SAS
Tested ég felé megy, lelked vált pokolnak;
Mi dolog ez, földi, csak nem akasztanak?
FOGOLY
De biz' azt cselekszik, jó uram, saskesely.
SAS
S mért?
FOGOLY
Egy oroszlánynak sasszárnyát loptam el.
SAS
Hah vessz! a szárny enyém.
FOGOLY
Hát te oroszlány vagy?
SAS
Megbocsáss, éh vagyok, s te kövér falat vagy.
1829 eleje
A vers egy párbeszéd formájában zajlik le, ahol a SAS és FOGOLY között folyik a beszélgetés. A verselemzés során a következő természettudományos témákhoz kapcsolódó elemeket lehet kiemelni:
1. Ég és pokol: A SAS lelke a földi teste ellenére az ég felé tart, míg a FOGOLY lelke a pokolba kerül. Egy természettudományos szempontból úgy értelmezhető, hogy itt a paradicsomi és a pokoli állapotok között fennálló szembenállást jeleníti meg. Az emberek többnyire a földhöz kötöttek, viszont az ég az égi törvényekkel, a természettel és a világegyetemmel függ össze.
2. Sakkasztanak: Ebben a sorban a SAS felteszi a kérdést, hogy miért akasztják fel őket. Ez arra utalhat, hogy a természettudományban is régóta fennálló kérdésekre, titkokra keresik a válaszokat. Ez az utalás arra a felfedezésre is utalhat, hogy egyes tudósok titkos kísérleteket és kutatásokat végeztek az elmúlt évtizedekben és évszázadokban.
3. Sasszárny: A FOGOLY elmondja, hogy ellopott egy oroszlán szárnyát. Ez a kijelentés azt sugallhatja, hogy az ember átveszi a természet erejét, és képes lehet a természeti jelenségek és lények felett is uralkodni. Az oroszlán a vadászat és a hatalom szimbóluma, és a szárny a repülés szimbóluma. Ez a beszédmód arra is utalhat, hogy az ember képes legyőzni a természet erejét és uralkodni felette.
4. Éh vagyok, és te kövér falat vagy: Ebben a sorban a SAS kifejezi éhségét, és azon utal, hogy a FOGOLY kövér és elesett. Ez pedig arra figyelmeztethet bennünket, hogy a természet szélsőséges módon is előállítható, és a világban minden létezővel törődünk.
Összességében a vers elemzése azt mutatja, hogy a természettudományos felfedezések és a világ működésének tanulmányozása alapvető fontosságú a világ megértéséhez és az emberek és a természet kapcsolatának mélyebb megismeréséhez. A természet erejének felismerése és a benne rejlő lehetőségek kiaknázása arra ösztönözheti az embereket, hogy jobban megértsék és tiszteletben tartsák a természetet, valamint saját határaikat kitolják.
A vers elsődlegesen Vörösmarty Mihály "Sas és fogoly" című művéhez tartozik. A versben egy sas és egy fogoly párbeszéde jelenik meg, melynek során a sas kifejezi meglepődését, hogy miért nem akasztják fel a foglyot, mire a fogoly azt válaszolja, hogy mert ellopta egy oroszlán szárnyát. A versben végül a sas megjegyzi, hogy éhességben van, mire a fogoly azt válaszolja, hogy ő kövér falat. A vers 1829 elején íródott.
Mindenekelőtt érdemes kiemelni a versbeli párbeszéd formáját, mely a drámai irodalmi műfaj jellegzetességét képviseli. A párbeszéd során kiderül, hogy a sas és a fogoly két ellentétes karaktert képvisel: a sas a szabad és fenséges légi ragadozó, míg a fogoly elnyomott és védtelen. A foglyot azonban nem akasztják fel, mert "jó uram, saskeselyt cselekszik", azaz jó cselekedetet végzett, miközben az oroszlánnak ellopta a sasszárnyát. Ezen a ponton a versben egy fordulat következik be: a sas meglepődve reagál, és megjegyzi, hogy a szárny neki jár. A fogoly azonban elnevezi a sasnak, mint "oroszlánynak", ami arra utal, hogy a fogoly valójában találékony és okos, és a szerepét megfordítja. A vers végén pedig a sas éhségét hangsúlyozza, mire a fogoly megjegyzi, hogy ő "kövér falat".
A versben az állatok jelképes jelentése is fontos. Az oroszlán az erő és hatalom jelképe, míg a sas a szabadságot és fenséget szimbolizálja. A fogoly viszont az elnyomottságot és a bűnhödést reprezentálja. Ebből a szempontból azt is érthetjük, hogy a fogoly ellopja az oroszlán szárnyát annak érdekében, hogy a hatalom jelképét megszerezze és kiszabadítsa magát az elnyomásból.
Az időszak kérdésében érdemes megemlíteni, hogy a vers 1829 elején íródott, ami a korai romantika időszakába illeszkedik. A romantikus irodalomra jellemző a természet és az érzelmek hangsúlyozása, valamint az egyéniség, az önemelkedés fontossága. Ezek a tényezők jelen vannak a "Sas és fogoly" versben is, ahol az egyéni szabadság és a hatalom/védelem iránti vágy az uralkodó téma.
A nemzetközi szépirodalom terén a vers kevés összefüggést mutat más művekkel. A párbeszédes forma és az állatok jelképes jelentése fontos irodalmi elemek, de egyedülállóak nemzetközi szinten. Azonban észrevehető hasonlóságok vannak a szimbolizmus és a szürrealizmus irányzataival, melyek az állatokat és a jelképeket hangsúlyozzák a versekben.
Összességében a "Sas és fogoly" versben Vörösmarty Mihály képekkel, szimbólumokkal és párbeszéddel ábrázolja az egyéni szabadság és hatalom vágyát. A vers a romantika időszakában jelent meg, és bár kevés közvetlen kapcsolata van nemzetközi művekkel, az általános témák és irodalmi elemek hasonlóságokat mutathatnak a szimbolizmus és a szürrealizmus irányzataival.
A vers elején található párbeszéd során a SAS (sas) és a FOGOLY (fogoly) között zajlik a szóváltás. Az első sorokban a SAS megdöbbenve kérdezi a FOGOLY-t, hogy miért emelkedik a testük a magasba (testük ég felé megy), miközben lelkük egyre mélyebbre süllyed a pokolba (lelked vált pokolnak). Ezekkel a kérdésekkel a SAS valójában a FOGOLY halálára és az örök életre történő átváltozásra utal.
A FOGOLY válaszolva a SAS kérdésére egy szójátékot használ. A SAS egy hordágyat (saskesely) ért, amihez a FOGOLY megjegyzi, hogy jó uram, ő azt cselekedte. Ezzel a szójátékkal a FOGOLY valójában arra utal, hogy őt elfogták és a hordágyra tették, hogy a saskesely része legyen.
A SAS megkérdezi, hogy miért történt ez. A FOGOLY válaszában azt mondja, hogy ellopott egy oroszlán mintás szárnyat (sasszárnyát), amit a SAS-tól vett el. Ezzel a válasszal tisztázódik, hogy miért vált a FOGOLY saskeselyé, hiszen ellopta a sas szárnyát, ami egy oroszlánnak volt a tulajdona.
A SAS azonban ellentmond a FOGOLY válaszának, és azt állítja, hogy a szárny az enyém (A szárny enyém). Ezután a FOGOLY kérdőn felteszi a kérdést, hogy vajon a SAS valóban egy oroszlán-e (Hát te oroszlány vagy?). Ezáltal a FOGOLY nem csak a szárnylopáson alapuló identitáscserére utal, hanem arra is, hogy a SAS valójában nem az, aminek látszik.
A végén a SAS a kövér falat (a FOGOLY-t) kritizálja, míg a FOGOLY megkér bocsánatot éhsége miatt. Ezzel a párbeszéddel a vers egyfajta mélyebb jelentéssel bíró allegóriává válik. Az alapelemek - a SAS, a FOGOLY, a sas szárnya és az oroszlán - valójában más szimbólumokra utalhatnak, amelyeken keresztül teológiai értelmezést is adhatunk a verseménynek.
A bibliai vagy bibliatudományi nézőpontból nézve, a SAS sokak szerint Isten szimbóluma lehet. A FOGOLY pedig az emberi lélek, ami a földön különféle megpróbáltatásoknak van kitéve. A saskesely (hordágy) lehet az ember halála vagy a sírnak is metaforája.
A patrisztika nézőpontjából azért hívhatja a FOGOLY a SAS-t uramnak, mert a korai kereszténységben Istenre hivatkoztak úgy, mint Urunkra. A szárny-lopás és az oroszlán megemlítése pedig a Sátánra is utalhat, aki az ószövetségi hagyományokban gyakran oroszlánnak van ábrázolva.
A skolasztika nézőpontjából például lehetne vizsgálni, hogy Hogyan illeszkedik ez a szimbolikus eszmefuttatás a középkori teológiai és filozófiai gondolkodásba és milyen mértékben emelhetjük ki a skolasztika elemét a versből. Ezt a vonalat kicsit nehéz érvényre juttatni ebben a rövid versben, de gondolkodhatnánk a skolasztikus érvelési stílus és a logika alkalmazásán a végső cél (pl. istenszeretet, bűnbocsánat) eléréséhez és megértéséhez.
Ezek a nézőpontok természetesen csak néhány lehetőség az elemzéshez, és további teológiai, irodalmi és filozófiai irányelvek alapján is újabb összefüggéseket találhatnánk.