományban is fontos szerepet töltenek be. A származásra és vallásra utaló megjegyzések a társadalmi hierarchiára és a kulturális tulajdonságokra is utalhatnak.
Összességében a vers természettudományos szempontból is értelmezhető, ha figyelembe vesszük az emberi evolúciót, a genetikai kutatásokat, a környezeti hatásokat és a fajok közötti társadalmi kapcsolatokat.
A vers teológiai szempontból is értelmezhető, bár első pillantásra nem feltétlenül tűnik úgy. A vers azonban olyan elemeivel, mint a pénztartó vagy a királykép, utalásokat tesz a vallási hagyományokra és eszmékre, amelyek részei lehetnek a bibliatudománynak, a patrisztikának és a skolasztikának is.
Bibliatudomány szempontjából a pénztartó és a királykép használata az Ószövetség idejére utalhat, amikor az Izraelita Birodalomban voltak királyok és a templomban elhelyezkedő pénztartóban gyűjtötték a hívek adományaikat. A versben felmerülő kérdés tehát, hogy "Hová lett a pénztartó?" és "Hol van a sok királykép?" lehet arra utalás, hogy az életben lévő rendszer és az intézmények működése nem megfelelő vagy nem hozza a várt eredményeket, akár ima és áldozatok által is.
A patrisztika szempontjából a vers hangsúlyozhatja az ember és a teremtés közötti kapcsolatot. Az emberi szereplő feleségével folytatott párbeszéde során panaszkodik az anyagi körülményekre, amelyek befolyásolják a házasság és a család stabilitását. Ez tehát rámutathat a saját gyengeségünkre és hajlamunkra arra, hogy a teremtett dolgokat helyezzük első helyre és elfeledkezzünk a lényegi értékekről, mint például az isteni szeretetről és a mások iránti tiszteletteljes viselkedésről.
Skolasztika nézőpontjából a vers feltehet egy kérdést a világot vagy az isteni rendet irányító természet törvényeinek hitelességéről. A "Feltüzeltük és meg is hült" sor kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha valaki félrevezeti vagy csak átmeneti megoldásokat kínál az élet nehézségeire. Azt is feltételezhetjük, hogy a versben felmerülő "zsidóné" utal a zsidó vallásra, ami további kérdéseket vet fel a hit és a vallás közötti kapcsolatról.
Más lehetséges értelmezéseket is feltehetünk, és minden szempontnak megvan a helye az irodalmi elemzésben. Azonban a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika perspektívái különösen érdekesek lehetnek, mivel rámutatnak a vallási és filozófiai összefüggésekre, amelyek befolyásolhatják az emberi életet és gondolkodást.
A vers Vörösmarty Mihály tollából származik és a következő műfajba sorolható: költemény.
Magyar irodalom szempontjából az alábbiakat érdemes megvizsgálni:
1. Struktúra és forma: A vers rímekkel és aszondi szakaszokkal rendelkezik. A rímképleteket és az aszondi struktúrákat felhasználva a költő hangsúlyozza a verse mondanivalóját.
2. Nyelvezet és stílus: Vörösmarty Mihály nagy hangsúlyt fektet a könnyed és szórakoztató nyelvezetre ebben a versben. A könnyed rímelés és a humoros kifejezések (pl.: "Oh te semmirevaló") nagyban hozzájárulnak a verse élvezetességéhez.
3. Ellenmondás és ironikus tartalom: A versben található különféle ellentmondások és a költőnek az üzenet határozott közvetítése iránti szándéka az irónia jelenlétére utal. Az ellentmondások kiemelik a versben szereplő személyek (a költő és a felesége) közötti feszültséget és a romantikus kifejezések valós hátterét.
Nemzetközi szépirodalom szempontjából az alábbi összefüggésekre lehet figyelni:
1. Ironikus szerelmi vallomások: A vers tartalmazza azokat a motívumokat, amelyek hasonlóak a nemzetközi szépirodalomban talált ironikus szerelemről szóló versekhez. A költészetben a költő néha megpróbálja elrejteni a szeretetét, a feleség irányába érzett érzéseit, de ironikusan vagy humorosan fejezi ki azokat.
2. Szociokulturális kontextus: A költő a verseiben megjelenített konfliktusokon és ellentmondásokon keresztül bemutatja a társadalomban lévő különbségeket és a gazdasági viszonyokat. Ez egy olyan téma, amely gyakran előfordul a nemzetközi szépirodalomban is, ahol a szerzők kifejezik a társadalmi, gazdasági és politikai problémákat a műveikben.
3. Az érzelmek kifejezése: A vers nagy szerepet tulajdonít a költő érzelmeinek és azoknak a nehézségeknek, amelyek az érzelmi kapcsolatokkal járnak. Ez gyakran előforduló elem a nemzetközi szépirodalomban, ahol az érzelmek és a szerelem olyan témák, amelyek sok műben megjelennek.
Összességében Vörösmarty Mihály "Feleségem szép és jó" című verse a magyar irodalomban és a nemzetközi szépirodalomban is fontos összefüggésekre utal. A vers nyelvezete és szerkezete a magyar költészet ismert jellemzője, míg az ironikus tartalom és a szerelmi témák olyan elemek, amelyeket a nemzetközi szépirodalomban is találhatunk.