"Mennyet kell a földön is keresni
Mennyet, a föld úgyis elveszendő,
Elveszendők, akik rajta élnek."

Elmenék én, és hiába jártam
Messze földön, a hegyek tetőin:
Nincsen ég a földön, nem találtam.
S ím hogy elfáradva dombra dőlök,
Dombra Bodrog csendes árja partján,
Eljön a lány ifju kellemében,
És eget hoz tiszta kék szemében,
S oh ki hinné! üdvözűlt gyönyörrel
Lelkem ott űl szeme szép egében.

"Ne fuss, lányka, oh ne fuss előlem,
Vagy ha elfutsz, zárd be kék szemeidet,
Hogy belőlök lelkem el ne vesszen,
El ne vesszen, mint az árva gyermek,
Akit mostohája messze űzött."

"Fáradt ifju, távol föld lakója,
Nem jövék én lelked vesztésére,
Sem hogy futva elvigyem magammal,
Sem hogy zárva tartsam kék szememben,
Inkább vedd ki lelkedet szememből,
S hagyj, virágot szedni jöttem erre,
Van virág már, a tavasz közelget."

"Nem, hamis te, el nem mégy előlem,
Nincs virág még, tél van a mezőkön.
Csak terajtad van tavasznak éke.
Én magam szedek majd ajkaidról
Harmatos szűz rózsát, szép virágot;
S lelkemet bár ott hagyom helyettek
Kék szemedben, kék szemeid egében."

Pest, 1825

Elemzések

A vers a természettudományos szempontból a következő témakörökhöz kapcsolódhat:

1. Csillagászat és az univerzum: A vers elején Vörösmarty Mihály utal arra, hogy az ég (menny) és a föld kapcsolatban van egymással, és hogy a mennyet a földön is meg kell keresni. Ez összefügghet az univerzum és a Naprendszer legfrissebb felfedezéseivel, amelyekben azonosították a különböző égitestek közötti kölcsönhatásokat és kapcsolatokat.

2. Geológia és hegyek: A versben a költő kijelenti, hogy hiába járt a hegyek tetőin, nem talált éget a földön. A mai geológia felfedezései segítenek megérteni, hogy a hegyek és az ég közötti kapcsolat milyen módon jelenik meg, és hogyan határozza meg a földi tájat és domborzatot.

3. Hidrográfia és folyók: A versben említett Bodrog folyó kapcsolatos lehet a hidrográfia és a vízfolyások legfrissebb kutatásaival. A víz mozgása és áramlása a természettudomány legújabb eredményei segítségével vizsgálható.

4. Biológia és növényzet: A versben a lány említi, hogy virágot szedni jött. A biológia tudományágában állandóan felfedeznek és tanulmányoznak új növényfajokat, és a tavasz közelgését is a növények virágzása és életciklusa mutatja.

5. Éghajlatváltozás: A versben a költő beszél a télről és a téli időjárási viszonyokról. Ez összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos felfedezésekkel, amelyek vizsgálják a globális felmelegedést és az időjárási változások hatását a földre.

A vers teológiai szempontból azt fejezi ki, hogy a mennyet, vagyis a szentet a földön kell keresni, mert a föld és mindaz, ami rajta él, elveszendő. A költő különböző képek segítségével mutatja be ezt az elképzelést.

A bibliatudomány szempontjából a versben található "Mennyet kell a földön is keresni" rész összhangban van a Jézus tanításaival. Jézus többször is hangsúlyozta, hogy a mennyek országa itt a földön található, és az embereknek meg kell találniuk a közösséget Istennel és a szentekkel még a földi létben.

A patrisztika perspektívájából a vers kifejezi az emberi élet és a szentélyek kapcsolatát. A földön való keresés a megváltás és az istenközelség keresését jelenti, míg a "föld úgyis elveszendő" arra utal, hogy a földi élet véges és halandó. A versekben megjelenő találkozás a lány és az ifju között azt a gondolatot idézi fel, hogy a szeretet és a szent oltárközösség a földi életben is megélhető.

A skolasztika szempontjából a vers megmutatja a földi és a mennybeli tárgyak közötti kapcsolatot és függőséget. A költő úgy mutatja be, hogy az égi értékek, mint az ég szépsége és a virágok, képviseltetik magukat a földön a lány szemében. Ezen keresztül arra utal, hogy a földi tárgyakban, emberi kapcsolatokban is jelen van az isteni szépség és jóság.

Egyéb ötletek szerint a versben megjelenő lány és az ifju találkozása akár az isteni és emberi szeretet kapcsolatát is szimbolizálhatja. Az ifju az istent képviseli és a lány az emberi lélek. Az ifju arra törekszik, hogy megtalálja az igazságot és az isteni szeretetet a földön, és a lány szemében talál rá az égi szépségre és megelégedésre.

Vörösmarty Mihály "Földi mennyezet" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve, számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az alábbiakban néhány ilyen összefüggést említünk.

1. Romantika: A vers a romantika időszakában íródott, és több romantikus motívumot és témát tartalmaz. Például a földön való keresés és az építészeti jellegű "földi mennyezet" képe a romantika által hangoztatott vágyakozást, szépség iránti érzékenységet és a magasabb természetes valóság felé történő törekvést jelképezi. Emellett a természet és érzelmek intenzitása is romantikus elemeket rejtenek.

2. Stílus és nyelvezet: A versben megtalálható a klasszikus költői nyelvhasználat és stílus, amely többek között a magyar irodalomban Kassai Ilona és Kazinczy Ferenc hatásának köszönhető. Emellett a versben felismerhetőek a lírai műfajra jellemző kifejező eszközök, mint a képek, hasonlatok és metonímiák.

3. Motívumok: A versben számos motívum is felismerhető. Például a menny és a föld ellentéte, valamint az elillanó élet és múlandóság motívuma a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is gyakoriak. Az árva gyermek, az ifjúság és a szerelem motívumai szintén gyakran megjelennek a irodalomban.

4. Intertextualitás: Vörösmarty Mihály versében kapcsolatot találhatunk más irodalmi művekkel is. Például az "Elveszendők, akik rajta élnek" sorban felmerülhet a Bibliában szereplő "Elmennek, de el nem vesznek" kifejezésre való utalás. Emellett a romantika időszakában élt más költők és szerzők, mint például Goethe vagy Byron is hatással lehetettek a versre.

5. Tematika: A vers a szerelem, vágyakozás és az emberi élet mélyebb értelmének keresése köré szerveződik. Ezek az általános emberi témák megtalálhatók sok más irodalmi műben is, mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Összességében Vörösmarty Mihály "Földi mennyezet" című versének irodalomtudományi elemzésével számos összefüggést találhatunk a magyar és nemzetközi szépirodalom területén. A romantika időszaka, a klasszikus lírai stílus, a motívumok sokfélesége, az intertextualitás és a tematika mind olyan elemek, amelyek kapcsolatot teremtnek más irodalmi művekkel és átfedéseket mutatnak más irodalmi irányzatokkal.